Sőt, holnaputánra, mert amint az magyar információs fórumokon is megjelent, a WHO közleményben kérte a lakosságot, hogy csak akkor menjenek fogorvoshoz, ha feltétlenül szükséges! Nem tekintik szükségesnek az egyszerű, különösebb indok nélküli vizsgálatokat, a tisztításokat és a megelőző kezeléseket. Irányelveket is kiadtak, amiknek betartásával a fogorvosok csökkenthetik a fertőzés veszélyét. Az említett beavatkozások között szerepel a fogtisztítás, az ultrahangos fogkőkaparás és -csiszolás, a sebészi foghúzás és a műfogak felhelyezése. A közleménnyel kapcsolatban megkérdeztük az ország legnagyobb fogászati épületében dolgozó dr. Gera István professzor urat, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának volt dékánját, milyen fogorvos – beteg magatartást lát helyesnek a jelenleg kialakult helyzetben?

Teljesen egyértelmű, hogy a járvány idején, zárt helyen mindenhol kötelező a maszk viselése – kezdte a válaszát a professzor. Egyes országokban, ahol romlanak a mutatók, ott már az utcán is! Kevés olyan orvos-beteg találkozás van, ahol a beteg zárt helyen is kénytelen levenni a maszkot, ilyen – mondjuk – a fül-orr-gégészet, esetleg a gasztroenterológia és a fogászat. Ezek közül a fogászat a legveszélyesebb, mert addig, míg a másik két helyen csak belenéznek a beteg szervezetébe, nálunk minden invazív beavatkozásnál nagy mennyiségű nyál és egyéb váladék kerül a levegőbe. A fogászati műszerek jelentős része vízhűtéses, mint például a turbina vagy a különböző ultrahangos depurátorok. Működésükkor a beteg feje körül nagyjából egy köbméteres – mikrobákkal teli – felhő keletkezik. Azt már régen, még a 90-es években vizsgálták munkaegészségügyi, munkabiztonsági szakemberek a világ számos pontján, hogy mennyi ideig mutatható ki szájból származó baktérium vagy gomba a levegőben. UV sugárzással sterilizált levegőjű szobában elvégeztek egy hagyományos fogászati kezelést. Az orvos és az asszisztencia sterilen beöltözve dolgozott, csak a páciens szája volt nyitva. A szokásos, 20-30 percig tartó ultrahangos depurálás után hermetikusan lezárták a termet és ötpercenként mintát vettek a levegőből. A beteg szájából származó mikroorganizmus még fél óra után kimutatható volt a levegőben! Ezért már a COVID előtt is csak úgy végeztünk ultrahangos depurálást, hogy az orvos is, a hallgató és az asszisztensnő is kizárólag maszkban és védőszemüvegben lehetett jelen. Érhető, hogy ez a helyzet most még veszélyesebbé vált. Így azután különböző biztonsági előírásokat foganatosítottak, nemcsak a magánrendelőkben, de még az egyetemen is, ahol több széken folyik a rendelés az oktató helyiségekben, kezelőkben. Csak minden második boxban ülhetett beteg és lehetőleg elkerültük a vízpárával járó beavatkozásokat. Ultrahangos depurálás helyett kézi depurálást, turbina helyett pedig inkább mikromotort használunk. Ettől még továbbra is kerülhet a páciens szájából a helyiségbe olyan ködfelhő, ami ott még jó ideig megtalálható marad.

Ezért én egyetértek a javaslattal: valaki ne most jöjjön rá arra, hogy a fogai egy kicsit sárgák és fehéríteni szeretné vagy implantátumot akar csináltatni, mert valóban tény, hogy a fogászati kezelés jár a legnagyobb COVID-veszéllyel, itt lehet a legkevésbé izolálni a beteg száját. Az orvos teljes védőfelszerelésben, FFP3 maszkban, ruhában, az arcát takaró, átlátszó műanyag pajzs mögött dolgozik, ezért nem is a kezelőszemélyzetre van legnagyobb veszéllyel a beteg, hanem, az egy légtérben, több széken dolgozó rendelőben a többi betegre. Az egy székes rendelőben a munka befejezése után fertőtleníteni, szellőztetni kell és a következő kezelés előtt legalább 20 percnek el kell telnie.

