„El kell oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a terhesség alatt azért szuvasodik a kismama foga jobban, mert a fejlődő baba »elszívja a meszet« a kismama fogaiból”

Interjú dr. Kivovics Péterrel a SOTE Fogorvostudományi Kar, Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet igazgatójával

Miért is fontos a fogpótlás? Lehet-e élni „fogatlanul”, az esztétikai, artikulációs problémákon túl okozhat-e gasztroenterológiai betegségeket?

A leglényegesebb dolog, amit minden fogászati felvilágosító cikk, illetve közlemény elején el kell mondanunk az az egyszerű tény, hogy ha fogakról eltávolítjuk a lepedéket – amit dentális plakknak (dentális plaque) vagy dentális biofilmnek hívunk szakszerűen – megelőzhető mind a fogszuvasodás, mind az ínygyulladás. Ezért javasoljuk, hogy legalább reggel és este 5 percen keresztül mossunk fogat fluorid tartalmú fogkrémmel, ezzel, jó eséllyel megelőzhető a fogszuvasodás és a fogínygyulladás. Ne fogyasszunk rendszeresen alkoholt és egyáltalán ne dohányozzunk, ezzel nagyban csökkentjük a szájüregben előforduló rosszindulatú daganatok megjelenésének esélyét.

A fogpótlások viselését a mai modern körülmények között elsősorban a társadalmi elvárások indukálják. Tudomásul kell vennünk, hogy a mai konyhatechnika mellett teljes fogatlan állapotban is magunkhoz tudunk venni olyan táplálékokat, melyek lehetővé teszik az életet. Ugyanakkor a foghiányok nem csupán esztétikailag zavaróak, hanem az élet minőségét is jelentősen ronthatják. A rágás hiánya vagy elégtelen volta túlterhelheti a gyomrot. Emésztési problémákat is okozhat. A részleges foghiányok károsíthatják a maradékfogazatot. A fogak a hiány felé dőlhetnek vagy túlságosan kiemelkedhetnek a fogmederből. A foghiányokat pótolhatjuk rögzített fogpótlásokkal (hidak, koronák), részleges kivehető fogpótlásokkal, illetve ha már minden fog hiányzik teljes kivehető fogpótlásokkal. Az elmúlt negyed század igen jelentős fejlődést hozott a fogpótlástanban. Az implantációs fogpótlások rutinszerűvé válása alapvető változásokat hozott a protetikai ellátásban. A műgyökerek beültetése kombinálva más műtéti beavatkozással lehetővé tették, hogy bizonyos esetekben elkerüljük kivehető fogpótlások készítését. Az implantációs fogpótlások segítenek abban is, hogy a teljes foghiányok esetén jobban stabilizált teljes fogpótlásokat tudjunk készíteni. Természetesen a magasabb költségek nem teszik lehetővé, hogy minden páciensünket ilyen jellegű fogpótlással lássuk el, de hagyományos eszközökkel is tudunk jól funkcionáló esztétikus fogpótlásokat készíteni.

Bár közhelynek tűnhet, de talán a következő generáció fogszuvasodásbeli érintettsége talán kisebb lehet, hisz napról napra jelennek meg szakcikkek új anyagok, vegyületek szerepéről a caries kiküszöbölésére. Hol is kezdődik egy gyermek fogászati kezelése, milyen általános lépésekből áll a várandós kismamák szakszerű fogászati vizsgálata,  ellátása?

A várandós kismamák fogászati és szájsebészeti ellátásának lehetőségei nagyban függenek attól, hogy a kismama terhességének melyik periódusában van. Tevékenységünket mind a három trimeszter során, a prevenciós szemléletnek kell áthatnia. A legszerencsésebb, ha a kismama már a teherbe esés előtt, gondos fogászati vizsgálaton és kezelésen esik át. Így a terhesség alatt, csak kontroll vizsgálatokra kell páciensünket visszarendelni. Azonban, ha ez elmarad, vagy valamilyen oknál fogva a kezelést a várandósság ideje alatt kell elvégeznünk, annak megtervezését és lebonyolítását az alábbiak szerint javasoljuk.

