Az osszeointegráció támogatása kerámia implantátumok esetén

A hagyományos szájsebészetben és implantológiában nagy hangsúlyt fektetünk az implantátumok
megfelelő gyógyulására, illetve hogy a csont- és lágyszöveteket megőrízzük, vagy egy esetleges
augmentációhoz megfelelő feltételek álljanak rendelkezésre. Hagyományosan a csontképződés négy
lehetséges mechanizmusát különböztetjük meg: oszteoindukció (növekedési faktorok), oszteokondukció
(csontpótló anyagok, amelyek egy vázat biztosítanak a csontosodáshoz), oszteogenezis, valamint
irányított szövetregeneráció (membránok, héjtechnika stb.).

A biológiai fogászatban a funkcionális orvostudományból és táplálkozástudományból szerzett tapasztalatainkra és tudásunkra támaszkodunk, és célzott mikrotápanyag-terápiákat alkalmazunk a tervezett műtétek előtti szisztémás előfeltételek megteremtésére, valamint az azt követő csont- és szövetregenerációhoz.

Lokális előfeltételek

Az intelligens csont- és lágyszöveti regeneráció helyi előfeltételei közé tartozik a műtéti terület dekontaminálása (és a helyi növekedési faktorok (IGF–1, oszteoblasztok, plazmafehérjék stb.) aktiválása fúrással, illetve vérző pontok biztosításával a csontregeneráció stimulálásához, valamint fontos az olyan intelligens bioanyagok használata, mint például a vérlemezkében gazdag fibrin membránok (PRF), amelyek javítják az extracelluláris mátrixot, és optimalizálják a csont- és lágyszöveti állapotot.
Az olyan mikroinvazív technikák, mint például a piezosebészet, ózon alkalmazása, navigált implantátum-behelyezés és modern képalkotási technológiák (mint például a cone beam komputertomográfia, CBCT) óriási előrelépést hoztak a fogászatban. A tendencia egyértelműen az esztétika és az egészség felé mutat. A kerámia implantátumok korántsem számítanak tabutémának, mi több, az implantológia jövőjét jelentik. Ennek ellenére a sebészek mindössze körülbelül egy százaléka helyez be kerámia implantátumot. Tízéves klinikai tapasztalat alapján (több mint 4000 behelyezett kerámia implantátummal) a szerző nyugodtan állíthatja, hogy több sebészeti, de különösen szisztematikus, áttekintő publikációkból származó adatra van szükség a még nagyobb gyógyulási ráta eléréséhez.

A kerámia implantológiában fontos beépíteni a funkcionális orvoslás, a táplálkozás és a mikrotápanyagokról szerzett ismereteket, hogy felkészítsük a szervezetet az „átalakítási fázisra”, ezért nagy hangsúlyt fektetünk pácienseink életmódjának javítására. Mind a műtéti beavatkozás szisztémás előkészítése, mind a célzott nyomonkövetés rendkívül fontos.

Intelligens csont- és lágyszövetkezelés

Szisztémás előfeltételek: változtatások az adott étrenden. A nem megfelelő étrend, amely cukrot, gabonát, finomított főzőolajokat, hagyományos tejtermékeket („a négy fő betegség kórokozója”) tartalmaz, elősegíti a szervezet általános hajlamát gyulladásos reakciókra, illetve makro- és mikrotápanyag-hiányosságokat idéz elő. Ez azt jelenti, hogy nem lesz elegendő fehérje és aminosav, zsírban oldódó A-, D3-, E- és K-vitaminok, vízben oldódó C-, illetve B-vitaminok és ásványi anyagok, mint például a cink és a magnézium, valamint egészséges omega-3 és omega-6 zsírsavak, amelyek helyes diéta esetén a szövet és csont felépítését, továbbá a regenerálását szolgálják.

Célunk a páciensek minél hatékonyabb felkészítése a műtétre. A középpontban a megfelelő makrotápanyagok biztosítása és a stresszfaktorok elkerülése áll. Szigorúan kerülni kell a „négy alapbetegség okozóját”. Több mint száz évvel ezelőtt dr. Weston Price különböző népcsoportoknál végzett kutatást. Kutatásait a „Táplálkozás és fizikai degeneráció” című könyvében dokumentálta. Azok az emberek, akik megfelelő étrendet követtek, gyakorlatilag immunisak voltak a fogszuvasodásra. Utódaik, akik már korábban is iparilag feldolgozott élelmiszereket fogyasztottak, már a tápanyaghiány miatti degeneráció jellegzetes jeleitől szenvedtek. A szövetek (csontok, lágyszövetek, izmok stb.) felépítésének legfontosabb makrotápanyaga a fehérje.

