FELNŐTTKORI CLASS 2-ES ELTÉRÉS KEZELÉSE PITTS PROTOKOLLOKKAL

Hölgy páciensem az első konzultáció során tipikus kórtörténetet vázolt fel: Gyermekkora óta szeretett volna fogszabályozó készüléket, hiszen mindig is zavarta a class 2-es eltérésnél tipikusan jellemző nagy overjet (1-3. képek), és természetesen az ezáltal kifelé álló felső metszőfogai, részben a felső metszők protrúziója, részben pedig a disztálisan elhelyezkedő mandibula miatt.

Annak ellenére, hogy több fogszabályozó szakorvosnál is járt az évek során, de mivel saggitális eltérése és az alsó metszőfogak torlódása miatt négy kisőrlőfog extrakcióját, illetve emellett sokszor állcsont műtétet is javasoltak neki, nem vágott bele a kezelésbe (4-5. képek).

A fogorvosa – nagyon helyesen – felhívta a figyelmét, hogy parodontális státusza is valószínűsíthetően romlani fog az eltérése miatt, újabb kört futott, immár 39 évesen, de még mindig premoláris fogak húzása és állcsontműtét nélkül szerette volna a fogszabályozást.

Az esztétikai kezelési céloknál a Pitts elvek szerint a legfontosabb fogak a felső, középső metszők, a cél ezeknek a tökéletes pozícióba állítása. A legfontosabb, hogy a felső, középső metszők labiális felszíne merőleges legyen a Frankfurti Horizontálisra, vagyis természetes fejtartásnál (Natural Head Position) párhuzamos legyen a vertikális síkkal (6. kép). Ehhez az ideális pozícióhoz képest minél protrudáltabbak a felső metszők, annál laposabb, szemből nézve kevésbé ívesebb lesz a mosolyvonal, másrészt optikailag a metszők hossza is rövidül, azaz a Vertical Incisor Display (Metszőfog láthatóság) csökken. A miniesztétikai, vagyis a mosolyesztétikai eredmény szempontjából egyik jelenség sem kívánatos.

A mikroesztétika (a fog- és ínyesztétika) is szorosan hozzátartozik az esztétikai paraméterekhez, ennek tökéletesítése is minden esetben a célok közé tartozik fogkontúrálással vagy esztétikai fogászati felépítéssel, továbbá interproximális redukcióval és szükség esetén lézeres ínykontúrálással (7. kép).

A kezelést Pitts-21-es fogszabályozó készülék alkalmazásával végeztük el. A felső fogíven mosolyvonal beállító esztétikai (Smile Arc Protection – SAP), az alsó fogíven a Spee görbe kiegyenlítését szolgáló funkcionális bracket pozicionálást alkalmaztunk. Előbbi elengedhetetlen a szép, íves mosolyvonal kialakításához, utóbbi pedig az alsó fogsor mezializálásához, és így az első osztályú sagittális okklúzió kialakításához.

Az alsó metszők torlódásának feloldására tolórugókat alkalmaztunk az első hónapban (8. kép).

A protokollok szerves része a mesterséges harapásemelés, melynek segítségével – mintegy kivéve a rágóerők fogmozgatásokat akadályozó hatását – segítjük fogszabályozó rendszer működését. Ezek a ragasztásnál az alsó 7-esekre, majd később a felső 4-esekre kerültek (9. kép).

A harapást beállító elasztikus gumihúzásokat, mint minden kezelésnél, ebben az esetben is folyamatosan, az egész kezelés alatt 24 órában (étkezések kivételével) viselte a páciens. Segítségükkel történt az alsó fogsor mezializálása, és a harapásemelésben is fontos a szerepük a disztálharapás korrekciója során. Az utolsó hónapokban az okklúziós finomítások is részben a segítségükkel történnek az ívhajlítások mellett (10. kép).

A fogkontúrálás és az interproximális redukció alkalmazásával a mikroesztétikai részletek tökéletesítése is megtörtént (11. kép).

A kezelés mindössze 16 hónapig tartott, megtörtént a rágófunkció helyreállítása, és az esztétikai végeredmény sokéves várakozás után valóban fordulópontot jelentett páciensünk életében (12-14. képek).

A fogszabályozás aktív fázisa után minden kezelésnél a retenció, a passzív helyben tartó fázis legalább annyira fontos, mint az előtte történtek, továbbá a fogak pozíciójának, de a beállított harapás stabilitásának a segítése is.

Előbbi elérésében az ún. essix retainerek, az egy fogívre kiterjedő mélyhúzott sínek tartják a felső és alsó fogívben a fogakat a beállított pozíciójukban, a felső és alsó frontfogakra orálisan ragasztott fix retainerek mellett (15. kép).

A harapás sagittális rögzítésében elengedhetetlen szerepe van az ún. Pitts Izom Tréning Splintnek, amelyben a páciens összeharap, így az megakadályozza az alsó fogsor visszamozdulását a disztálharapásos helyzetbe (16. kép).