Fogászati fotózás 3. rész

Cikkünk előző két részében a fogászati fotózás történeti áttekintése mellett Irfan Ahmad rendszerén, az
EDP – Essential Dental Portfolio-n keresztül az alapfogalmak és az intraorális fotózási szögek témája is
feldolgozásra került.

Ismeretes, hogy a látásunk, vizualizációnk a sikeres és esztétikus munka egyik alapeszköze. A fogászati fotózással új perspektíva és ezzel együtt hatékony eszköz nyílt mindezek megvalósításához. De a fotózás megjelenése ezen a szakterületen nem csak az esztétikus munkára gyakorolt hatást, az ellátás minőségét, valamint a kommunikációt több téren is kiegészítette. Manapság már a labor és rendelő kommunikációja között a fotózás elengedhetetlen, és a fogtechnikus alapeszközei közé kell tartozzanak az elkészült képek a lenyomat és az esetleírás mellett. Egyetemi tanulmányok azt mutatják, hogy a képek, vizuális anyagok és források segítségével történő tanulás könnyebb, gyorsabb és pontosabb, mint az írásbeli vagy auditív tanulás önmagában. Emiatt is lett népszerű és fontos a törtélem során a vázlatok, rajzok, festmények és fényképek használata a kommunikáció során, hiszen a befogadó fél a képek segítségével könnyebben képes vizionálni a helyzetet és a dolgokat. Az orvostudomány, köztük a fogászat tudománya a fotótechnológia kezdete óta használja a fényképes dokumentációt. A dokumentáció során nem csak a szakember önmaga képes jobban átlátni és tervezhetővé tenni az ellátási folyamatot, de a páciensnek is segítjük megérteni és átlátni a problémát. Az ellátási folyamat a páciensek számára sokszor nehezebben elképzelhető, a vágyott és elérhető cél sokszor távolinak és elérhetetlennek tűnik, de a dokumentáció segítségével mindez könnyebben elképzelhetővé válik és nem utolsósorban a cél előre látása növelheti együttműködését az ellátással kapcsolatban az esetleges fájdalmak, kellemetlenségek ellenére is. Akár a digitális mosolytervezéssel a monitoron megjelenítve, akár egy jó wax-uppal segíthetjük a cél vizionalizálását.
Számos orvosi szakterület, mint például a bőrgyógyászat, a plasztikai sebészet és a szemészet a digitális fényképezést a legfontosabb diagnosztikai eszközként használja, míg a fogászat sajnos még sok esetben nem így tekint erre a lehetőségre. Az egyes fogászati szakterületek protokolljai, mint például a fogszabályozás esetében, a klinikai fényképezést rendszeresen alkalmazott eljárásként említi. A folyamatos képekkel alátámasztott dokumentációs áttekintés, a haladás menetét, a jobb átláthatóságot is biztosítja. Vezető klinikusok javasolják, hogy az eset során készült diagnosztikai klinikai képek öt szabványos intraorális fényképet tartalmaznak: jobb, középső és bal oldali nézetet a fogak maximális intercuspációjában, valamint a maxilláris és a mandibuláris okkluzális nézetet, a korszerű és professzionális munka érdekében. Az elmúlt években a témában cikkek, tudományos vizsgálatok és könyvek jelentek meg, irodalma folyamatosan bővül. A professzionális képek világából kis kitekintést téve, a pandémia során nem csupán online oktatási és prezentációs céllal tudta felhasználni a szakember a fotókat, hanem a páciens akár önmaga készíthetett képeket fogazatáról, mely az úgynevezett „teledentistry” ellátást segíthette.

De visszatérve a professzionális, szakemberek által készített felvételekhez. Az elmúlt évek során rengeteg könyv jelent meg, melyek a mai napig hatalmas segítséget jelentenek a fogorvos-fogtechnikus kommunikációjában. Ezek manapság a modern számítógépes vizualizációs és a tervező szoftverbe lementett fogformás technológiának köszönhetően elveszítették vezető szerepüket, de érdemes megemlíteni őket. A témában például Jan Hajtó és Gerald Ubassy könyvei kiemelkedőek. Mindkét szakember alkotásai a rendelő labor kommunikációjának az elősegítésére készült el, de természetesen jóval többek annál, mivel rengeteget segítenek a vizualizációban és a tanulásban is. Ezek a könyvek a fogászati fotózás szépsége és széles körű lehetőségei nélkül nem adnák vissza a lényeget, elkészülésükben pedig rengeteg munka rejlik. Céljuk, hogy a rendelőben a páciens a könyvből ki tudja választani a fogorvos segítségével a kívánt formát és a színt, majd ezt a hozzá tartozó kódszám alapján továbbítva a technikusnak valóban szép és esztétikus munkát kaphasson vissza.

Az Analysis könyv megalkotásával az író és francia fogtechnikusmester szeretné megkönnyíteni és javítani a kommunikációt a fogorvosi rendelők és a laboratóriumok között. Telefonon, vagy egy kis papírcetlin keresztül részletes információkat közölni az egyes páciensek fogtípusáról vagy mosolyáról szinte lehetetlen. A fogak alakjának, rétegzettségének, áttetszőségének, felületi textúrájának vagy szájkörnyezetükben elfoglalt pontos helyzetének részleteit még nehezebb távolról leírni. Ezeknek az akadályoknak a tudatában Ubassy szisztematikusan elkezdte fényképezni a természetes fogakat és kódrendszerbe helyezni azokat. Mostantól minden ügyfélnek lehetősége volt egy egyszerű analitikai eljárással elvégezni a szükséges megkülönböztetést. Ennek köszönhetően alfanumerikus és numerikus kódok segítségével tudták ellátni az igényeiket.

