Az eddigi szakmai összejöveteleken a téma világszerte az volt, hogy hogyan kell a legszebben, legjobban implantálni, a mostani kongresszusé pedig, hogy mikor, illetve hogyan kell az implantátumokat kivenni. Mintegy háromezer fogorvos-implantológus részvételével ez volt minden idők legnagyobb DGI-kongresszusa. Ez látszott a szervezők hozzáállásán, a sztárelőadók részvételén, a kiállítók aktivitásán, és talán egy kicsit Hamburgon is. Egyszerre volt megdöbbentő és megnyugtató hallani, hogy a legnevesebb, legelismertebb, legsikeresebb implantológiai klinikákon is előfordulnak sikertelenségek, problémák, ugyanakkor szakmai szempontból elismerésre méltó, hogy a legnevesebb implantológusok is bátran kivetítették a rosszul sikerült eseteiket – igaz, gondosan ügyelve arra, hogy a vége mindig happy end legyen. Mit tanultunk a kongresszusból? Először Murphy törvényét, amely szerint, ami el tud romlani, az el is romlik, és ami nem tud elromlani, az tönkremegy. Az idézett tréfát félretéve tudomásul kell vennünk, hogy az elmúlt években a fogorvosok több millió implantátumot ültettek be, melyek lassan kezdenek „megbetegedni”. Mit tehetünk, ha csak kisebb csontveszteségünk van; ha egy fisztulát látunk; ha periimplantitist találunk, illetve akkor, ha már semmi sem segít? A legfőbb tanulság természetesen az, hogy tervezzünk, implantáljunk úgy, hogy a sikertelenségnek a legkisebb esélyt adjuk. A 3D-tervezés fontossága a legtöbb előadónál kiemelt volt, de a műtéti technológiát, az implantátumválasztást, az implantátum és a szuprastruktúra viszonyát több előadó is elemezte. Az először hallott statisztikákból származó ijedségünk lassan engedett, hallgatva a legnagyobbak tapasztalatait, sőt, az előadások végére bátorságunk is újra visszatért – érdemes implantálni, mert Murphynek nincs mindig igaza!

Természetesen a fogászati gyártók is teljes erővel „ráfeküdtek” a témára, több cég kínál kémiai, illetve mechanikai termékeket az implantátumok megtartása érdekében. Kiemelném, hogy például több cég az általa díjtalanul rendelkezésre bocsátott mintavevő vattacsúcsokat megvizsgálva néhány órán belül DNS-analízissel megmondja, hogy milyen baktériumokat találtunk a tasakban vagy más gyulladt területen, valamint hogy arra milyen antibiotikum, mekkora dózisban, mennyi ideig a leghatásosabb. A legelterjedtebb profilaxiskészülékek gyártója külön hangsúlyt fektetett az implantátumok felületének tisztítására kezdődő vagy előrehaladott csontveszteség esetén, és természetesen a nagy csontpótlógyártók is külön foglalkoznak az elvesztett csonttámaszték újraépítésével. A standok között járva lassan közel annyi implantátumot eltávolító módszert találni, mint ahány behelyező rendszert. Nemcsak a rendezők, hanem Hamburg is „kitett magáért”. Az első adventi forgatag felett, szállingózó hóesésben, láthatatlan drótkötélen, a Télapó rénszarvasszánon mondott mesét a városháza előtti téren, miközben jellegzetes tiroli faházikóban kortyolhattuk a forró puncsot. Jövőre is lesz advent, lesz DGIkongresszus, és valószínűleg lesznek elvesztett implantátumok is.

Dr. Tóka József