Háttér: Nyugat-Svédországban azt a célt tűzték ki, hogy megvizsgálják az összefüggést a száj egészségét jellemző változók, valamint a teljes és centrális elhízás között, illetve hogy kinyomozzák a szocio-ökonómiai faktorok (SES), életmód, fogászat-fóbia és komorbiditás hatását.

Módszerek: Az alanyok egy randomizált mintát alkottak az 1992-es adatgyűjtésből a Gothenburgi Nők Prospektív Populációs Tanulmányból, Svédországból (n=999, 38->=78 év). A tanulmány egy klinikai és egy radiográfiai vizsgálatot tartalmazott egy önkitöltő kérdőívvel. Az obezitás definíció szerint testtömeg index (BMI)>=30kg/m2, derék-csípő hányados (WHR)>=0.80, derékkörfogat >0.88 m. Az összefüggéseket logisztikai regressziók használatával becsülték, melyek magukban foglalták az esetleges zavaró tényezők miatt szükséges beállításokat.

Eredmények: Az átlag BMI érték 25.96 kg/m2 volt, az átlag WHR 0.83, az átlag derékkörfogat 0.83. A fogak száma, helyreállított fogak száma, xerostomia, fogorvos-látogatási szokások és a saját maguk által megítélt egészségi állapot összefüggést mutatott a teljes és centrális elhízással, de független volt az életkortól és a szocio-ökonómiai tényezőktől. Példának okáért, statisztikailag szignifikáns összefüggés mutatkozott a fogak alacsony száma (<20) és az obezitás között: BMI (OR 1.95; 95% CI 1.40-2.73), WHR (1.67; 1.28-2.19) és derékkörfogat (1.94; 1.47-2.55), egyenként. A szuvasodások száma és a rágófunkció nem mutat összefüggést az elhízással. Az obezitás mértéke jelentősnek bizonyult, különösképpen figyelembe véve a viselkedési tényezőket, úgy, mint rendszertelen fogorvoslátogatás, valamint nagyobb rizikó társult a BMI-hez (1.83; 1.23-2.71) és a derékkörfogathoz (1.96; 1.39-2.75), de a WHR-hez nem (1.29; 0.90-1.85).

Konklúzió: Kimutatható összefüggés a száj egészségi állapota és az obezitás között. Az obezitás mérésének választását a száj egészségét vizsgáló tanulmányokban mindig kellő körültekintéssel kell vizsgálni.