Fejlődés a digitális implantációs protetika terén

Bevezetés

Napjainkban a fogorvostudomány keretein belül a számítástechnika és az implantáció egészen közel került egymáshoz. A téma áttekintésekor felmerül a kérdés, hogy mennyiben forradalmiak a változások az implantációs pótlások tervezése és gyártása terén.

Protetika alatt az elvesztett fogak és az azokat körülvevő szövetek pótlását értjük, a száj­üregen belül. A fogak elvesztése és a teljes fogatlanság elég gyakori az idősebb korosztálynál, és legtöbbször elsősorban ezért fordulnak a fogorvoshoz. Ezért a fogászati implantátumok fontos eszközei lettek a rehabilitációnak, amiben a komputer által vezérelt folyamatoknak egyre nagyobb szerep jut a mindennapokban. Nincs kontraindikációja annak, hogy modern számítástechnikai eszközöket és új anyagokat használjunk a fiatal és az idős pácienseknél egyaránt.

A képalkotás, a gyártási módszerek, a gépipar és a fogászati implantológia fejlődésének köszönhetően a tervezés, a sebészeti és a protetikai ellátás lehetőségei kiszélesedtek. Valójában ez a fejlődés nem jöhetett volna létre, ha ezek a különböző szakterületek nem kerültek volna egymás mellé, aminek a feltétele a digitális hardverek fejlődése volt.

Forradalmi változások…

A gyors ütemű fejlesztések ellenére számos kolléga nem ért egyet azzal, hogy a digitális eszközök segítséget jelentenek a praxisunkban. Minden egyes digitalizációs lépés szükségessé teszi, hogy az egész munkamenet adaptálódjon az eljáráshoz, a digitalizáció mértékétől függően. Ehhez minden munkatárs közreműködésére szükség lehet, valamint a hajlandóságukra, hogy megismerjék az új technikákat, tanuljanak a korábbi hibákból, és folyamatosan képezzék magukat. Egy dolog biztos: a fogászat világában az innovációknak egyre nagyobb a jelentősége. A fejlődés nem a digitális lehetőségektől függ, hanem az egyéni tapasztalattól és tudástól.

A fogászatban a digitális technológia forradalma lezajlott. A háromdimenziós képalkotáson alapuló virtuális tervezés már jó ideje megkönnyíti a döntések hozatalát (1. ábra). Kiváló precizitással helyezhetünk be implantátumokat a komputer felhasználásával, különösen teljes vagy részleges foghiánnyal bíró páciensek esetében. Megtervezhetjük előbb a pótlást, majd annak megfelelően az implantátumok helyzetét, ezáltal kiszámítható eredményt kaphatunk.

A háromdimenziós tervezéssel készülő sztereolitográfiás műtéti sablonok nagy előrelépést jelentettek a minimálinvazív sebészet és a komplex esetek gyors megoldása felé. Ennek segítségével eldönthetjük, hogy végezhetjük-e az implantációt lebenyképzés nélkül, illetve mikor van szükség valamilyen augmentációs technikára. Különösen idősebb, relatív rizikósabb pácienseknél előnyös az eljárás, ahol lerövidíthetjük a kezelés idejét, és pontos tervezéssel a lehető legkevesebb traumával végezhetjük el az implantációt.

A digitalizált anatómiaképletek vagy akár a beszkennelt fogpótlás segítségével virtuálisan vizsgálhatjuk, hogy adott esetben egy rögzített pótlás vagy egy overdenture az előnyösebb.Ma már tudjuk, hogy a felső állcsont csontmennyiségét klinikai vizsgálat során gyakran túlbecsüljük.A protetikai szempontokat előtérbe helyező tervezéssel virtuálisan előre megszabhatjuk az implantátumok pontos helyét és a fogpótlás típusát is, figyelembe véve az állcsontgerinc atrófiájának a jellegzetességeit.

CAD/CAM-technológia az implantációs pótlásoknál

A digitális implantációs tervezéssel szoros kapcsolatban áll a CAD/CAM- (Computer-Aided Designing/Computer-Assisted Manufacturing) technológia, ami alapvetően megváltoztatta a fogászatot az elmúlt 20 évben. Minél párhuzamosabban tervezzük és helyezzük be az implantátumokat, annál könnyebb és stabilabb CAD/CAM általi vázakat, rögzített fogpótlásokat és merevítőrudakat készíthetünk, akár titánból vagy cirkóniumból. Ezek az anyagok kiváló biológiai és technológia tulajdonságokkal rendelkeznek, ebből kifolyólag kevesebb komplikációra számíthatunk alkalmazásuk során.

Az implantációs rendszer csatlakozásának típusától függően akár az implantátum szintjére felcsavarozható teljeskerámia pótlásokat is készíthetünk (3. ábra).

A CAD/CAM-technológiával készített implantációs pótlások pontossága szignifikánsabb nagyobb, mint a fémötvözetekből, hagyományos eljárással készített vázaké. Mára a legtöbb nagyobb gyártó cég rendelkezik saját CAD/CAM-rendszerrel, és a gyártósoraikat vázak és hidak készítéséhez centralizálták. Megfelelő gondossággal, 50 µm-es pontossággal illeszkedő, teljes fogívre kiterjedő pótlásokat tudunk rutinszerűen készíteni.

A CAD/CAM-technológiai anyag specifikus: titánium és kerámiák, mint pl. a cirkonkerámia gyártására is alkalmas.

A CNC-gépekkel történő forgácsoláshoz speciális eszközparkra van szükség. A túldimenzionált zöld/fehér nyers cirkónium forgácsolása után a végső kristályosítás (szinterezés és HIP: Hot Isostatic Postcompaction – Izosztatikus melegpréselés) következik.

Az automatizált és mechanikai folyamatok ellenére a CAM-hez szükség van egy tapasztalt, erre specializálódott mérnökre, aki kontrollálja az egész folyamatot, és szükség esetén elhárítja a problémákat.

A jelenlegi fejlesztések a szoftverek nyújtotta lehetőségekre, valamint az egyes részfolyamatok összehangolására irányulnak. Így az extra- és intraorális szkennerek a CAD- és CAM-szoftverek által univerzális adatformátumokat (STL) továbbíthatnak. Azonban valószínűleg sok idő kell még ahhoz, hogy a különböző szolgáltatók teljesen nyitottá tegyék a rendszereiket, hogy ezáltal a felhasználók kiválaszthassák, hogy az egyes digitális munkafolyamatokat kivel és hol szeretnék elvégeztetni.

Dr. Joannis Katsoulis (Svájc)
Forrás: Dental Press