Az intraoralis scannerek helye napjaink fogászatában

A számítástechnika rohamos fejlődésének hatása társadalmunk minden területén tetten érhető, nem kivétel ez alól a fogászat sem. Számítógépeket használunk pácienseink adatainak tárolására, rendelői management szervezésére, pótlások és restaurációk tervezésére és még számos más dologra is.

A fogászati értelemben használt lenyomat kifejezés a fogakról és a szájüreg egyes részeiről vett negatív formát jelenti. A lenyomatanyagok története még a számítástechnikán is túlmutat. Az 1700-as években használtak először méhviaszt fogászati lenyomatanyagként. Majd 1856-ban Dr. Charles Stent bemutatott egy általa tökéletesített anyagot, ami már alkalmas volt fogpótlás készítéséhez mintavételre. Ezt követően sok anyaggal és módszerrel próbálkoztak, de az első, igazán jelentős mérföldkő a XX. századra tehető. Sears 1937-ben agar-agar anyagával preparált csonkról vett lenyomata új irányba mozdította a technológiát. A poliéterekkel 1965-ben megjelentek az elasztomerek első képviselői, új szintre helyezve a lenyomatvételi technikákat és pontosságot. Ezt követte a kondenzációs szilikonok lenyomatanyagként történő felhasználása. Annak ellenére, hogy ez más teljesítette a lenyomatanyagoktól elvárt tulajdonságok nagy részét, elsősorban pontosság és térfogatállóság terén még fejlesztésre szorult. Az addíciós szilikonok bevezetése tudott hatékony megoldást kínálni erre a problémára. A páciensek számára elfogadható íz és illat, nagyfokú rugalmasság, kiváló szakítószilárdság, optimális viszkozitás és térfogatállóság még akkor is, ha esetleg azonnali kiöntésre nincs is lehetőség.

A gipszről, mint lenyomatanyagról elasztomerre történő váltáshoz hasonló paradigmaváltásnak lehetünk napjainkban is szemtanúi, amikor a digitális lenyomatok megjelenését és fogászati munkánkba történő gyors beépülését szemléljük. Ugyan csak a 80-as években mutatták be első képviselőjét, számos szerző közleményében már elővetíti, hogy pár éven belül a fogorvosi praxisok jelentős része már digitális módszerekkel fog lenyomatot venni. A fogászati scannerek és a CAD/CAM (Computer Aided Design/Computer Aided Manufacturing) rendszerek fejlődése kéz a kézben haladt előre. Talán a svájci Werner Moermann professzor sem gondolta, hogy az általa életre keltett első CEREC (Chairside Economical Restoration of Esthetic Ceramics) rendszerrel milyen távlatokat nyit a fogászat fejlődésében. Az első chair-side CEREC 1 rendszert (1986) hamarosan követte a CEREC 2, CEREC 3 és CEREC 3D rendszer 1994-ben, 2000-ben és 2003-ban. Ezt követően olyan eszközök jelentek meg, mint pl. a LAVA COS (2006) és az iTERO (2006). Ez utóbbi 2008-ra már teljes fogívre terjedő lenyomat vételét is biztosította felhasználói számára. Az in-vitro és in-vivo vizsgálatok során egyik legtöbbet tesztelt rendszer a 3SHAPE TRIOS rendszere, amely a szürke árnyalatos letapogatás helyett színes megjelenítést biztosít és teljes tervezőprogramot ajánl eszközeihez.

Valamennyi szájscanner három fő komponensből áll: az adatfeldolgozást és tárolást végző számítógép, a virtuális mintát megjelenítő monitor és a kézben fogható scanner. Az alkalmazott technika és algoritmus meghatározza a rendszer gyorsaságát, felbontóképességét és pontosságát.

A digitális lenyomatvételi eljárások előnyeit a hagyományos módszerrel történő összehasonlítás során érthetjük meg. A digitális módszerek a páciensek részéről jól tolerálható. Kevésbé kelt hányingert és nincs esetlegesen kellemetlen íz. Szintén kiküszöböli azokat a lenyomatanyag hiányosságokat, mint pl. a zsugorodás, hólyagképződés, anyagszakadás, vér és nyál kontaminció miatti fertőtlenítés szükségessége. Ezen túlmenően rövidíti a kezelési időt, lehetővé teszi az egy ülésben történő ellátást, könnyen és gyorsan ellenőrizhető és hiba esetén nem kell az egész folyamatot ismételni. Érthető, hogy mindezek miatt az oral scannerek egyre népszerűbbek és egyre több praxisban megtalálhatók, de az alkalmazhatóságuk és az egyes gyártók termékei közötti különbségek számos kérdést vethetnek fel.

Egy mérnökökből és designerekből álló csapat 2000-ben Dél-Koreában megalakította a Medit vállalatot. Fő céljuk a digitális fogászat fejlesztése és népszerűsítése. 17 évnyi folyamatos fejlesztés eredményeként olyan termékek születtek, mint az Identica laborscanner sorozat és a colLab szoftvercsalád. Szintén ebben az évben dobták piacra első oral scannerjüket, az i500-at. A termék hamar nagyon nagy népszerűségre tett szert és olyan rangos nemzetközi elismerést nyert el, mint pl. a Red Dot Award, Product Design 2019.

A Dentium Medit i500 napjaink egyik legjobb ár-érték aránnyal rendelkező oral scannere. A piacon található hasonló eszközökkel összevetve számos előnyös tulajdonsága emeli ki. Két HD kamerájának köszönhetően rendkívül gyorsan lehet mindkét állcsontot digitalizálni. Mindezt tehetjük úgy, hogy por használatára nincs szükség, gyorsabbá, egyszerűbbé és páciensek számára is jobban elfogadhatóvá téve ezzel az eljárást. Az alkalmazott technológiának köszönhetően pontossága is kiemelendő. Nyitott rendszerének köszönhetően a digitális minták stl formátumban menthetők és a fogtechnika számára azonnal továbbítható. Ergonómiai kialakításának, kis súlyának köszönhetően, a kis fejjel ellátott kézidarab könnyen irányítható és a leghátsó területekre és gond nélkül eljuttatható. A kapott felvétel élethű színei a szájüreg különböző szöveteinek, vagy akár a dentalis plakk megkülönböztetését is lehetővé teszi.

Érdemes a szoftveres hátterét is megemlíteni. Implantációs pótlások készítését segíti az automatikus, intelligens műcsonk és scan body felismerés. Rögzített pótlások pontosságát segíti a preparációs határ egyszerű és gyors meghatározása is. Szintén nagy segítség lehet a preoperatív felvételi lehetőség is. Alkalmazásával az eredtivel megegyező ideiglenes vagy végleges pótlások készítésére nyílik mód. A szájképleteken túl a lenyomatot is beolvashatjuk és kiválaszthatjuk azokat a területeket is, amelyek a készítendő pótlás szempontjából legfontosabbak és ezeket nagyobb felbontást választva scannelhetjük. Klinikai felhasználhatóságát tovább javítja, hogy oral kameraként használva HD minőségű fényképeket is készíthetünk és akár occlusios analízisre is igénybe vehetjük.

A következő képek egy páciens kezelésével kapcsolatban készültek. Előzetes felvétel készült a felső állcsontjáról a korábbi rögzített pótlásával és annak eltávolítása után. Jól láthatók az implantációs műcsonkok. Az alsó állcsonton pedig a részleges foghiányt és a megmaradt fogak nagyfokú kopását vizsgálhatjuk.