EESZT – a 24. órában

Utolsó összefoglaló az digitális magyar egészségügyi átalakításról

Már két és fél éve létezik, másfél éve kötelező, mégis a legtöbben csak a most kőbe vésett június 1-i határidőre teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket. De vajon miért ez a nagy késlekedés és ellenállás? És mi lesz ezután? A Flexi-Dent fogászati szoftver gyártójánál, a NEAK kiemelt EESZT oktatási partnerénél Kuttner Viktort és Friss Tamást kérdeztük az EESZT csatlakozással kapcsolatos tapasztalataikról.

Egy kis EESZT ismertető

A magyarországi egészségügyi adminisztráció egy hosszú időn keresztül zajló átfogó átalakítás közepén tart. Az egészségügyi adatokat korábban nem kezelték központilag, még az is megoldhatatlan probléma volt, ha egy kórházon belül két osztálynak kellett leleteket vagy zárójelentéseket továbbítani egymásnak. Nem kizárt, hogy Ön, kedves olvasó is tapasztalta már, hogy egy kórház több osztályát megjárva mindenhol mindent elölről kezdenek. Ezeknek a folyamatoknak vannak informatikai, adatkezelési és gazdaságossági háttérokai is. Az EESZT célja tehát nem kapcsolódik a magán egészségügyi ellátáshoz, különösen nem konkrétan a fogászati magán ellátók monitorozásához. A fogászati szektor, és azon belül is a privát praxisok nagyon kis szeletét képzik a hazai egészségügyi rendszernek, az EESZT pedig a teljes szisztémát fogná át.

Természetesen a rendszer számtalan kezdeti betegséggel küzdött, de az elmúlt néhány évben jelentős fejlesztéseken haladt keresztül, több kihívással küzdött meg és 2020. júniusára, a kőbevésett utolsó utáni határidőre stabilan látja el feladatait. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy egy ilyen volumenű szektor digitalizációja nem egyszerű feladat, főleg, ha hozzá vesszük a GDPR, MDR és egyéb nemzetközi jogszabályok hálóját. Valószínűleg egy már kész, működő rendszer hasznossága könnyebben megmutatkozna és jobban elfogadható lenne az adatszolgáltatásra kötelezettek számára egy újabb adminisztrációs tétel, jelenleg azonban még a huszonkettes csapdájának helyzete áll fenn. Egyelőre kevés adat került fel ahhoz, hogy kellően kritikus tömeg legyen és haszon kirajzolódjon.

Hol tartanak a fogászatok az EESZT csatlakozásban, mik az irányadó számok?

Friss Tamás: valószínűleg vegyes a kép, nyilván mi elsősorban a saját partnereinkről tudunk beszámolni. Egy jelentős növekedés már tavaly decemberben érezhető volt, akkor a NEAK írásos tájékoztatójára sokan reagáltak, azóta pedig ahogy közeledünk az abban megadott június 1-i határidőhöz úgy növekszik a reakciószám. Sajnos leginkább exponenciálisan, ami igen komoly terhet jelent az összes szolgáltatóra nézve. Sok rendelő használta ki a koronavírus okozta kényszerszünetet, de nagyon sok nem, és utóbbiak most nem csak az újra indulással hajráznak, hanem az EESZT csatlakozással is. Hozzávetőlegesen azt látjuk a saját számainkból, hogy nagyjából a fogászati magán szektor fele már csatlakozott május elejére, a legnagyobb lemaradásban pedig az alapellátók lehetnek jelenleg.

Változott-e azoknak a köre, akiknek csatlakozni kell, vagy változtak-e azok az adatok, amik a szolgáltatási kötelezettségbe esnek?

Kuttner Viktor: A kör nem változott, legfeljebb az kezd kitisztulni, hogy ki és milyen alapon kell, hogy teljesítse az adatszolgáltatási kötelezettségét, vagyis az EESZT jelentést. Korábban zavaros volt, hogy többféle összefüggésben fogalmazták meg a kötelezettek körét, például volt olyan időszak amikor az „implantátum regiszterbe jelenteni köteles” rendelőkkel definiálták az EESZT-be jelentők elvárt körét. Mostanra teljesen egyértelmű és teljes szélességűre nyitott a kötelezettek köre: mindenki. Tehát minden állami, önkormányzati és valamennyi magán ellátó köteles a fogászati tevékenysége során jelenteni a megtörtént ellátásokat. Magyar és külföldi pácienseknél egyaránt. Korábban számos kérdésben polémia alakult ki, ezek azonban elsősorban azért jöhettek létre, mert néha a hír előrébb járt, mint a technika, vagy fordítva. Még nem volt lefejlesztve az amit a hírek szerint már elvártak volna. Mára tudomásunk szerint ezek az anomáliák megoldódtak. Minden egészségügyi szolgáltatónak jelenteni kell mindent ellátottal kapcsolatban.