„Az „Analysis”, (az „Elemzés”) című második könyvem ötlete azért született meg, mert tőlem távoli fogorvosokkal dolgoztam anélkül, hogy láthattam volna személyesen a pácienseket. Így ennek segítésére beállítottam egy rendszert, hogy jobban kommunikáljak az ügyfeleimmel. Számozott mosolyfotókat adtam nekik papíron, miközben ugyanezek a fotók voltak a laboromban is. Ez által lehetségessé vált a fogorvosokkal az elérni kívánt mosolyról, vagyis „mosolytervezésről” kommunikálni, akár telefonon keresztül, miközben mindegyiküknek, köztük nekem is ugyanazok a fényképek voltak a kezünkben. Nem szabad elfelejtenünk, hogy 1996 előtt az internet nem tette lehetővé a nagy, és minőségi fájlok átvitelét. Így jutott eszembe az „Elemzés” című könyv megírása, hogy megkönnyítsem a kommunikációt a laboratórium és a praxis között, és ezáltal együtt dolgozva a pácienssel is a siker érdekében. Az összes fotót megszámoztuk, sőt kódoltuk is, hogy pontosan, egy adott fogról tudjunk beszélni. Ez az alkotás valóságos fotókönyvtár volt teljesen különböző formájú és rétegződésű természetes fogakról; de ezen felül, a fogak felszíni textúrája és az íny vizsgálata szempontjából is nagyon érdekesek voltak ezek az anyagok. Mindezek mellett a kerámialeplezők számára inspirációt is jelentett, hogy a fogakat egyre közelebb tudják hozni a természetes fogak megjelenéséhez. A könyv elkészítéséhez rengeteg páciensről, sok barátról és számos családtagomról készítettem képeket. Akkoriban majdhogynem mindenkinek lefotóztam a fogait. A könyv hamar nagy sikert aratott. Ehhez képest, ma már meglepőnek tűnhet, hogy mennyire könnyű nagyon sok és jó minőségű fényképet küldeni, nagyon gyorsan az interneten keresztül.”

Gerald Ubassy

Dr. Jan Hajtó évek óta foglalkozik az elülső fogak esztétikai tervezési szabályaival. Intenzív kutatásának és betegekkel végzett munkájának eredményeit „Anteriores” címmel (egy tankönyvből és egy illusztrált könyvből áll) publikálta. A kötet sikere egy új kiadás megjelenését eredményezte. Jelenleg elérhető. Ebben az új kiadásban Hajtó a szépség természetét kutatja, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy vannak-e a szépségnek szabályai. A tankönyv standard munkaként az elülső fogak morfogenezisével, mikroanatómiájával és morfológiai részleteivel foglalkozik. Az illusztrált könyv arra hívja az olvasókat, hogy közvetlen összehasonlításban tanulmányozzák a természetes fogformák és -pozíciók sokféleségét. Hasznos eszköz a természetes fogak sokféleségének megértéséhez és a páciensekkel való saját gyakorlati munkához való alkalmazásához.
Az esztétikus fogászathoz tehát hozzátartozik a folyamatos kommunikáció képekkel, melyek segítségével sok technikus nagyra értékeli a páciens teljes arcképét, és jól láthatóan elkészült protokollfotókat. Az olyan dolgok, mint az arckarakter, a bőrtónus, az arcforma és az életkor, jól láthatók a portrékon, és segíthetnek meghatározni a páciens néhány kívánt jellemzőjét. A páciens mosolyának közeli képe szintén hasznos. Ez segíthet meghatározni, hogy mennyi fogínyszövet jelenik meg, és az ajak hol húzódik a fog felszínén. Az ebben a nézetben látható alsó ajak íve segíthet meghatározni az incizális él alakját és helyzetét. A fogak front nézete a technikus számára információt nyújt a fogak általános alakjáról, színéről, értékkülönbségeiről, igazításáról, kopási mintáiról, textúrájáról stb. Az okkluzális nézetek segíthetnek az anatómia, az ív alakja és a nyelvi körvonalak illusztrálásában. Más nézetek, például bizonyos fogak közeli felvételei segíthetnek a jellemzés és morfológia meghatározásában.

A XXI. század elkerülhetetlen technológiája lett a felhőalapú szolgáltatás, mely még jobban elősegíti ezt a kommunikációt. Az ingyenes Google Drive szolgáltatásoktól kezdve a fizetős, akár „Smile designerrel” egybekötött alkalmazásokig minden a rendelkezésünkre áll. Ezeken keresztül mappákba rendszerezhetjük a pácienseket és az eseteket, ahová kisebb-nagyobb mennyiségű képet, videót, .stl digitális szkenner felvételt és adatot tölthetünk fel folyamatosan, így oda-vissza bármikor kommunikálhatunk az orvossal.

A cikkek alapján tehát elmondhatjuk, hogy a fotózás mint technológia a fogászati szakma teljes körében egyre nélkülözhetetlenebb teret kaphat. A technológiai fejlődés az ellátás minőségét emelő eszközöket biztosíthat a szakemberek számára. Alkalmazói a pontos felmérés, követés, ellátás, tervezés és folyamatos kommunikációs forrásként használhatják az eljárást, illetve saját maguk számára fontos eset dokumentációt is nyerhetnek használatukkal, mely az ellátó és az ellátott oldaláról is előnyt jelenthet aktuálisan a folyamat, illetve az utánkövetés és az archiválás során egyaránt. A technológia az online ellátást és az oktatást is segítheti, a felhasználó által alkalmazott technikai felszerelésnek pedig a szakemberek, laborok, ellátóhelyek financiális lehetőségei szabhatnak határt. A technológia elsajátítása tanfolyamok és oktató anyagok segítésével könnyen hozzáférhetők, de a szakemberek kreativitásának is teret enged a fotódokumentáció világa.

Szőnyi Balázs