Év közben is változott néhány adószabály

A vállalkozás keretében működtetett praxisok és az alkalmazotti munkaviszonyban, netán megbízási szerződéssel foglalkoztatott fogorvosok esetében is jelentős adóváltozásokat hozott a 2017-es esztendő. Ráadásul még a nyáron is újabb módosításokat fogadott el a parlament, ezek a Magyar Közlöny június 19-én megjelent, 93. számában láttak napvilágot.

Az 5300 aktív magyarországi fogorvosból 2000 magánpraxist működtet, de a többség, 3300 állami finanszírozású körzetben dolgozik. Mindkét csoportot érintették a január 1-jétől életbe lépett adóváltozások: csökkent a társasági adó kulcsa, a munkáltatói járulék és vele együtt az egészségügyi hozzájárulás mértéke is. A kisvállalkozásoknál nőtt a KATA bevételi értékhatára, és csökkent a kisvállalati adó mértéke.

A júniusi módosító csomag a személyi jövedelemadó, a KATA, KIVA és a társadalombiztosítás terén tartalmaz már év közben, vagy 2018. januártól életbe lépő változásokat.

Személyi jövedelemadó változások

Június 20-án már hatályba is lépett a praxisjog eladásával kapcsolatos új rendelkezés, amely szerint abban az esetben, ha az orvos még a praxis megszerzésének évében vagy a következő évben eladja a körzetét, akkor egyéb jövedelemnek minősül a jog átruházásából származó bevételnek az a része, amit korábban költségként még nem számolt el és nem fizetett ki illetékként.

Ha az átruházás a praxisjog megszerzését követő második évben vagy azt követően történik, a jövedelem a számított összeg egyre kisebb része. A  második évben 90%, a harmadikban 60%, a negyedikben 30%, majd az ötödiktől 0%.

Ugyancsak az szja kiszámításánál kell majd figyelni arra, hogy az új szabályozás értelmében a közös tulajdonban lévő ingatlan, vagy egyéb nagy értékű vagyontárgy, netán értékpapír eladásából, bérbeadásából származó jövedelem után a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduknak megfelelő arányban adóznak. Költségként is bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat elszámolható. Ugyanakkor például a közös tulajdonú ingatlanban működő rendelő jövedelme után csak azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja.

Még egy pontosítás érintheti az idősebb fogorvosokat: ha a magántulajdonú ingatlan, például a rendelő, illetve a praxisjog eladásából származó jövedelmet vagy annak egy részét valaki az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármelyik tagállamában egy idősotthoni, vagy hasonló ápolási otthoni férőhely megvásárlására fordítja, és ezt beírja az adóbevallásába, akkor a felhasznált összeg után számított adót vagy adórészt nem kell megfizetnie. Új rendelkezés, hogy ha férőhely megváltása az adott évi adóbevallás benyújtása után történik, akkor sem vész el a lehetőség, mert további két éven belül még vissza lehet igényelni az adót. Ehhez igazolni kell, hogy az illető saját magának, közeli hozzátartozójának, élettársának visszavásárlási jog nélkül vett férőhelyet – vagy ha szebben fogalmazunk, előre megfizette az egyösszegű térítési díjat egy idősotthonban vagy fogyatékos személyek lakóotthonában.

Vállalkozó fogorvosokat érintő változások

A vállalkozások gazdálkodásában különösen fontos tétel a bérköltség és annak közterhei. A múlt év végén a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodtak a legkisebb bérekről, a kormány emellett módosította a járulékkulcsokat is, ami alaposan átforgatta az adószabályokat. (A megállapodás rögzíti a 2018. évre vonatkozó összegeket is.)

Az egyik legjelentősebb munkaadói teher, a szociális hozzájárulási adó (szocho) 27-ről 22 százalékra csökkent. (Ez jövőre várhatóan újabb 2 százalékkal mérséklődik.)

Társas vállalkozások adóváltozásai

A júniusi adócsomag megszüntette azt a korlátozást, hogy ha egy cég egy másikban részesedést szerez, annak mértéke minimum 10 százalékos legyen.

Az már ismert, hogy januártól egységesen 9 százalékra csökkent a vállalkozások által fizetendő társasági adó kulcsa. A nyereséges cégek eddig, amennyiben az adóalapjuk 500 millió forint alatt volt, akkor 10 százalék társasági adót fizettek, ha pedig ezt meghaladta, akkor az e fölötti rész után 19 százalékot. Oda kell figyelni, hogy év elejétől, ha hazai vevő részére állít ki számlát a fogorvosi vállalkozás, a számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát is, feltéve, hogy a számlában áthárított adó, vagyis az áfa a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. Korábban ez az értékhatár 1 millió forint volt.

Kisadózók tételes adója (KATA)

2017-ben a duplájára, 12 millió forintra emelkedett a KATA kedvezményes adózású bevételi határa. Az egyéni vállalkozók, önfoglalkoztató vállalkozások egy tételes adó befizetésével kiváltják a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat, a munkáltatót terhelő adókat, tehát a legtöbb fontos adónemet. A bevételi határ megemelésével azonban nem változott a fizetendő összeg, vagyis ha valaki főállásban dolgozik a vállalkozásában, az adó összege havi 50 ezer forint. Ha másodállásban teszi ezt, vagy nyugdíjas, akkor pedig mindössze 25 ezer forint.

A KATA akkor előnyös, ha a vállalkozás magánszemélyeknek vagy sokfelé számláz, mert ha csak egy nagy egészségügyi szolgáltatónak számláz az orvos, akkor 1 millió forint felett bizonyítani kell, hogy nem bújtatott munkaviszonyról van szó. Számolni kell azzal is, hogy a NAV visszaminősítheti munkaviszonnyá a vállalkozói kapcsolatot, amennyiben bizonyítva látja, hogy a szerződés munkaviszonyt leplez.