Szakmai szempontból tehát én is elfogadom a WHO ajánlatát. Ne most történjen meg a választható, elektív kezelés, ahol – mondjuk – egy körhídhoz le kell csiszolni nyolc fogat, ettől egy órán keresztül vízpára telíti a levegőt! A sebészi beavatkozás, mint egy parodontális műtét, egy műtéti körülmények között történő implantátum behelyezése, nem kontraindikált. Akinek az implantátum csavarok már a szájában vannak, a felépítmény behelyezése nem jár aeroszol köddel, az ilyen beavatkozás egyéni megfontolás alapján már elvégezhető. A járvány elején a szabályozás nagyon szigorú volt. Ötmillió forint büntetést is kaphatott az a fogorvos, aki elektív beavatkozást végzett. Nálunk, itt az egyetemen 3-3 fiatal orvos „tartotta a frontot” és ők váltották egymást, hogy ne is találkozzanak. Mert ha valaki, netalán mégis találkozott egy COVID-fertőzött pácienssel – ami szerencsére alig fordult elő nálunk – a kezelést végző team kéthétre otthoni karanténba került. Vizsgálták náluk PCR-rel az RNS és a kialakult immunglobulin jelenlétét is. Rektorunknak köszönhetően, mi „Dolgozóbarát” egyetem vagyunk. Rendelete értelmében az itt dolgozók és a páciensek, akiknek szükségük van PCR vizsgálatra, azt ingyen, négy helyen is elvégeztethetik. Sajnos ez máshol nem így van, és aki Horvátországban boldogan nyaralt, majd hazajön, kétszer negyvenezer forintért végeztetheti el csak a tesztet!

Nem feledkezhetünk meg egy fontos kutatási eredményről sem. A rektorunk, Merkely professzor által szervezett és a négy egyetem által végzett – a népességügyi adatok alapján megfelelően kiválasztott, reprezentatív mintapopuláción mért – felmérésről. Tizenhatezer embert hívtak be, abból kb. 11 ezret vizsgáltak meg, közöttük mindössze három volt pozitív és egynek volt pozitív a szérumtesztje. Ez tehát azt mutatja, hogy mindössze kétezrelékes volt az érintettség. Ha ezt a tízmillió lakosra vetítjük, akkor 20 és hatvanezer közé tehető azok száma, akik érintkezhettek a vírussal, de többségüknek nem volt észrevehető tünete, kórházi eset szerencsére kevés lett belőle.

Ha azt nézzük, mennyi az úgynevezett R-tényező, tehát, hogy egy ember hány másikat tud megfertőzni, akkor az most 1 fölé emelkedett – ez pedig azt jelent, hogy várhatóan szigorítás következik! Több szakember egybehangzóan jelezte: nagyon figyelik a napi esetszámot és lehetséges, hogy az emelkedni fog. Ennek oka egyértelműen a turizmus! Nekem két olyan betegem is volt, akik külföldön dolgoznak, elektív beavatkozásra jöttek volna, mindkettőt lebeszéltem róla.

Összefoglalva: én is azt tudom mondani, hogy igen, támogatható a WHO javaslata, különösen az olyan kezeléseket illetően, ami tartós aeroszol képződéssel jár. Természetesen minden a magánpraxist végző fogorvos egyéni döntésén múlik, hogy a betegével miben állapodik meg. Ha a kezelés mellett dönt, akkor olyan infekció-kontroll feltételeket kell kiépíteni a rendelőjében, hogy az esetlege veszélyt jelentő pácienst a végére hagyja, mint ahogyan azt a hepatitis C és D-sekkel, HIV pozitívekkel is tesszük. A COVID – ellentétben e három, vérrel terjedő, elég hosszú ideig fertőzőképes betegséggel – fémen csak néhány óráig, papíron még rövidebb ideig él. A COVID vírus nem marad életben élő sejt nélkül. Ha az így fertőzött beteg kezelése volt az utolsó, távozása után elvégzik a felületi fertőtlenítést, átszellőztetik a helyiséget és másnap délelőtt tíz óráig oda senki nem megy be, ott a kontamináció veszélye alig egy ezrelék. A fertőtlenítésre jó az ózon is, mivel az egyik legaktívabb ilyen szer. Az Egyetem is beszerzett fejlesztő készülékeket, de tudnunk kell, hogy alkalmazása inkább a zárt helyiségben ajánlott. Ózonfelhőben dolgozni egészségkárosító is lehet.

Dr. Révay András