A praxistulajdonlás csökkenése felgyorsult és visszafordíthatatlanná vált az USA-ban

Az Amerikai Fogászati Szövetség (ADA) Egészségpolitikai Intézetének (HPI) legfrissebb adatai szerint felgyorsultak azok a tendenciák, amelyek hozzájárulnak a fogászati magánpraxisok fokozatos eltűnéséhez az Egyesült Államokban, és a praxistulajdonlás csökkenéséhez. Egy márciusi webináriumon a HPI bemutatta a fogorvosi munkaerő változásáról szóló legfrissebb kutatását, és a moderátor, Dr. Marko Vujicic, a HPI vezető közgazdásza és alelnöke elmondta, hogy a praxismodellek változását ösztönző trendek felgyorsulnak, és már nem visszafordíthatóak.

A webináriumon, amelynek középpontjában az amerikai fogászat állt, a HPI adataiból kiderült, hogy a magánfogászati ágazatban dolgozó fogorvosok esetében csökken a praxistulajdonlás. 2005-ben a fogorvosok 84,7%-a volt a praxisa tulajdonosa, de ez 2021-re 73,0%-ra csökkent. Tavaly a női fogorvosok 59,6%-a volt tulajdonosa annak a klinikának, ahol dolgozik, szemben a 2005-ös 68,1%-kal, és a férfi fogorvosok 80,3%-a volt 2021-ben praxistulajdonos, szemben a 2005-ös 88,5%-kal.

A HPI-adatok által lefedett 16 éves időszak alatt a rendelőtulajdonlás csökkenése minden korcsoportban bekövetkezett. A 30 év alatti fogorvosok alig több mint 25,0%-ának volt magánfogorvosi praxisa 2005-ben, és ez az arány 2021-re 9,5%-ra csökkent. A 30-34 éves korcsoportban a tulajdonlás a 2005-ös 55,0%-ról 2021-re 34,2%-ra csökkent. A 45-54 éves fogorvosok voltak a legnagyobb valószínűséggel magánfogorvosi rendelő tulajdonosai, és a tulajdonosi arány ebben a korcsoportban a 2005-ös 93,9%-ról 2021-re 88,6%-ra csökkent.

Bradley Munson, a HPI vezető kutatási elemzője rámutatott, hogy a változások felgyorsulására utaló jelek vannak, mivel a rendelőtulajdonlás szintje a korcsoportok között gyorsabban csökken, Dr. Vujicic pedig kijelentette: „Meggyőződésünk, hogy ezek a tendenciák az elkövetkező években ténylegesen felerősödnek”.

Változó demográfiai és életmódbeli tényezők, amelyek a fogorvosi rendelőtulajdonlás csökkenéséhez vezetnek
Dr. Vujicic szerint a praxistulajdonlás olyan tendenciák eredményeként csökken, amelyek már korábban is jellemzőek voltak, de az utóbbi években felgyorsultak. E tendenciák közé tartozik a fogorvosi munkaerő nagyobb százalékát kitevő nők aránya, a jelentősen csökkenő életkorú munkaerő és a csoportosan praktizáló fogorvosok nagyobb valószínűsége.

Dr. Vujicic elmondta, hogy a munkaerő jelenleg megoszlik a fiatalabb fogorvosok és a nyugdíjkorhatárhoz közeledő vagy azt elérő fogorvosok között, és ez azt eredményezi, hogy a következő öt-tíz évben a fogorvosi munkaerő jelentősen meg fog fiatalodni. „Most egy olyan időszakban vagyunk, [amikor] a nyugdíjkorú fogorvosok száma megugrik, és a nyugdíjba vonulás volumene nagyon magas. És emögött ott van a fogorvosi egyetemről kikerülő és a pályájuk elején járó fiatal fogorvosok száma is” – magyarázta Dr. Vujicic.

„Mindezek a tendenciák, amelyeket látunk, nagymértékben fel fognak gyorsulni.”

Az egy főre jutó fogorvosok száma 2001 és 2015 között nőtt, de azóta 100 000 lakosra vetítve 61 fogorvos körül mozog. Az adatok azonban azt mutatták, hogy a nyugdíjba vonulási arányok az elmúlt öt évben növekedtek. Az 55 éves vagy annál idősebb fogorvosok közül 2021-ben 6 641-en (az említett korcsoport 9%-a) távoztak a munkaerőpiacról, szemben a 2020-as 5 228 és a 2019-es 5 254 fogorvossal. E megemelkedett nyugdíjba vonulási arány ellenére a HPI várakozásai szerint az egy főre jutó fogorvosok száma 2040-re 100 000 lakosra vetítve 67-re fog emelkedni, feltéve, hogy az Egyesült Államokban a népességnövekedés a jelenlegi történelmi mélyponton marad, és a jelenleg működő fogorvosi iskolák továbbra is termelik a fogorvosi diplomásokat.

Dr. Vujicic elmondta, hogy a COVID-19 világjárvány nem befolyásolta jelentősen a nyugdíjba vonulási arányokat. „Lehet, hogy az emberek egy évvel korábban mentek nyugdíjba – két, három vagy öt évvel korábban -, de ez nem befolyásolja a munkaerőre vonatkozó hosszú távú előrejelzéseket” – mondta.

A női fogorvosok történelmileg kisebb valószínűséggel rendelkeztek saját fogászati magánrendelővel, és az utóbbi években nőtt a fogorvosi munkaerőben való részesedésük. 2020-ban a női fogorvosok a munkaerő 34,5%-át tették ki, és a HPI várakozásai szerint ez az arány 2040-re valamivel kevesebb mint felére (49,4%) nő.

Emellett a HPI adatai azt mutatják, hogy a magánpraxisban dolgozó, önálló fogászati klinikát működtető fogorvosok aránya a 2001. évi 66,5%-ról 2021-re 46,2%-ra csökkent. Ez a csökkenés minden korcsoportban megfigyelhető volt, de különösen a fiatalabb fogorvosok körében volt hangsúlyos.

Végezetül megállapítást nyert, hogy az amerikai fogászati ágazatban a fogászati támogató szervezetek (DSO-k) folyamatos növekedése hozzájárul a praxistulajdonosi arányok csökkenéséhez. 2017-ben a fogorvosok 8,8%-a csatlakozott valamely DSO-hoz, és ez 2019-ben 10,4%-ra nőtt. Az Amerikai Fogászati Oktatási Szövetség (ADEA) által végzett kutatásra hivatkozva Dr. Vujicic elmondta, hogy a 2020-ban diplomát szerző fogorvosok 30%-a mondta azt, hogy tervezi, hogy csatlakozik valamely DSO-hoz, szemben a 2015-ös 12%-kal.

Forrás: https://www.dental-tribune.com/news/practice-ownership-decline-has-hastened-and-is-now-irreversible-says-hpi/

2022.04.08
Jeremy Booth

(Image: luis abrantes/Shutterstock)