A júniusi saláta adócsomag értelmében július 19-től az adóhatóság megszünteti a kisadózó vállalkozás ilyen minősítését, vagyis adóalanyiságát, ha a cég adótartozása az év utolsó napján meghaladja a 100 000 forintot, kivéve, ha a tartozást a megszüntető határozat véglegessé válása előtt megfizeti.

Kisvállalati adó (KIVA)

Abban nincs változás, hogy a vállalkozások év közben is áttérhetnek a KIVA-ra, a nyári adócsomag azonban pontosította az ilyenkor kötelező beszámoló elkészítésének feltételeit. Ha valaki a KIVA mellett dönt, egy elektronikusan kitölthető formanyomtatványon kell bejelentenie a NAV-nak, és a következő hónap első napjától már az egyszerűsített adószabályok vonatkoznak rá. A megelőző hónap zárónapján ugyanakkor le kell zárni az előző üzleti évet, erről beszámolót kell készíteni, azt letétbe helyezni és közzétenni. Ugyanez érvényes akkor is, ha a KIVA megszüntetéséről határoz a vállalkozás.

Az már év elejétől ismert, hogy 50 foglalkoztatottig választhatják a cégek ezt az adózási formát, illetve évi 500 millió forint árbevételig. A szabályozás azonban rugalmas, felmehet 100-ig is a munkavállalók száma és 1 milliárd forintig az árbevétel, akkor sem kell kilépni a KIVA hatálya alól.

Alkalmazottak adózása

Amennyiben a fogorvosi vállalkozás alkalmaz munkavállalót, akkor a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulás 22 százalékra csökkenése mellett arra érdemes még figyelni, hogy a szakképzési hozzájárulás mértéke ebben az évben is 1,5 százalék maradt. A munkavállalótól levont járulékoknál nincs változás.

A szociális hozzájárulási adó csökkenése érinti a megbízási jogviszony alapján foglalkoztatott dolgozók bére után fizetendő közterheket is. Az sem változott, hogy ha a társas vállalkozás tagja és/vagy vezető tisztségviselője a magánszemély orvos és más munkaviszonya nincs, akkor ő adózási szempontból a cég foglalkoztatottjának tekintendő.

Az egyéni vállalkozás adózása

Egyéni vállalkozásban az átalányadózás akkor vehető igénybe, ha sem az adott évben, sem az előtte lévőben az illető bevétele nem haladta meg a 15 millió forintot. A nyári adócsomag ezen nem változtatott, de pontosította, hogy ha valaki év közben kezdi vagy szünteti meg az egyéni vállalkozását, akkor átalányadózóként ezt az értékhatárt csak az ebben a formában töltött napok arányában veheti figyelembe.

Év elején az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadójának mértéke is 9 százalékra csökkent. A főfoglalkozású vállalkozó (azaz, akinek nincs másik, legalább 36 órás jogviszonya, amelyben  a közterheket fizetik utána) maga dönthet, mekkora „fizetést” vesz fel, viszont az állam jogszabályban meghatározza, hogy mennyi az a minimum, ami után járulékokat kell fizetnie. Az adók és járulékok mértékét a minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz kötik.

Általános forgalmi adó

A humán egészségügyi szolgáltatás változatlanul általános forgalmi adótól mentes tevékenység. Tehát, ha csak ilyen tevékenységet folytat a vállalkozó, és nem nyújt más szolgáltatást, vagy nem foglalkozik termékek értékesítésével, akkor továbbra is mentesül a számlaadási kötelezettség alól. A nyugtaadási kötelezettség is változatlan, vagyis a NAV ellenőrei bármikor ellenőrizhetik, hogy adott-e nyugtát a vállalkozó fogorvos, ahogy – adójogi következményekkel – 6 évre visszamenőleg a pénzügyi nyilvántartásokat, bizonylatokat is bármikor vizsgálhatják. A vállalkozó fogorvosok iratmegőrzési kötelezettsége sem változott, számviteli szabályok szerint ez 8 év.

Egészségügyi hozzájárulás (eho)

A magánszemélyek által fizetett eho számtalan helyen előbukkan az adószabályokban. Fontos változás, hogy a szocho csökkentésével párhuzamosan a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is 22 százalékra mérséklődik 2017-től. A nyári adócsomag egyértelművé tette, hogy ha egy öregségi nyugdíjas a nyugdíjas szövetkezet keretében végez munkát, az ebből származó jövedelme után nem kell eho-t fizetnie.

Érvényben van az a változás is, hogy jövőre senkinek nem kell a kamatjövedelem után 6 százalékos mértékű eho-t fizetnie, és az eddigi sokféle hozzájárulási mérték helyett a különböző jövedelmek után 14 és 22 százalékos eho-t kell számolni.

Idén további alapvető változások is születhetnek e téren, hiszen készül az adózás rendjéről szóló új jogszabály és egy rövid, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény is. Az ellenőrzések rendjében tervezett változások szerint egy adóellenőrzés maximum egy évig tarthatna, szándékos adókijátszás esetén felére csökkenne az adóbírság, ugyanakkor több esetben szabhatnának ki emelt összegű bírságot. A NAV jövőre már törölhetné az adószámot például kézbesíthetetlen hivatalos irat miatt is, és az eddig megismert javaslatok szerint nehezebb lesz jogorvoslathoz jutni a vállalkozásoknak. A két új törvény ősszel kerülhet a parlament elé.

Gulyás Erika