A Case Western Reserve Egyetem Fogászati Karának legújabb kutatása szerint az édesanya érzelmi egészsége és iskolázottsága a gyermek korai életéveiben kihatással van a gyermek szájegészségére 14 éves korában.

A Journal of Dental Research szaklapban megjelent kutatás során a szakértők Suchitra Nelson professzor vezetésével a kamaszkori szájegészség vizsgálatától kiindulva visszafelé haladtak a 3 éves életkorig, hogy meghatározzák azokat a múltbeli tényezőket, amelyek szájegészségi állapotukhoz hozzájárultak. Bár a vizsgálat során az édesanyákat kérdezték, Nelson úgy véli, az eredmény bárkire vonatkozik, aki a gyermek első számú gondviselője.

A rendkívül alacsony születési súlyú és normál születési súlyú gyermekeket követő hosszmetszeti kutatás során Nelson kutatócsoportja 224 kamasz fogait vizsgálta. A szájegészségügyi állapotot a szuvas, tömött vagy hiányzó maradó fogak száma alapján értékelték, ezen kívül a lepedék szintjét is megvizsgálták, ami az elégtelen szájhigiéniát jelezheti. Az édesanyákat a kérdőív segítségével a megelőző intézkedésekről, a cukrozott italok fogyasztásáról, illetve a fogászati szűrések és kezelések gyakoriságáról kérdezték.

Egy statisztikai modellező program segítségével a kutatók a kamaszok szájegészségi állapotát közvetlenül az édesanyák érzelmi egészségére, iskolázottságára és tájékozottságára vezették vissza a gyermek 3 és 8 éves korában. Kimutatták, hogy ha az édesanya a három terület valamelyikében elmaradt, gyermeke 14 éves korában több szájegészségügyi problémával küzdött. Kiderült, hogy azoknak az anyáknak a gyermekei rendelkeztek a legegészségesebb fogakkal, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, érzelmileg egészségesek, és megfelelő ismeretekkel rendelkeztek a helyes táplálkozásról.

„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a környezeti hatásokat, ezért olyan intervenciókra van szükség, amelyek segítenek egyes édesanyáknak, hogy már fiatal korában a helyes útra tereljék gyermeküket” – véli Nelson. Az anyáknak önmagukról kell gondoskodniuk, hogy segíthessenek gyermeküknek. Nelson szerint olyan ez, mint a biztonsági előírások a repülőgépen. Először az édesanyának kell felvennie az oxigénmaszkot, aztán a gyermekeknek. „Végül is hogyan segíthetne az édesanya gyermekén, ha elájulna? Ez teljesen logikus, de néhány édesanyának segíteni kell ennek megértésében” – teszi hozzá a szakértő.