Európa azt ajánlja: Oldd meg magad!

A világ egészségügyi rendszereiben kevés olyan ellátás létezik, amelyről elmondható, hogy a magyar a legbőkezűbb. Pedig létezik ilyen, nevezetes a fogászati ellátás, amelyben, ha papíron is, de a legtöbb beavatkozást Magyarországon ingyen, azaz tb-alapon biztosítják.

E bőkezűség eredménye azonban nem látszik meg a magyar szájakon, sokkal sikeresebbek például a skandinávok, akik általában is sokat költenek az egészség megőrzésére.

A Today által megkérdezett szakértő szerint Európában és a világ más országaiban is a társadalombiztosítás alapvetően azért vonult ki a fogászati ellátásból, mert a szájüreg és a rágószervek betegségeinek 98 százaléka megelőzhető lenne. Meglátása szerint nem véletlen, hogy bár mi sokat áldozunk a fogászati ellátásra látható eredmények nélkül, valójában igazi sikerek például Svédországban vannak, ahol ténylegesen rengeteget költenek nemcsak a fogászatra, hanem általában a betegségek megelőzésére.

Nemzetközi összehasonlításban a fogorvosképzésben sem marad el Magyarország, hiszen az országban négy állami egyetemen évente körülbelül 200 hallgatónak tanítják a szakmát, és ahogy másutt is, a mesterképzés öt éves. Európában az állami mellett magánegyetemeken is folyik fogorvosképzés, Spanyolországban például a képzőhelyek több mint fele privát intézmény.  A magyar diplomát egyébként Európában mindenütt elfogadják.

Magyarországon a fogászati kezelések jelentős részét magánrendelőkben végzik, amelyek szerződésben állnak a társadalombiztosítással. A jogszabályok szerint életkortól függetlenül a tb támogatja például a sürgősségi ellátást, a szűrővizsgálatokat (meghatározott gyakorisággal, például 18 éves kor felett évente egyszer), a fogmegtartó kezelést (amalgám és esztétikus fogtömést foganként és fogfelszínenként, gyökértömést foganként évente egyszer, ellátási esetenként gyökérkezelést), a fogsebészeti ellátást, a fogkő-eltávolítást.

Ráadásul a teljes körű fogászati alap- és szakellátás – a fogtechnikai költségek kivételével –18 éves korig teljesen ingyenes, sőt a következő esetekben is: 18 éves kor betöltését követően, a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig, és 62 éves életkor felett.

Érdemes megjegyezni azonban, hogy a szakértő szerint ugyan mindez jár a betegeknek, de nem jut. Magyarán a tb által fizetett támogatás nem elég a tömések finanszírozására, ezért a fogorvosok gyakran illegális copaymentet kérnek a pácienstől.

Európai minta

Európában általában a kezelések igen kis részét finanszírozza a közkassza. A kontinens társadalombiztosítási rendszereiben egyszerre van jelen két modell, a bismarcki, a járulékbefizetésen alapuló állami biztosítás és a Beveridge-féle, a költségvetésbe befizetett adók elosztásán alapuló modell, s ezek sok helyen keverednek is. Abban azonban Európa legtöbb országa egyezik, hogy a fogászat finanszírozásában a magánbiztosítás jelentős részt képvisel.

Franciaországban például egyáltalán nem támogatják a fogászati beavatkozásokat. Nagy-Britanniában hasonló a rendszer a magyarhoz, de a támogatás nem olyan bőkezű. Németországban bonyolult az ellátási rend, annyira, hogy gyakran maguk a németek sem értik. Náluk alapvetően úgy működik a finanszírozás, hogy előzetesen engedélyt kell kérni a társadalombiztosítástól, amely vagy hajlandó támogatni a kezelést vagy nem.

A dél-európai országokban is azzal áll az állam a fogászati ellátáshoz, hogy “oldd meg magad”. Egyébként Európán kívül sincs másképp: az USA-ban is csak magánbiztosításon nyugvó fogászati ellátás van.

Kivételt jelent a skandináv modell. Ezekben az országokban sem feltétlen a fogászati kezeléseket támogatják, hiszen ott is tisztában vannak azzal, hogy megfelelő életmóddal, napi kétszeri fogmosással, a cigi, az alkohol elhagyásával a fogszuvasodás, a szájrák lényegében elkerülhető. Épp ezért rengeteget költenek a prevencióra. Nemcsak a szájüregi és rágószervi betegségek megelőzésére, hanem általában a betegségek elkerülésére. Az erőfeszítések eredményeként a skandináv országokban jelentősen csökkent például a cukorbevitel, a dohányzás, az alkoholfogyasztás. Ennek eredményeként nemcsak a fogászati betegek száma lett jóval kevesebb, hanem a diabéteszeseké, és az ér-, és szívrendszeri betegeké is.

Szerző: beb