Milyen adatokat kell lejelenteni és hogyan áll ez párhuzamban a GDPR-ral?

Friss Tamás: Az mindenképp fontos, hogy ennek a GDPR-hoz semmi köze sincs. Általában is tisztázandó kérdés, hogy a GDPR nem egy megoldhatatlansági faktor, csupán azt jelenti, hogy amennyiben egy adatot felhasználnak, esetleg harmadik fél számára tovább adnak, akkor arról előzetesen az adat gazdáját (jelen esetben a pácienst) tájékoztatni kell. De amennyiben a megfelel tájékoztatás a GDPR nyilatkozatban szerepel, úgy a „nagy GDPR probléma” meg is van oldva. Más szempontból nézve viszont szintén nem beszélhetünk GDPR vonatkozásról, hiszen egy törvények által előírt, állami adatszolgáltatásról beszélünk, ahol a „harmadik fél” az ÁÉEK, vagyis a magyar állam. Nyilván egy rendőrségi igazoltatás esetén sem merül fel, hogy GDPR kompatibilis eljárás-e a hatóság részéről, hogy elkérik az ember személyi igazolványát.

Jelenteni egyébként minden olyan adatot szükséges, amely BNO kód szerinti besorolással bír. Ezt két irányba lehet jelenteni az EESZT-n belül, de fontos, hogy ebből ideális esetben az orvos nem érzékel semmit, tehát nem kell ezzel kapcsolatban döntéseket hoznia, vagy bármit adminisztrálnia, mert a szoftver végzi a háttérben. Az egyik cél terület az „esemény katalógus”, amelybe bármely páciens megjelenést jelenteni kell, még egy kontrolt is. Ennek során meg kell adni a beutaló iránydiagnózist (BNO), és az ambuláns ellátás típusát. A másik terület az „e-profil”, amelybe azok az adatok kerülnek be, amelyek a páciens teljes életére kihatóak, vagyis a meghatározó kezelések. Ezek olyan adatok és kezelések, amelyek fontosak lehetnek más orvosok számára – kezdve fertőzéstől, allergián át a beültetett implantátumig vagy egy gyógyszer rendszeres használatát illetően. A szoftver pontosan tudja, hogy mely BNO kód melyik kategóriába tartozik és a normál betegadminisztráció mögött ezt elvégzi a háttérben.

Mi a helyzet az árakkal, a bevételekkel – azok is részei az EESZT jelentésnek?

Kuttner Viktor: Nem. A pillanatnyilag hatályos technikai dokumentáció sehol nem kér és nem kezel az ellátási árakkal, költségekkel kapcsolatos változót. Tehát ilyen adatot nem kér, nem is lehet pillanatnyilag felküldeni az EESZT-be (értsd: véletlenül sem). Mivel az EESZT a teljes magyarországi egészségügyi dokumentáció digitalizációját és átjárhatóságát hivatott megoldani, vagyis 90%-ban a NEAK által finanszírozott ellátásokról beszélünk, így ennek nem is lenne értelme. A fogászat persze egy speciális terület, hiszen itt minimum 50-50%-ban oszlik meg az állami- és a magán ellátás, de az EESZT-t nem erre a területre fókuszáltan építették fel.

Az viszont valós, hogy a NEAK e-jelentés és az EESZT jelentés közötti párhuzamot már vizsgálja a NEAK. Az aktuális rendeletek szerint egyelőre csak a fekvőbeteg ellátásban vezetik be a két rendszer adatainak összevetését, de feltételezzük, hogy ez nemsokára kiterjed a járóbeteg ellátásra és azt követően minden bizonnyal a magán egészségügyi ellátókra is. A pillanatnyi rendelet úgy szól, hogy az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 154/2020. (IV. 27.) Korm. rendelet alapján a fekvőbeteg-szakellátásban a jövőben csak olyan ellátási esemény lesz a NEAK felé elszámolható, amely az EESZT-ben megfelelően rögzítésre, dokumentálásra került.

