Egy 2022-es tanulmány szerint a parodontitis a spanyolajkúak (64%) és a nem spanyolajkú feketék (59%) körében lényegesen nagyobb arányban fordul elő, mint a nem spanyolajkú fehérek (41%) körében. Egy újabb kísérleti tanulmányban a University of Texas Health Science Center kutatói azt próbálták megállapítani, hogy az etnikai/rasszi csoportok eltérő módon reagálnak-e a nem sebészeti parodontológiai kezelésre, és hogy a kezelés eredményei korrelálnak-e a kezelés előtti baktériumeloszlással. Eredményeik azt mutatták, hogy a Porphyromonas gingivalis emelkedett szintje és az etnikai/rasszi háttér kedvezőtlenül befolyásolhatja a parodontális kezelést.
A vizsgálatban részt vevő 75 beteg II. vagy III. stádiumú generalizált parodontitisben szenvedett, és etnikai/rasszi hovatartozásukat nem spanyolajkú kaukázusi amerikai, nem spanyolajkú afroamerikai vagy spanyolajkú amerikai származásúnak vallották. Nem volt statisztikai különbség a nem, az életkor vagy a kezelést megelőzően meglévő fogak száma, sem pedig a klinikai kötődési szint (CAL) vagy a szondázási mélység (PD) tekintetében a kiinduláskor.
A fogkőeltávolítás és gyökérkezelés után azonban statisztikailag szignifikáns CAL-gyarapodás volt tapasztalható a nem spanyolajkú kaukázusi amerikai betegeknél a spanyolajkú amerikai betegekhez képest. Nem volt különbség a nem spanyolajkú kaukázusi amerikai és a nem spanyolajkú afroamerikai betegek, illetve a nem spanyolajkú afroamerikai és a spanyolajkú amerikai betegek között. A kezdeti parodontitisz-kezelést követő PD-mérés tekintetében nem volt statisztikai különbség egyik csoport között sem. Mindhárom csoportban statisztikailag szignifikáns csökkenés mutatkozott mind a PD, mind a CAL tekintetében a hathetes értékeléskor a kiindulási értékhez képest.
Ami a parodontitishez elsődlegesen társuló baktériumfajok mért szintjét illeti, a spanyolajkú amerikai betegeknél volt a legmagasabb mind a Streptococcus cristatus, mind a P. gingivalis száma. A P. gingivalis nagyobb mennyiségben volt jelen a nem spanyolajkú afroamerikai betegeknél, mint a S. cristatus a nem spanyolajkú kaukázusi amerikai betegeknél. Statisztikailag szignifikáns különbségeket csak a P. gingivalis esetében találtak a három csoport között.
A korábban idézett 2022-es tanulmány szintén dokumentált összefüggésről számol be a parodontitis és számos társbetegség között, amelyek az ellátásban tapasztalható faji/etnikai egyenlőtlenségekhez kapcsolódnak. Az említett tanulmány kutatói rámutattak arra, hogy az Egyesült Államokban a faji/etnikai kisebbségek számára a megfelelő szájüregi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés aránytalan szintje a parodontitis eltérő gyakoriságának egyik tényezője. Arra az egyre növekvő tudományos munkára is rámutattak, amely a meglévő faji megnevezéseken belüli megcáfolhatatlan genetikai eltéréseket bizonyítja, mint arra, hogy a „faj” nem használható megbízható tudományos paraméterként, bár a fogalom hasznos a csoportok közötti egyenlőtlenségek azonosítására számos tényező tekintetében.
A „Influences of race/ethnicity in periodontal treatment response and bacterial distribution, a cohort pilot study” című tanulmányt a Frontiers in Oral Health című szaklapban 2023. június 12-én publikálták.
Forrás: https://www.dental-tribune.com/news/ethnicity-has-a-bearing-on-periodontitis-treatment-response-according-to-university-of-texas-study/