Az első trimeszterben (azaz a terhesség első három hónapjában) a legfontosabb, hogy felhívjuk a kismama figyelmét a gondos szájápolásra. Tudnia kell, hogy a terhességgel összefüggő hormonális változások miatt, megváltozik többek között a szájnyálkahártya is. Sérülékenyebb, vérzékenyebb lesz. A dentális plakk (dentális biofilm) hatására a marginális parodontium, a kismama „ínye” könnyebben mutat gyulladásos reakciókat (terhességi ínygyulladás), így vérzékennyé, később fájdalmassá válhat. Abban az esetben, ha a dentális plakkot gondosan eltávolítjuk, a gyulladás elmúlik. Fel kell hívnunk páciensünk figyelmét arra, hogy a fogait és az ínyét fogmosáskor, akkor is alaposan dörzsölnie, tisztítania kell, ha az vérzik, hiszen ha nem teszi, mint egy önmagába visszatérő kör, a gyulladás egyre súlyosabb, a vérzés egyre erősebb, a dörzsölés egyre fájdalmasabb lesz.

Mégis mi az oka annak a statisztikailag kimutatható ténynek, hogy a kismamák foga gyorsabban romlik, mint a megegyező korú és fogazati státuszú hölgyeké?

El kell oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a terhesség alatt azért szuvasodik a kismama foga jobban, mert a fejlődő baba „elszívja a meszet” a kismama fogaiból. Erről szó nincs. Az ok egyrészt az, hogy a kismamák többször esznek kevesebbet, de a fogmosások száma változatlan marad. Másrészt a terhességi hányinger miatt a fogmosás nem olyan intenzív, mint a várandósságot megelőző időszakban, valamint az, hogy a terhesség alatti ízérzés-változással, a szájápoló szerek (fogkrém, szájvíz) íze gyakran nem kellemes a kismama számára. Ez utóbbin fogkrémváltással könnyen segíthetünk. A szuvasodás jellege is megváltozik. A felnőtteknél előforduló lassan előrehaladó caries sicca (száraz szuvasodás) a kismamáknál hormonális hatásra visszaváltozik a gyermekkorban előforduló gyorsan előrehaladó caries humida-vá (nedvbő szuvasodás).

A fogorvosi kezeléseket lehetőleg halasztanunk kell. Természetesen akut beavatkozás szüksége esetén azt meg kell tennünk, és nyugodtan használhatunk local anaesthesiát (helyi érzéstelenítést). A helyi érzéstelenítő tartalmazhat érszűkítőt, hiszen a beadott mennyiség messze alatta marad a fájdalom esetén a mellékvesekéregből felszabaduló adrenalin mennyiségének. Mindazonáltal a stressz elkerülése végett, a halasztható beavatkozásokat át kell helyeznünk a II. trimeszter, vagy a terhesség utáni periódusra. A fogorvosnak fel kell hívnia a kismama figyelmét arra, hogy a terhesség teljes ideje alatt sem dohányoznia, sem alkoholt vagy más tudatmódosító szert fogyasztania nem szabad. Tartózkodnia kell az indokolatlan gyógyszerfogyasztástól, kemikáliák, kozmetikumok alkalmazásától is (pl: hajfesték).

Mi a teendő a terhesség II. és a III. trimeszterben?

A II. trimeszterben, azaz a terhesség második három hónapjában relatív kevesebb fogászati történés következik be a kismamák szájállapotában. Fenn kell tartanunk a magas fokú szájhigiéniás szintet, és ezzel folytatjuk az I. trimeszterben elkezdett prevenciós attitűd fejlesztését. Ebben a fázisban kell megerősítenünk a kismamát abban, hogy a terhesség alatt kiegyensúlyozottan táplálkozzon. Az utóbbi időben meglehetősen sok divatos táplálkozási extravaganciával találkozhatunk (vegetarianizmus, bulimia, paleo-diéta, anorexia, stb.). A kismamának a terhesség ideje alatt nemcsak fogászati szempontból kell kiegyensúlyozottan táplálkoznia. Gondoskodnia kell megfelelő fehérje, szénhidrát, zsír, ásványi só, vitamin bevitelről. A vegyes táplálkozás ezekből az anyagokból megfelelő arányban gondoskodik. Táplálék-kiegészítőkre az esetek többségében nincs szükség.
Ez a trimeszter alkalmas arra, hogy eltávolítsuk a rossz fogakat illetve gyökereket, ellássuk a szuvas fogakat, esetleg pótoljuk a kis kiterjedésű foghiányokat.

A III. trimeszterben, azaz a terhesség utolsó három hónapjában továbbra is fenn kell tartanunk a magas fokú szájhigiéniát. A terhesség legvégén két fogászati jelenséggel találkozhatunk. Az egyik az újra megjelenő enyhe ínyvérzés, a másik az enyhe fokú fogmozgathatóság megjelenése. Mindkét elváltozás átmeneti és mindkettő hátterében hormonális változás húzódik meg, mely csupán időlegesen jelentkezik.