Ez mit jelent?

Friss Tamás: Kevés a tapasztalatunk, a rendelet alig pár hetes, de a szöveg értelmében arról van szó, hogy egy fekvőbeteg ellátó a finanszírozásához szükséges NEAK e-jelentésében beküldött ellátási adatait összevetik az EESZT-be felküldött ellátási adatokkal, és csak azután az ellátás utáni finanszírozást fogja téríteni a NEAK, amely a két oldalon egyformán szerepel.

Az mind szép és jó, hogy ez most már kőbe vésve elvárt adatszolgáltatási kötelem 2020. június 1-től, de ki fogja ezt ellenőrizni, és mi fog történni, ha valaki nem tesz eleget az elvárásnak?

Kuttner Viktor: Ehhez azt hiszem jósnak kéne lennünk, nem tudjuk, hogy mi fog ezután történni. A NEAK (merthogy valójában az EESZT gazdája a NEAK, annak pedig az ÁÉEK) igen hosszú újabb és újabb türelmi időt adott az ellátóknak mielőtt ezt a véglegesnek látszót kihirdette. Annyi bizonyos, hogy a rendeletek- és átszervezések között a NEAK hatósági jogkört kapott, így tehát, ha el akar járni, akkor azt házon belül tudja majd intézni. Szakszerű megfogalmazásban ugyan ez úgy hangzik, hogy 2020. június 1-jétől lép hatályba az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló, 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosítására vonatkozó, 147/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet. Ez a többi között lehetővé teszi, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv az EESZT csatlakozás, illetve adatszolgáltatás elmulasztása esetén bírságot alkalmazzon az egészségügyi szolgáltatóval szemben, illetve adott esetben akár a működési engedélyét is megvonja. A pénzbírság felső határa 3 millió forint.

Mit tanácsolnak azoknak, akik még nem kezdték meg a csatlakozást?

Friss Tamás: Normál esetben az lenne a rövid válasz, hogy „tanácsoljuk, hogy kezdjék el a felkészülést”. Jelen esetben azonban olyan rövid idő van már csak hátra, hogy ez igen komoly hajrát jelent a lemaradóknak. Az adatszolgáltatási kötelem teljesítésének négy lényegi feltétele van:

Az ellátó orvos rendelkezzen e-személyi igazolvánnyal
Ahhoz szükséges kártyaolvasóval
Érvényes OTH azonosítóval
Jelentésre alkalmas, felkonfigurált fogászati szoftverrel

A probléma akkor nő óriásira, ha valamelyik tétel nem megy elsőre flottul. Például kiderül, hogy egy szájsebészeti beavatkozást azért dobott vissza a jelentésből az EESZT, mert azt a pillanatnyilag érvényesnek tekintett adatbázisokban egy szájsebészeti szakvizsga nélküli orvos azonosítójával küldték fel. Ez nem azt jelenti, hogy az orvos nem végezte volna el a szájsebészeti szakvizsgát, viszont a nyilvántartásokba hiba csúszhatott és esetleg pótlólag ki kell azt igazítani. Nem lenne ez feltétlen probléma, csak az idő rövidsége tetézi a helyzetet.

Tehát a tanács változatlan, aki még nem kezdte meg a felkészülést az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az kezdje meg. Minden szolgáltató kapacitása valószínűleg elfogyott már, nálunk is hetekkel ezelőtt megtelt már a naptár június közepéig, de mi is segítünk, ahol tudunk!

Köszönjük a tartalmas, áttekintő beszélgetést!

Az EESZT működésével kapcsolatos általános szabályok:

az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) EESZT-ről szóló III/A. fejezete

az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról: 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet (EESZT rendelet)

A felhatalmazásokról: 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) 38. § egyes bekezdései

A működés megindulásáról: 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) 36.§

Az EESZT szolgáltatás bevezetése: 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet (EESZT rendelet) 4.-5.§

Adatszolgáltatás teljesítése: 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet (EESZT rendelet) 6. §

Közvetlen hozzáférési felület biztosítása: 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet (EESZT rendelet) 7. §

Üzemeltetés: 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet (EESZT rendelet) 10.§, 11.§