Ezt a szerves összetevőt az élelmiszeriparban használatos polikarbonát műanyagok és fogászati termékek is tartalmazzák. A Columbia Egyetemen végzett kutatás során 568 állapotos, harmadik trimeszterben járó nő vizeletvizsgálatát végezték el a biszfenol A (BPA) mennyiségére vonatkozóan. Ezenfelül a gyerekektől is vizeletmintát vettek hasonló céllal 3, 5 és 7 éves korukban, 5 és 12 éves koruk között pedig az asztma jeleit keresték.

Egyéb kockázati tényezők figyelembevétele után a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a születés utáni BPA-expozíció összefüggésbe hozható az asztmával és a zihálással. Ráadásul a gyermekek több mint 90%-ánál a BPA mindhárom időpontban (3, 5 és 7 éves korban) kimutatható mennyiségben volt jelen a vizeletben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezeknél a gyermekeknél később biztosan asztma alakulna ki. A betegség és a BPA közötti biológiai összefüggés még mindig magyarázatra szorul.

“Az asztma prevalenciája az utóbbi 30 évben drámaian megnőtt, így lennie kell valamilyen környezetünkben előforduló anyagnak, amely felelős mindezért. A tanulmányunk szerint az egyik ilyen anyag a BPA lehet.” mondta el a kutatás vezetője Dr. Kathleen Donohue.

A tanulmány a Journal of Allergy and Clinical Immunology című szaklap márciusi számában jelent meg.