Befektetés a jövő egészségügyi rendszereibe

A konferencia és kiállítás számos szakmai ülésére és eseményére 60 országból 2300 résztvevő érkezett azzal a céllal, hogy megvitassa az egészségügyi ökoszisztéma egészségügyi informatikai kiépítésével összefüggő kezdeményezéseket. A kísérő kiállításon mintegy 70 vállalat képviseltette magát, köztük jó néhány a világ legnagyobbjai közül, mint amilyen az AGFA, a HP, az EMC, az Intel és a T-Mobile. A tanácskozás jelentőségét bizonyítja, hogy a politikai, informatikai vezetők, valamint a kórházak döntéshozói mellett két európa uniós biztos is részt vett a tanácskozáson. Az európai digitális egészségügyi infrastruktúra fejlődésének előmozdítását célzó rendezvény programját oktatási szekcióülések, kiállítás, szakmai megbeszélések és számos hálózati lehetőség gaz dagította.

Neelie Kroes, az információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztos a tagállamok együttműködésének és elkötelezettségének fontosságát hangsúlyozta. Gyökeres változtatások nélkül a jelenleg működő rendszerek biztosan összeomlanak – figyelmeztetett. „A pénzügyi megszorítások és növekvő deficit mellett a jól átgondolt ráfordítás gyakran hatékonyabb, mint a költségcsökkentés. A megszorítások idején ritkán esik szó befektetésekről, és a beruházások eredményei gyakran csak évek múlva mutatkoznak meg, mégis lényeges a technológiai változások alkalmazása az egészségügyben.”

Nagyon sok innovatív megoldás létezik Európában, ezeket hozzáférhetővé kell tenni – példaként a Dán Egészségügyi Adat Hálózatot (Health Data Network) említette, amely gyors és hatékonykommunikációt biztosít a páciens, a gyakorló orvosok és a szociális gondozó szakemberek között. Ez a szolgáltatás 2008-ban összességében 1,4 milliárd euró megtakarítást eredményezett. „A legújabb kutatások adatai szerint 2050-re az európai lakosság 29 százaléka túl lesz a 65. életévén. Emellett az utóbbi évtizedek legmélyebb pénzügyi válságával küzdünk, amelynek hatására kevesebből többet kell kihoznunk. Az eHealth (e-egészségügy) fejlesztése az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy szembenézzünk ezekkel a kihívásokkal” – mondta. Az Európai Bizottság különböző keretprogram-együttműködései során az elmúlt 20 évben több mint 1,182 milliárd euróval támogatta az e-egészségügy kutatásait. Több mint 450 projektet segített, megalapozva ezzel Európa világelső helyét ezen a területen. Néhány további példa: 2008-ban Angliában az NHS (National Health Service) Direct szolgáltatásnak köszönhetően 2,4 millió háziorvosi látogatást és 1,2 millió felesleges mentőkiszállást spóroltak meg. Olaszország Lombardia régiójában telekardiológia segítségével a kórházi tartózkodás 36, míg a járóbeteg-látogatás 12 százalékkal csökkent.

Hollandiában, Angliában és Németországban az otthoni monitorozó rendszereknek köszönhetően 15 százalékkal javultak a túlélési arányok. 26 százalékkal csökkent az egy betegre jutó kórházban eltöltött napok száma, és összesen 10 százalék megtakarítást köszönhetnek a telefonos ápolói támogatásnak. Mindezek tudatában az Európai Bizottság a közelmúltban digitális ütemtervébe foglalta az eHealth témakörét, és a tervek szerint tizenegymilliárd euróra növeli az ezen a területen folyó kutatásokra és fejlesztésekre fordítandó közösségi befektetéseit. John Dalli, az egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős biztos azt emelte ki, hogy az elektronikus egészségügy elsősorban nem a költségek csökkentése miatt lényeges, hanem azért, hogy minél jobban megfelelhessenek a betegek igényeinek, és magasabb színvonalú egészségügyi rendszert alakítsanak ki. Kiemelte: az Európai Bizottság elkötelezett koordináló feladata iránt, sokat tettek már eddig is az elektronikus egészségügyben, de még mindig bőven van feladat.

