Az endodoncia napjaink egyik legdinamikusabban fejlődődő területe a fogászaton belül. A gyökérkezelés kimondottan nehezen kivitelezhető fogászati megoldás, ezért sokáig a problémás, de még megmenthető fogakat is gyakran inkább eltávolították. A fogak elvesztésének kikerülésére törekedve fontos, hogy egyre fejlettebb technikák álljanak a szakemberek rendelkezésére az endodoncia területén is. Dr. Benyőcs Gergely fogszakorvost, gyökérkezelés-specialistát kérdeztük a legújabb trendekről, köztük a speciális orvosi mikroszkóppal végzett eljárásról is.
Mi a mikroszkópos gyökérkezelés lényege és melyek a legfőbb előnyei a többi eljárással szemben?
Nem tudok érzelem nélkül felelni erre a kérdésre. Számomra egy teljesen új világot nyitott meg. Amikor először készítettem gyökérkezelést mikroszkóp segítségével, azt éreztem, hogy megérkeztem: ez az én világom. Látok! Olyan, mintha felkapcsolták volna odabenn a villanyt. Nem hittem el, hogy a fogak belsejében, csatornarendszerében egy ilyen csodás világ található.
Mit tart az eljárás legfőbb előnyének?
A legfontosabb az, hogy amit eddig elméletben tudtam, „érzésre” csináltam és szerencsének éreztem, ha sikerült, az most tudatos tevékenység lett, így a gyökérkezelésem eredménye valóban kiszámítható, ami az endodonciában kulcsfontosságú tényező. Hogy egy példát is említsek: az elmúlt másfél évben összesen két darab felső hatos fogat készítettem három darab gyökércsatornával, csatornabemenettel saját, illetve hozzám referált esetekből (CBCT igazolta, hogy a két hatos tényleg háromcsatornás volt). Az összes többi mind négycsatornás volt, illetve négy vagy több csatornabemenettel rendelkezett! Ez 100 feletti moláris kezelésből azért elég megdöbbentő adat. A pályám elején 2001-ben örültem, ha beleakadtam egy négycsatornás hatosba. Azt gondolom, hogy nem az anatómia változott…
Milyen újdonságok vannak jelenleg az endodoncia területén nemzetközi szinten és mennyire elterjedtek ezek Magyarországon?
Külföldön népszerű már a biokerámiák használata, a regeneratív endodoncia, a mikroszkópos endodonciai sebészet valamint a konzervatív bemenettágítási és csatorna megmunkálási folyamatok alkalmazása, ezek azonban nálunk még kevéssé ismertek. Ennek oka főként az ár, a képzés hiánya és az, hogy ezek főként mikroszkópos technikák. Sajnos ma Magyarországon az operációs mikroszkópok penetrációja rendkívül alacsony, ezen belül pedig az endodonciára specializálódott rendelők száma elenyésző. Véleményem szerint ez a jövőben radikálisan változni fog. Azért gondolom ezt, mert a saját fogak megtartására egyre nagyobb az igény a páciensek (és fogorvosaik) részéről, akik erre anyagilag is képesek áldozni (illetve a bonyolult eseteket specialistákhoz küldeni), akár egy implantátum árát is, ami ma Magyarországon sokszorosa egy moláris gyökérkezelés árának. Én nagyon bízom abban, hogy a jövőben ezekre a megnövekedett igényekre a kínálati oldal is felelni fog.
A digitális technikák térnyerése a fogászatban milyen változásokat hozott magával az endodoncia területén?
Ma már korrekt áron elérhetőek a kis térfogatú CBCT-k, melyek kiválóan használhatóak a gyökérkezelés során és nagy segítséget jelentenek a komplex anatómiájú és/vagy pathológiájú fogak ellátásánál, valamint az újragyökérkezelések kivitelezésénél. Azonban az indikációnál törekedni kell a minimális sugárterhelésre, az ALARA elv alapján, vagyis, hogy olyan alacsony legyen a sugárterhelés, amennyire csak lehetséges. Az Európai Endodonciai Társaság ajánlása a mérvadó ezen a területen.
Milyen további fejlődési irányokra lehet számítani Ön szerint, merre tart a fejlődés az endodonciában?
Sok területen áll még további fejlődés előttünk, ilyen például az elhalt fogak kiszámítható revitalizációja, a nyitott apexű fogba CBCT-vel tervezett, 3D nyomtatóval létrehozott váz behelyezése a csontnövekedés elősegítésére, a hatékonyabb csatornafertőtlenítési módszerek megjelenése, az „ideális” sealer kifejlesztése, valamint a „törhetetlen” gépi eszközök és a mikroendoszkóp használata.
