Az orális egészségfejlesztés jelentős előrelépései ellenére a fogászati gyulladások a hatodik leggyakoribb fertőzőbetegség-csoportot alkotják és ezek legmeghatározóbb oka legtöbbször a parodontitis.
A parodontium hámszövetében ugyanakkor felfedeztek és azonosítottak egy új típusú sejtet, mely segíthet megvédeni a káros baktériumokkal szemben a parodontium szöveteit. Ez erősíti a feltételezést, mely szerint az immunrendszer nem megfelelő lokális működése elengedhetetlen eleme a parodontitisnek. A tanulmányt a Monell Chemical Senses Center, egy nonprofit független tudományos intézet kutatói készítették a kínai Chengdu Sichuan Egyetem kutatóival együttműködésben. Az egerek ínyének vizsgálata során megállapították, hogy magányos kemoszenzoros sejtek (SCC) vannak jelen és többféle ízreceptor, valamint a gustducin fehérje expresszálódik. A SCC-k szerepe a jelenlévő irritabilis antigének és baktériumok érzékelése, amelyeket – meglepő módon – a vizsgálatokat megelőzően a húgyúti traktusban, a bélben és az orrüregekben találtak meg.
A kutatók kimutatták, hogy amikor a gustducint és / vagy az SCC-ket genetikailag eltávolították az egerek ínyéből, a patogén orális baktériumok száma gyorsan növekedett, ami parodontitishez vezet. Ezzel szemben úgy találták, hogy az SCC-kben a keserű íz-receptorok stimulálása elősegíti az antimikrobiális molekulák képződését.
Általánosságban azt találták, hogy azok az egerek, amelyek szájürege nem tartalmaz gustducint, potenciálisan károsabb orális mikrobiomiát mutatnak, mint azok, amelyek orális szövetei gustducint tartalmaznak.
„Tanulmányunk kiegészíti az általunk már ismert szövetek egyre növekvő listáját, amelyek tartalmaznak SCC-kat és azt jelzik, hogy az íny SCC-k közös molekuláris útjai részt vesznek az orális mikrobialis szabályozásában” – mondta Dr. Marco Tizzano, a Monell Chemical Senses Center kutatója és a tanulmány társszerzője. „Mivel az egerek ínyszöveti sejtjei nem érzékelnek ízeket, az orális mikrobiom egerekben megváltozott, gustducin nélkül működik több esetben.”
A tanulmány és emberekkel végzett, még nem publikált mérések alapján a kutatócsoport azt sugallta, hogy az ember parodontális SCC-jének hasonló szabályozási szerepe lehet a saját orális mikrobiomalis folyamatainkban is.
A “Gingival solitary chemosensory cells are immune sentinels for periodontitis,” című tanulmány a Nature Communications-ban jelent meg 2019. október 8-án.
Forrás: am.dental-tribune.com