Definíciók
Regeneráció – sérült vagy elveszett szövet pótlása oly módon, hogy a pótolt terület összetevőjében, morfológiájában és funkciójában az eredetivel megegyezik.
Reparáció – sérült vagy elveszett szövet pótlása az eredetivel nem egyező anyaggal.

Háttér
A parodontológiában alkalmazott irányított csontregeneráció alapja az irányított szövetregeneráció. 1976-ban hangzott el az a megállapítás, hogy egy adott lézió gyógyulása függ a léziót benépesítő sejtek típusától (Melcher, 1976).

A későbbiek során több tanulmány is foglalkozott azzal, hogy a PDL-sejtek felelősek az irányított szövetregenerációért, ezért ha megakadályozzuk (membránnal), hogy a kötőszöveti és hámsejtek behatoljanak a gyógyulási területre, akkor a PDL-sejtek a foggyökéren elterjednek, cement, parodontális ligamentum, valamint csont képződik.

Kiderült az is, hogy ha a membrán összenyomódása miatt kis hely maradt a membrán és a fog között, csak cement, illetve egy kevés csont képződött, miközben ha a membrán nagy területet fedett, nagy mennyiségű csont alakult ki (Gottlow, 1984).

A tanulmányok sorából az vonható le, hogy a sikeres szövetregenerációból következik a sikeres csontregeneráció, ha megfelelő helyet, valamint fizikai gátat képezünk, amely lehetővé teszi, hogy a csontképző sejtek elterjedjenek, és csont képződjön. Ez az elmélet jelenleg is az irányított csontregeneráció alapja. Ezen elmélet alapján számos klinikai tanulmány született, amelyekben kétoldali csontdefektusokat hoztak létre, az egyikre membránt helyeztek, a másikra pedig nem. A kutatási eredmények egyértelműen bemutatják, hogy a membránnal fedett helyen csont képződött, míg a másik oldalon csak lágyszövet (Dahlin, 1988, 1989; Kostopoulus és Karring, 1994; Karring, 1994).

A csontképződés folyamata
Szövettani vizsgálatok bizonyítják, hogy a membrán alatti új csont képződése ugyanolyan folyamat és ugyanolyan fokozatok szerint történik, mint az eredeti csont kialakulása fogeltávolítás után a fogágyban.
• Membrán által védett véralvadék-képződés.
• Szemcsézett szövetképződés (sarjszövet).
• Woven bone (rostos kötőszövet).
• Lamelláris csont.
• Remodelling.

Klinikai tanulmányok
A regeneratív csontba, illetve eredeti csontba beültetett implantátumok összehasonlító klinikai tanulmányai a következőket mutatták:
• Mindkét eset ugyanolyan klinikai, radiológiai és szövettani jellemzőket mutat.
• A csont-implantátum kapcsolat (BIC) mértéke megegyezik.
• A kresztális csontfelszívódás ugyanolyan mértékű. (Fritz és Reddy, 2001; Zitman, 2001; Hammerle, 2003)

Egyidejű irányított csontregeneráció és implantátumbehelyezés
Az implantátum behelyezésével egyidejűleg végbemenő csontregenerációnál a következő alapvető szempontokat kell figyelembe venni:
• Az implantátum primer stabilitása.
• Az implantátum protetikailag ideális elhelyezkedése.
• A defektus mérete és alakja, amely lehetővé teszi az előzőleg említett két feltétel létrejöttét.

Az irányított csontregeneráció alapelvei, dr. Gadi Schneider esete

Buser (1995) több esettanulmányban és előadásban hét műtéti alapelvet határozott meg az irányított csontregeneráció kívánt eredményének elérése érdekében:
• A lágyszövet primer zárása, a membrán fedésének elérése, megfelelő metszéssel és lebenyképzéssel.

• Zárás és a membrán öltéssel vagy szegeccsel történő rögzítése:
– A lágyszöveti sejtek defektusba történő penetrációjának elkerülése érdekében.
– A membrán elmozdulásának megakadályozása, a lágyszövet membrán alatti kialakulásának megelőzése.

 

Összefoglalás

Az irányított csontregeneráció hatásos és kiszámítható folyamat:

• Több mint 90%-os sikerességi arány 656 implantátum több mint kétéves utánkövetéses vizsgálatánál (Nevins M., Int. J. Perio Restor Dent, 1998; Lorenzoni, COIR, 1999; Dahlin, COIR, 1991).

• 90–100%-os csontfeltöltődés a membrán alatt 6–8 hónapos gyógyulási idő után (Lang N. P., COIR, 1994:5, 92–97.).

• Egyre több bizonyíték jelenik meg a szakmai irodalomban arról, hogy a felszívódó membránok ugyanolyan hatásfokúak a laterális irányított csontregeneráció során, mint a nem felszívódó membránok.

 

• A BIC-értékek, illetve az implantátumok sikerességi aránya megegyezik a regeneratív és az eredeti csontnál (Zitman N. U., JOMI, 2001:16, 355–366.).