A Dental Tribune International nemrégiben közölt egy cikket, mely kiemelte: a száj egészségének központi szerepe van a szisztémás egészség szempontjából és bemutatta, hogy ez a kapcsolat miként válik egyre kritikusabbá az életkor előrehaladtával. Most egy új tanulmány megvizsgálta, hogy az idősebb felnőttek hogyan értékelik szájüregük egészségi állapotának fontosságát és azt találta, hogy a megértés, a folyamatok átláthatósága – az edukáltság – mindenképpen hatással van arra, hogy szükség esetén fordulnak-e szakemberhez kezelésért.

A kutatást a Case Western Reserve University Fogorvostudományi Egyetemen végezték. A kutatók 62 közép- és 198 idősebb korú lakost vizsgáltak meg Ohio északkeleti részéről. Ezután egy kérdőív segítségével, mely 43 kérdést tartalmazott a szájüreg betegségeinek ismeretével kapcsolatban megvizsgálták a résztvevők fogászati állapotának kognitív és érzelmi reprezentációját. Ezenkívül a kutatók információkat gyűjtöttek a résztvevők demográfiai adatairól, fogaik és ínyük érzékelt állapotáról, depresszióról, társadalmi támogatásáról és az orális egészséggel kapcsolatos életminőségről. Ezután megvizsgálták a résztvevők esetleges hiányzó fogait, szívkoszorú és gyökér cariesét, valamint a fogágygyulladást.

A tanulmányban a kutatók új kérdőívet dolgoztak ki az önszabályozás Common-Sense modelljére alapozva, mely segít leírni az ember krónikus problémáinak észlelését, felfogását. Az idős/idősebb felnőttek számára egy új betegség-észlelési integrált kérdés-sorozatot hoztak létre. „Először egy új felmérő eszközt akartunk kifejleszteni, amely képes mérni az időseknek a szájbetegségekkel kapcsolatos észlelését és észrevételeit.” – mondta Profit Suchitra Nelson, az iskola közösségi fogorvosi klinikájának klinikai és kutatási asszisztensének vezető vezetője. “Ha meg tudjuk mérni ezt, akkor megtervezhetünk olyan viselkedési beavatkozásokat, melyekkel megbizonyosodjunk afelől, keresnek-e az idős felnőttek megfelelő kezelést.”

A tanulmány megállapította, hogy a résztvevők torzzul érzékelték a száj egészségét, ami alacsonyabb életminőséghez társult. “Azon gondolkodunk, hogy ha az idősek értékelik a fogorvosi ellátást, akkor azt fogják is keresni” – jegyezte meg Nelson. “Az akadályok – például a költségek, a szállítás és az egyéb orvosi kérdések – nem zavarhatják meg, ha a fogászati ellátás fontosságával kapcsolatos meggyőződés elég magas” – fejezte be a nő.

A demográfiai tényezők, például a faj, a családi állapot, a lakhatás és az iskolai végzettség, nem voltak szignifikánsak. A kutatók megjegyezték, hogy a tanulmányban alkalmazott modell eszközként szolgálhat a viselkedéses beavatkozások megtervezéséhez, hogy segítsen megváltoztatni az időseknek az orális egészséggel kapcsolatos felfogását.

A “The psychometric properties of a new oral health illness perception measure for adults aged 62 years and older,” című tanulmány 2019 április 19-én a PLOS ONE újságban jelent meg.

Forrás: am.dental-tribune.com