“A Pediatrics folyóiratban nemrég megjelent cikk, amely a felnőtt nyál immunológiai előnyeiről tudósít igen szűklátókörű, nem veszi figyelembe a nyálban található különböző mikroorganizmusokat, amely a gyermek egészségére káros hatással lehet”-állt az ADA május 6-án kiadott sajtóközleményében.
“A
gyermek fogazat az erupciót követően rögtön fogszuvasodási célpont lehet”-mondta Dr. Jonathan Shenkin, egy main-i gyermekfogorvos, aki az ADA szóvivője volt a sajtókonferencián. “A szuvasodást okozó baktériumokat, leginkább a Streptococcus mutans-t, könnyen át lehet adni gyermekeinknek nyálon keresztül, így a szuvasodás esélye sokkal nagyobb lehet.”
“Egy cumi felnőtt nyállal történő tisztítása, ahogy a tanulmány ajánlja, baktériumforrás lehet, amely akár fogszuvasodás kiindulásaként is funkcionálhat”- folytatja az ADA közlemény.
A kérdéses tanulmányt Dr. Bill Hesselmar, PhD,a gothenburgi Szilvia Királynő Gyermekkórház és a Sahlgrenska Academy docense, valamint munkatársai jegyzik, a Pediatrics folyóirat május 6.-i számában jelent meg.
A kutatók szerint az ADA közleményben foglaltak nem megalapozottak. “Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a szülő-gyermek nyál keveredése növeli a fogszuvasodás esélyét”- nyilatkozta Dr. Agnes Wold, PhD,a Sahlgrenska Academy fertőző betegségekkel foglalkozó részlegének professzora, a tanulmány társszerzője. “Sőt a kutatásunk során ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk, a ’közeli nyálkapcsolat’ ellentétesen arányos a fogszuvasodás kialakulásának esélyével. Átfogú kutatások alapján nincs semmilyen kapcsolat a közös cumihasználat és a szuvasodás között.”
“Igen mélyen beleástuk magunkat a témába, arra kerestünk választ, hogy van-e kapcsolat a cariogenitás átvitele, illetve a caries kialakulása között, ebben szintén semmi korrelációt nem találtunk”- folytatta Dr. Wold.
“Az egyértelmű, hogy a közös cumihasználat során Streptococcus mutans kerül át a szülői nyállal a gyermek szájüregébe, viszont ez a baktérium nem képes megtelepedni, a fogerupció megtörténtéig. Ennek alapján arra jutottunk, hogy a csecsemő fogazata nem károsodik, viszont a mikroflóra kialakulása serkentő hatást kap. A S. mutans a fogzás után tud csak kolonizálódni. A kérdés tehát az, hogy mikor van kisebb esélye megtelepedni, ha előtte szülői nyállal immunizálódott a szájüreg, vagy ha nem?”- elemezte Dr. Wold.
“Ezt egyelőre még nem tudjuk, de az bizonyított, hogy gazdagabb bélflóra esetén nehezebben kötődnek meg a pathogén baktériumok, ezt a szaknyelv ’kolonizációs ellenállásnak” nevezi. Ennek alapján elképzelhető, hogy a felnőtt nyál megakadályozza az S. mutans telepek kialakulását, rosszabb esetben semmilyen hatással nincs a gyermek orálhigiéniájára.”- össszegzett Dr. Wold.
Nem minden fogorvos ért egyet az ADA sajtóközleményével. ”A nyálra gyakran negatív értelemben gondolunk, ez a tanulmány segíthet ezt megváltoztatni”- mondta Dr.Joel H. Berg, az Amerikai Gyermekfogorvosi Akadémia elnöke.
“A tanulmány egyik fő célja, hogy felhívja a figyelmet a nyál eddig ismeretlen és alulértékelt tulajdonságaira. Ez a szervezet egyik fő védállása, nemcsak a fog tisztítását és a fogszuvasodási védelmet biztosítja, hanem immunológiailag is fontos szerepet játszik”- magyarázta Dr. Berg, aki nem vett részt a kutatásban.