Fehérjék és aminosavak – az élet építőkövei

Húsz emberi fehérjét alkotó aminosav létezik, de csak nyolcat szükséges étrenddel biztosítani. Ezek az ún. esszenciális aminosavak: izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán és valin. A szervezet ebből a nyolc aminosavból bármilyen fehérjét képes felépíteni – feltéve, hogy elegendő nyersanyag áll rendelkezésére.
Számos tanulmány kimutatta a kapcsolatot, miszerint a fehérjék és aminosavak hiánya kapcsolatban áll a nem megfelelő csontképződéssel, a csökkent csontsűrűséggel, illetve a törések késleltetett gyógyulásával. Minél idősebbek a páciensek, annál szignifikánsabb az összefüggés. Dayer és munkatársai (2006) egy állatkísérletben azt állapították meg, hogy a titán implantátumok kevésbé könnyen csontosodtak be fehérjehiányos patkányokban (< 1 g/ttkg). Az implantátumnak a patkány csontjából hat-nyolc hét elteltével történő eltávolításához szükséges nyomaték körülbelül 43%-kal alacsonyabb volt fehérjehiányos patkányokban, mint azoknál az állatoknál, amelyek tápláléka elegendő fehérjét tartalmazott (= 1 g/testtömeg-kg). Hannan és munkatársai A Framingham Osteoporosis Studyban részt vevő 391 nő és 224 férfi adatai alapján, négy év alatt egyértelmű összefüggést találtak a csontvesztés és az elégtelen állati fehérjebevitel között. Minél nagyobb a fehérjehiány, annál kifejezettebb a csonttömeg vesztesége combcsontban és gerincben. A többlet fehérje csontgyógyulásra gyakorolt negatív hatását nem figyelték meg.
Következésképpen, a fő hangsúly a megfelelő fehérjebevitelen van. Mivel az akut regenerációs fázisban makro- és mikrotápanyag-hiány nem fordulhat elő, napi 1,5-2 g/ttkg fehérjebevitelt javasolunk. A szervezet lúgosításához minden étkezéshez ajánlott egy adag zöldség fogyasztása. Egészséges zsírok, mint az omega-3 és egy változata az egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavaknak is fontos, hogy a táplálkozásunk része legyen. A kollagénporok, az esszenciális aminosavak, a csontlevesek és a fehérjeturmixok megkönnyítik a páciensek napi fehérjeszükségletének kielégítését. Praxisunkban a páciensek szisztémás támogatása célzott táplálkozással és a megfelelő tápanyag-kiegészítőkkel mára bevett gyakorlattá vált, a sikeres sebészeti kezelés létfontosságú feltétele.

Mikrotápanyagok

A csontgyógyulási protokoll (Bone Healing Protocol) alapja a nagy dózisú D3-vitamin. A műtét előtt megmérjük a beteg vérének D3-vitaminszintjét. Az optimumon tartás érdekében legalább 60 ng/ml preoperatív szintre törekszünk. Számos tanulmány kimutatta, hogy a D3-vitamin kritikus tényező a csontok állapotában. Ez a vitamin két olyan enzimet aktivál, amelyek kritikusak a csont mineralizációjához: az oszteokalcint (BGP) és a mátrix Gla proteint (MGP). Ahhoz, hogy a kalcium által az artériák elmeszesedése elkerülhető legyen, ezeket az enzimeket egy másik fontos kofaktor, a K2-vitamin (MK-7) aktiválja. Egy másik kofaktor a magnézium, amely több mint 400 anyagcsere-folyamatban vesz részt. A cink egyaránt részt vesz az immunrendszeren belül a D3-vitamin receptor aktiválásának kofaktoraként (26). A bór nyomelem megduplázza a D3-vitamin felezési idejét. Mivel a mikrotápanyagok szinergikusan működnek, nem lehet hiány B-vitaminokból, C-vitaminból vagy emésztőenzimekből, valamint az omega-3 zsírsavakból a posztoperatív időszakban.

Összegzés

A fogászatban a klasszikus sebészeti mesterség mellett a funkcionális orvoslás és a táplálkozástudomány tapasztalatait is hasznosítjuk. Ezzel támogatjuk a szervezet saját gyógyító erejét, és biztosítjuk a jobb szövet- és csontgyógyulást, és ezáltal természetesen a kerámia implantátumok jobb integrációját is. Az eredmény: kevesebb kudarc, egészségesebb és boldogabb páciensek!

Dr. Dominik Nischwitz (Németország)