Kiindulási alapok: A kutatás célja a vizsgált populáció fluorosis mértékének meghatározása fluoreszcens képalkotó berendezés (QLF), valamint elszíneződés analízis segítségével , az így kapott eredmények és a fényképes TF értékek korrelációjának ellenőrzése. Ezután a korreláció mértékének segítségével annak eldöntése, hogy használható-e QLF fluorosis meghatározásra. A vizsgált populáció 11-13 éves gyermekből állt, Észak Anglia fluorizált, illetve nem fluorizált környékeiről, a tanulmányt egy átfogo epidemiologiai vizsgálat mellett végezték.

Módszerek: A maxilláris metszőfog fluoreszcens vizsgálatára került sor, ezt standardizált TF indexekkel hasonlították össze. A tanulmányból kizárásra került az, akinek maxilláris metszőfogát tömték, vagy fogszuvasodás volt rajta megfigyelhető.

Eredmények: 1774 egyént vizsgáltak (n=905 Newcastle, n=869 Manchester). A QTF-el nyert adatok, valamint a TF indexben szereplőek nagyfokú korrelációt mutattak (Kendall-korrelációs tau = 0.332 p<0.0001). Kiderült viszont, hogy alacsony szintű vagy fluorosist nem mutató alanyok esetén néhány zavaró faktor, mint például külső elszíneződés, illetve átlagnál nagyobb zománc átlátszhatóság megzavarhatta a mérés eredményét, a valósnál nagyobb fluorosis szintet mutatott. Ez, valamint a fluorosis szintek nem egyenletes eloszlása miatt az eredő korreláció értéke a vártnál alacsonyabb lett. Egy fluorizált és egy nem fluorizált fog között viszont különbséget tud tenni a berendezés (p<0.001).

Konklúzió: Bár néhány faktor megzavarhatja a QLF segítsévél végzett fluorosis vizsgálatokat, összességében a berendezés megfelelően használható a fényképes módszer kiegészítőjeként.