A célok eléréséhez pénzre van szükség, ezért a tagállamok pénzügyi tárcavezetőit is meg kell győzni arról, hogy az egészségügyi beruházások valójában a gazdaságba való befektetést jelentik – mutatott rá. A szakminiszterek szorosabb együttműködését szorgalmazta, hangsúlyozva, a jó megoldások átvételével a költségek is csökkenthetők. Az innovatív megoldások közül a távkonzultációt emelte ki, amelynek segítségével az Európa másik felében tartózkodó szakorvoshoz is eljuthat a beteg. A konferencia előadói szerint számos technológiában nagy lehetőségek rejlenek, de a hangsúlyt mégis az olyan integrált egészségügyi megoldásokra kell helyezni, amelyek megkönnyítik az együttműködést a hatékonyabb diagnosztizálás, kezelés és ellátásszervezés érdekében. Kifejtették, egyre nagyobb figyelem irányul majd a jövőben a krónikus betegségek kezelésére, az idősek gondozására, amely arra fogja sarkallni a kormányokat, hogy a jelenlegi „kórházközpontú” szemlélet felől eltolják a hangsúlyt az informatikai megoldások segítségével a beteg otthonából vagy a háziorvosi rendelőkből is elérhető szakellátás irányába. Az otthonokig elérő üvegszálas technológiában korszakos lehetőségek rejlenek, amelyek képesek az európai egészségügyi rendszerek feloldhatatlannak tűnő dilemmáinak a megoldására. Ez a technológia ugyanis a demográfiai változások közepette javíthatja az egészségügyi szolgáltatások színvonalát, miközben a kapcsolódó költségeket is csökkentheti.

Hazánkról szólva Szócska Miklós államtitkár kifejtette: Magyarországon e téren számos hiányosság tapasztalható: például nem megfelelőek az egészségügyi munkaerőnyilvántartások, nem lehetett követni, hogy eljutott-e szűrésre az állampolgár, az ellátók nem tudják lehívni a különböző intézményekben készült MRI- és CT-felvételeket, hanem új vizsgálatokat kell elvégezni. Ezen is változtathat az elektronikus egészségügy, az e-egészségügy fejlesztése. Első eredményként kiemelte a nemrégiben elkészült, az egészségügyi ellátórendszer területi egyenlőtlenségeit szemléltető szakmai térképet (teljes nevén kapacitástérkép- tervező és monitoringkutató alkalmazás), amely bizonyítja, hogy a rendelkezésünkre álló adatok megfelelő feldolgozása nagyban segíti az egészségügy fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tételét.

Szócska Miklós elmondta azt is, hogy a kormány által összeállított Digitális Megújulás stratégiának része az e-egészségügyi rendszerek fejlesztése is. A részletes akciótervek a távmonitoring, az elektronikus kórlap, e-recept, e-taj-kártya bevezetését, illetve az említett eszközöket kezelő informatikai rendszerek kiépítését tűzték ki célul. A kormány elektronikus ellátási rendszerének az állampolgári kártya lesz az alapja, ezen lesz rajta a jelenleg papíralapú tb-kártya is. A tervek szerint fokozatosan állunk át az elektronikus rendszerekre. 2012-ben a lakosság egészségi állapotát monitorozó rendszert akarják elindítani. 2013-ra négy olyan regionális kórházi rendszert akarnak kiépíteni, amelyekkel követhető a beteg életútja – más intézményekben milyen ellátást kapott, milyen műtétei voltak, milyen gyógyszereket szedett. A Digitális Megújulás stratégiájában a felhasználó által is elérhető elektronikus kórlap, valamint az elektronikus recept mellett még nincs céldátum.

Nagy András László