Kutatók értékelték a szájüregi egészséggel kapcsolatos életminőség (OHRQoL) és a reumás ízületi gyulladás (RA) közötti kapcsolatot azzal a céllal, hogy elősegítsék a krónikus betegségben szenvedő betegek megelőzésére irányuló multidiszciplináris kutatást. Azt találták, hogy a fizikai fájdalom, a fogyatékosság és a pszichológiai distressz volt a legjelentősebb hatással az OHRQoL-re a parodontitisszel (PD) rendelkező és nem rendelkező RA betegek esetében, de a PD nagymértékben hozzájárult a jelentett fogyatékossághoz és distresszhez.
A PD és az RA olyan krónikus betegségek, amelyeket jelenleg epidemiológiai és biológiai szempontból, valamint etiopatológiai szempontból is összefüggőnek tartanak. Mindkét betegség a csont és a kötőszövet pusztulását eredményezi. Az RA világszerte az emberek 0,2-5,0%-át érinti, és négyszer gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a parodontális betegségek súlyos esetei a világ népességének mintegy 19%-át érintik.
A vizsgálat 59 résztvevőjének értékelése magában foglalta a teljes parodontális vizsgálatot és egy kérdőív kitöltését. A kérdőív szocio-demográfiai információkat és az OHRQoL-t tartalmazta, amelyet az Oral Health Impact Profile-14 (OHIP-14) eszközzel értékeltek, amely a fizikai fájdalom, a fizikai, szociális és pszichológiai fogyatékosság, a pszichológiai kellemetlenségek, a funkcionális korlátok és a fogyatékosság dimenzióit foglalta magában.
Az eredmények azt mutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státusz és a családi támogatás szintje közvetlen kapcsolatban állt az észlelt egészségi állapottal és az OHRQoL-lel. Az életkor statisztikailag szignifikánsan korrelált a fizikai és pszichológiai fogyatékossággal. Azok a betegek, akik PD-ben is szenvedtek, nagyobb fizikai fájdalomról és nagyobb pszichológiai fogyatékosságról számoltak be. Minél kevesebb volt a fogak száma, annál rosszabbak voltak a fizikai, a szociális és a pszichológiai fogyatékosság és a hátrány dimenziójának pontszámai.
A résztvevők OHIP-14-re adott válaszai szerint azonban a szájüregi egészségnek korlátozott hatása volt az egészséggel kapcsolatos általános életminőségükre. Az RA típusa, az érintett ízületek száma és a reggeli merevség mindennél jobban befolyásolta az életminőséget. Az OHRQoL szempontjából a legjelentősebb tényezők az voltak, hogy a résztvevő PD-je mennyire előrehaladott, volt-e vérzés a szondázáskor és a megmaradt fogak száma.
A csoport azt is megállapította, hogy az OHRQoL-t negatívan befolyásolták azok a betegek, akik arról számoltak be, hogy nem mozognak rendszeresen. A kutatók szerint ez a RA tüneteit javító testmozgás következményeként az általános jólétből fakadó jó szájhigiénia és az öngondoskodás képességének érzékelésével magyarázható.
Mivel a vizsgálatban bizonyos tényezők, például az RA típusa és a PD súlyossága erősen befolyásolták az OHRQoL-t, a kutatók javasolták „a szájüregi egészségre és a szisztémás állapotokra irányuló epidemiológiai felügyeleti rendszerek létrehozását, [ami] javíthatná e betegek nyomon követését, és hozzájárulhatna általános, szociális és egészségügyi jólétükhöz, valamint életminőségük javításához”.
A tanulmány, amelynek címe „Oral health-related quality of life in a group of patients with rheumatoid arthritis”, a Dental and Medical Problems 2023. január-márciusi számában jelent meg.
Forrás: https://www.dental-tribune.com/news/rheumatoid-arthritis-patients-rate-how-oral-health-affects-quality-of-life/