Eredményt csak a kemény munka hoz!

Dr. Tepper Gábor professzor, általános orvos, fogorvos, implantológus számára nem volt nehéz a pályaválasztás. Gyermekkorának kedves emlékei között őrzi, hogy már óvodásként milyen sokszor játszott a várakozó páciensekkel Miskolcon, a szülei rendelőjében. Édesapja és édesanyja is fogorvos volt, ő pedig még alig nyolcéves, amikor a család Bécsbe költözött. Ma is ott él, ott végezte az egyetemet – kitüntetéssel –, ráadásul együtt az általános orvosit és a fogorvosit.

Milyen tényezők döntötték el, hogy végül fogorvos lett?

Valóban, az első lépéseimet nem a fogorvostudomány területén tettem meg. Bécsben az Anatómia Tanszéken voltam gyakorlatvezető, a boncolás rejtelmeibe vezettem be az orvos- és fogorvoshallgatókat. Megszereztem az általános orvosi és a fogorvosi diplomát, majd előbb Bostonba mentem fél évre, hogy letegyem az amerikai Board vizsgát. Később az UCLA következett, egy év Los Angelesben, ahol már sokkal közelebb kerültem az implantológiához, melynek akkori standardjával ott ismerkedtem meg. Így, amikor visszamentem Bécsbe, azonnal felvettek a Szájsebészeten az Implantológiai Osztályra, ott kezdtem oktatni, és ez tart a mai napig is. Felépítettem mellette a magánrendelőmet, amely már húsz éve működik, kizárólag implantológiával és esztétikai fogászattal foglalkozik. Közben 2002-ben habilitáltam, a téma az implantológia komplikáció menedzsmentje volt, a megelőzés és a megoldás. Két professzúrám van, az egyik a bécsi egyetemen teljes professzorátus, a másik pedig címzetes, Nagy Katalin professzor asszonytól kaptam a Szegedi Egyetemen, mert ott is tartottam rendszeresen előadásokat.

A praktizálás mellett folyamatosan tanít is, mennyire fontos Önnek a felhalmozott tudás, a tapasztalok átadása?

Nagyon fontos! Minden orvosi tevékenység elengedhetetlen részének kell lennie, hogy a tudásunkat átadjuk a következő generációnak. Először Bécsben tanítottam az egyetemen, és az elmúlt húsz évben háromszázötvennél is több nemzetközi előadást tartottam. Az implantológiai előadásokat három nyelven: németül, angolul és magyarul tartom. Ez utóbbira nagyon büszke vagyok, hogy az anyanyelvemen is meg tudok tartani egy szakmai előadást. Bár nyolcévesen elhagytam Magyarországot, mégis sikerült felnőtt koromban is megtartani olyan nyelvtudást, hogy bátran kiállhatok magyar kollégák elé, és érthető előadást tarthatok számukra. Nem is olyan egyszerű! Egészen más magyarul beszélni egy nagymamával, és más a szakembereknek pontos szakkifejezésekkel, szakmai kérdésekről szólni. Mindig sokkal jobban fel kell készülnöm ilyenkor, mint amikor németül, vagy angolul tartok előadást! Végül is a praxis az, amiből élünk, de a tanítás az ember lelkének fontos! Az utóbbi években sajnos a hangsúly eltolódott a praxis felé, az egyetemi óráim száma csökken, viszont nagyon sokat utazom. Szinte minden héten repülök valahová előadást tartani. Felsorolni is sok lenne, mert Németország és Svájc több városában, évente többször Amerikában, a jövő héten Las Vegasban lesz előadásom, de New York, Chicago is a megszokott helyszínek közé számít, továbbá ugyanígy Tokió és Kelet-Európa városai is.

Arra kérem, egy kicsit tekintsünk a jövőbe! Az implantológia, a csontpótlás és a szájsebészet jelenleg a fogászat egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. A gyártók folyamatosan fejlesztenek. Hol tartunk most, és milyen fordulópont jöhet még ezeken a területeken?

Az implantológiának három nagy ága van. Az első: az azonnali implantálás. A második: a csontpótló és csontnövekedést serkentő anyagok. A harmadik pedig, amely talán a legfontosabb, a digitalizáció!

A digitális tervezés, az irányított implantálás, a digitális fogtechnika, a teljes digitális munkafolyamat – ez a jövő!

Nagyon fontos azonban, hogy akkor is, amikor már minden digitális, de még nem a computer tervez és nem a computer operál, az még mindig egy kéz munkája, és az alapja még mindig az emberi tudás marad! Minden digitális terv csak annyira lehet jó, mint az, aki megtervezte, és majd aki a munkát végrehajtja. Nem szabad abban bíznunk, hogy a computer hibátlan, mert nem hibátlan! Az csak egy robot, amelyet mi „etetünk” információval, és csak a mi tudásunk, tapasztalatunk alapján képes dolgozni, eredményeket előállítani.

Ekkora szakmai megterhelés mellett mi marad a kikapcsolódásra és a magánéletre?

A magánéletet kitölti a három gyerek, hét és tizenegy évesek. Későn lettem apa. Van két iker fiam és egy kicsit nagyobb kislányom, mindhárman még az általános iskolába járnak. Így hát van élet körülöttem, és remélem, lesz kinek átadni azt, amelyet én már második generációs fogorvosként művelek, továbbfejlesztek, hogy azután egyszer majd ők még magasabbra vigyék! Mivel már nagyon régen Bécsben élek, engem is megfertőzött az „osztrák vírus”, a síelés. Gyerekkorom óta síelek, nagyon szeretem a hegyeket, inkább téli, mint nyári ember vagyok, ez Ausztriában igen gyakori. Az egyetlen, amit sajnálok, hogy a hegyek túl messze vannak Bécstől, de télen mindig a hegyekben töltöm a szabad perceimet. Sokszor gondoltam rá, hogy talán a hegyek között kellene alapítanom egy klinikát! Lehet, hogy ez az elképzelésem egyszer meg is valósul!

Ennyi tapasztalattal a háta mögött mit üzen, mit tanácsol a fiatal kollégáknak?

Az úgynevezett „take home message” az én esetemben roppant egyszerű.

Legyen a fő cél: tanulni, tanulni, tanulni, és operálni, operálni, operálni! Ne pazarolják el a 25 és 35 éves kor közötti éveket különböző „életvitel-egyensúly” próbálkozásokkal és álmokkal!

Kezdjenek hozzá, és minden erejükkel arra törekedjenek, hogy minél hamarabb, minél magasabb színvonalat érjenek el, mert csak abból lesz jó implantológus, aki egész nap implantál! Csak a kemény munka, a célirányosan fókuszált tevékenység hozza meg a nagy eredményeket. Számomra nagyon fontos a rendszeres kommunikáció a fiatal kollégákkal. Engem mindig el lehet érni az instagram@gabor.tepper címen, és rólam sokan tudják, hogy segítek mindennel, amivel csak lehet!