“Nagyon bízom az IDM és az FDI munkakapcsolatának további fejlődésében”- mondta Dr. Jürgen Eberlein, a Nemzetközi Fogászati Gyártók Szövetségének (Association of International Dental Manufacturers, IDM) elnöke, egy nemrégiben készített interjúban.

Az IDM elnöke az FDI genfi központjában találkozott Jean-Luc Eiselé-vel az FDI vezérigazgatójával. A találkozón részt vett Friedrich A. Herbs, az IDM vezérigazgatója is.“Megosztottuk egymással a véleményünket és ötleteinket, ezenkívül lefektettük a jövendőbeli esetleges együttműködés alapjait is”-tette hozzá Dr. Eberlein-“Ezzel a találkozóval jó irányba indultunk el.”

Egymásrautaltság

Dr. Eberlein szót ejtett a fogászati szakma és a fogászati gyártó iparág egymásrautaltságáról és kiemelte az eredményes együttműködés kritikus fontosságát is, leginkább az egészségmegőrzés és a prevenció területein.

Véleménye szerint a közös fókuszt olyan üzenetek átadására kell helyezni, melyek nem csak tanítják a népességet, hanem aktív részvételre is buzdítanak. Ilyen témák például a napi kétszeri fogmosás, valamint a fogkefe rendszeres cseréje.”Ha az emberek tényleg háromhavonta cserélnének fogkefét, ahogy azt javasolják, a fogkefepiac nagymértékben növekedne… ami jelen pillanatban nem nagyon történik”- viccelt.

Szóba került továbbá az emberek félelme a fogászati beavatkozásokkal kapcsolatban, amit Dr. Eberlein szerint szintén közösen kell megszüntetni. “Felmérések szerint az emberek fóbiái között előkelő helyen van a fogorvosi kezeléstől való félelem. Nagy eredmény lenne, ha ezt közösön csökkenteni tudnánk. Ehhez a kommunikációt kellene fejleszteni a páciens és fogorvosa között”- tette hozzá.

A fogászati ágazat jövőbeli kilátásai

Hogyan látja Dr. Ederlein a szakma jövőjét? A szép fogazat a jövőben alapfeltétel lesz, és az emiatt növekvő társadalmi nyomás növelni fogja a keresletet is. Az ágazat számára a közeljövő küzdelmes időszak lesz, néhány területen stagnáló kereslettel, más helyeken viszont növekvővel.

Világszinten növekszik a szájhigiéniás eszközök eladása, de a jelenlegi gazdasági viszonyok miatt néhány ágazatban a fogorvosok vonakodnak új felszerelést vásárolni. Nem könnyű csökkenteni a fogászati gyakorlat költségeit.

“A fogászati kiadásoknak csak 5-6%-a az alapanyagok költsége”- mondta Dr. Eberlein-“A helyreállításhoz szükséges eszközök, mint például tömések, hidak vagy koronák, melyek szükségesek a fogászati rehabilitációhoz, itt nem lehetséges és nem is érdemes spórolni.”

Szabályozás

Dr. Eberlein megemlítette azt is, hogy az állami szabályozásnak szignifikáns hatásai lehetnek a fogászati munkavégzés költségeire nézve. Idén van a Riói Föld Találkozó huszadik évfordulója, ennek kapcsán felmerülhet a kérdés, hogyan alkalmazkodik a fogászati iparág a zöld gazdasághoz. Dr. Eberlein szerint a legfontosabb probléma a higany és a fogászati amalgám jövőbeli betiltása lehet.

“A higany-alapú amalgám könnyen kezelhető és pontos munkavégzést tesz lehetővé fogászati eljárásokban. Ennek az anyagnak a politikai és ökonómiai okokból történő betiltása nem érne el semmi eredményt azonkívül, hogy azt lehetne mondani ‘tettünk valamit a környezetünkért’.

Ipari tendenciák

Dr. Eberbein kifejtette, hogy az iparág földrajzi eloszlása viszonylag állandó, és a fogászati eszközök előállítása 20%-ban történik külföldön. Dr. Eberbein felhívta a figyelmet a fogorvosok és fogtechnikusok közötti szoros együttműködés fontosságára is, a megfelelő eszközök megtervezésében és előállításában.

A fogászati turizmus, ami a kezelések szintén körülbelül 20%-át teszi ki, Dr. Eberlein szerint inkább a vevő választását fejezi ki, azt, hogy mit helyez előtérbe, a költségeket vagy a lakhelyéhez közeli ellátást.