A szájvíz felfedheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát

A periodontitis és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolat jól ismert. Az e területen végzett kutatások többsége azonban idősebb betegekre vonatkozik, és keveset tudunk arról, hogy az enyhe szájüregi gyulladás – amely fiatal és látszólag egészséges egyéneknél gyakran előfordul – hatással van-e a szív- és érrendszeri egészségre. Egy egyszerű nyálteszt segítségével a különböző kanadai intézmények kutatóiból álló csapat azt vizsgálta, hogy a szájüregi gyulladás alacsonyabb szintje klinikailag releváns lehet-e a szív- és érrendszeri működés szempontjából.

A parodontitist megelőző szájüregi gyulladással kapcsolatos korábbi kutatások megállapították, hogy a magasabb gyulladás, amely a nyálban lévő fehérvérsejtek magasabb koncentrációjában tükröződik, kevesebb egészséges artériával és a szív- és érrendszeri betegségek potenciálisan magasabb kockázatával jár együtt.

„Még a fiatal, egészséges felnőtteknél is a szájüregi gyulladásos terhelés alacsony szintje hatással lehet a szív- és érrendszeri egészségre – Észak-Amerikában ez az egyik vezető halálozási ok” – mondta Dr. Trevor King társszerző, a Hamilton-i McMaster Egyetem és az albertai Calgary-i Mount Royal Egyetem munkatársa.

Tanulmányukhoz a kutatók 28 olyan 18 és 30 év közötti személlyel dolgoztak, akik nem dohányoztak, nem mutattak a szív- és érrendszeri egészségre vonatkozó kockázati tényezőket, és akik nem számoltak be parodontális betegségről. A csapat egy egyszerű szájvízzel vizsgálta, hogy a nyálban lévő fehérvérsejtek koncentrációja összefüggésbe hozható-e a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával.

A szív- és érrendszeri kockázat kulcsmutatóinak a csoport az áramlás által közvetített tágulást – az artériák tágulási képességének mérését, hogy nagyobb véráramlást tegyenek lehetővé – és a pulzushullámsebességet választotta, amely az artériák merevségét méri.

A kutatók megállapították, hogy a szájüregi gyulladás előrejelzi a csökkent áramlás-közvetített tágulást, ami a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának lehetséges kockázatát jelzi. Azt feltételezték, hogy a szájból az érrendszerbe jutó gyulladás hatással lehet az artériák azon képességére, hogy nitrogén-oxidot termeljenek, amely lehetővé teszi számukra, hogy reagáljanak a véráramlás változásaira.

Ugyanakkor nem figyeltek meg kapcsolatot a szájüregi gyulladás és a pulzushullámsebesség között, ami azt jelzi, hogy a szájüregi gyulladás hosszú távú hatása az artériák szerkezetére nem jelentkezett. Ez a megfigyelés összhangban van az idősebb egyének bevonásával végzett korábbi vizsgálatok eredményeivel.

„Kezdünk egyre több összefüggést látni a szájüregi egészség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata között” – mondta Ker-Yung Hong, a McMaster Egyetem vezető szerzője. „Ha azt látjuk, hogy a szájüregi egészség hatással lehet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatára még a fiatal, egészséges egyéneknél is, akkor ez a holisztikus megközelítés már korábban megvalósítható.”

„A szájüregi tesztet a háziorvosoknál vagy a fogorvosnál végzett éves szűréskor lehetne alkalmazni” – mondta Dr. Michael Glogauer, a Torontói Egyetem társszerzője. „A szájüregi gyulladások mérésére szolgáló eszközként könnyen bevezethető bármelyik klinikán”.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy tanulmányuk bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a szájüregi egészség hatással lehet a szív- és érrendszeri betegségekre, még fiatal és egészséges egyéneknél is. Dr. King szerint a kutatók remélik, hogy további vizsgálatokat végezhetnek nagyobb vizsgálati populációval és több, előrehaladottabb ínygyulladásban és parodontitisben szenvedő egyénnel, hogy jobban megértsék a szájüregi gyulladás különböző szintjei és a szív- és érrendszeri állapot közötti kapcsolatot.

A tanulmány, melynek címe: „Oral inflammatory load predicts vascular function in a young adult population: A pilot study”, a Frontiers in Oral Health című szaklapban jelent meg online 2023. augusztus 18-án.