A PLOS ONE című folyóirat szerint egy 6500 éves, méhviasztömést tartalmazó fogra bukkantak.

Az olaszországi Abdus Salam Nemzetközi Elméleti Fizikai Centrum kutatói szerint a fogtömést a személy halála körüli időpontjában helyezték be. Ha a méhviaszt még életében alkalmazták, a fogtömés célja valószínűleg a fájdalom és érzékenység csökkentése lehetett, amely valószínűleg a zománc és a dentin vertikális repedéséből származott.

A fog rossz állapotban volt, valószínűleg azért, mert az táplálkozáson kívül más tevékenységre is használta.

A fogászat első megjelenésére vonatkozó bizonyítékok száma meglehetősen kevés. Ez a Szlovéniában talált lelet azonban fontos lehet a történelem előtti fogászat tanulmányozása szempontjából.

Valószínűleg ez az egyik legelső ősi fogászati emlék Európában és a fájdalomcsillapításra szolgáló fogtömés legkorábbi bizonyítéka.