A fogászati beavatkozásoktól lehetőleg tartózkodnunk kell, nehogy a kezelés okozta stressz beindítsa a szülés folyamatát, de ha elkerülhetetlen (akutan fellépő fájdalom, gyulladás), természetesen be kell avatkoznunk.

Fogászati szempontból van-e jelentősége az anyamellről való táplálásnak?

A III. trimeszter végén a fő feladat az, hogy felhívjuk a figyelmet az újszülött anyamellről való táplálásának fontosságára. Ennek nem csupán az anyatej összetétele miatt, hanem az anyamellről való szopás arcfejlődésben játszott fontos szerepe miatt van jelentősége. Az anyamellről való szopás „nehéz munka” a kisbaba számára. Ez alatt a tevékenység alatt fejlődik ki a száj körüli körkörös izomzat, és az egyéb mimikai izmok. A baba szájában keletkezett vákuum segít kialakítani a megfelelő boltozatú szájpadlást, és az elegendő nagyságú állcsontívet. Abban az esetben, ha az állcsontív megfelelő nagyságú, megelőzhetjük a torlódott fogazat kialakulását, így mind a tejfogazat, mind a maradó fogazat könnyebben tisztuló, tisztítható lesz. Ezért tekintjük az anyamellről való szopást elsődleges caries prevenciónak (fogszuvasodás megelőzésnek). Abban az esetben, ha nincs mód az anyamellről való táplálásra, a kismamának ügyelnie kell arra, hogy az üvegből való táplálás esetén is a kisbaba számára „munkát jelentsen” a táplálékfelvétel, így nem szabad túl nagy lyukú cumisüvegből adnunk az anyatejet, illetve a tápszert. A szoptatások között lehet a kisbabáknak folyadékbevitelt biztosítani. Erre a forralt és lehűtött víz a legalkalmasabb. Nem javasoljuk cukros, citromos tea és gyümölcslevek adását, nem csak a később előtörő fogak épségének megelőzése miatt, hanem azért sem, mert a gyerek így hozzászokik, hogy minden, amit iszik valamilyen ízű, és nem fog később vizet inni. Ebből gyakran adódik túlsúly, elhízás, illetve extrém esetben nagyobb gyerekeknél gyermekkori cukorbetegség. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a tejfogak előtörése fájdalmat okozhat a babának. Ezt úgy tudjuk csillapítani, hogy megfelelő műanyag vagy gumi rágókat biztosítunk a babának. A fog előtörése lokális gyulladással járhat, mely ritkán nagyon enyhe lázat, a fájdalom miatt fokozott nyálelválasztást okozhat, ennek következtében enyhe fokú hasmenés léphet fel. Semmiképpen sem javasoljuk az íny helyi érzéstelenítőkkel történő ecsetelését egyrészt azért, mert a fájdalmat csak csekély mértékben csillapítja, mivel az nem felületi jellegű, de legfőképpen azért, mert a helyi érzéstelenítő szétterjedve a garatba juthat és annak érzéstelensége félrenyelést okozhat. Ez veszélynek teszi ki a kisbabát. Ebben a fázisban kellemes érzés a babáknak, ha puha gyermekfogkefével és gyermekfogkrémmel finoman dörzsöljük a duzzadt ínyt. Gyakran kérdezik a kismamák, hogy mikor kell elkezdenünk a szájápolást, fogmosást. Erre azt javasoljuk, hogy az első fogak előtörése után az esti fürdetéssel asszociálva, el kell kezdenünk a szájápolást a gyermek korának megfelelő fogkefe, fogkrém használatával, hiszen a dentális plakk, a lepedék ebben a korban is könnyen kialakul. Az anyatej mellé történő táplálás során figyelnie kell a kismamának arra, hogy kerülje a fokozottan lepedékképző táplálékokat (keksz, sütemények, stb.). Cukros cumi alkalmazása szigorúan nem javasolt.

Összefoglalva tehát a kismamák fogászati-szájsebészeti kezelése nagyban függ attól, hogy a terhesség melyik szakaszában kerül sor az ellátásra. A terhesség mindhárom szakaszában gondozás jellegű ellátást kell biztosítanunk. A fogorvos tevékenységét, különösen várandós anyák esetén a preventív szemlélet kell, hogy áthassa. Javasoljuk, hogy professzionális fogtisztítást és felvilágosító beszélgetést az első és a harmadik trimeszterben végezzünk. Legkésőbb a harmadik trimeszteri találkozás alkalmával kell a várandósgondozási kiskönyv fogorvosok számára fenntartott részébe igazolnunk a megjelenést és beírnunk megjegyzésünket.