A parodontális kezelés hatástalan a súlyos parodontitisben szenvedő erős dohányosok esetében

A dohányzás nagymértékben befolyásolhatja a parodontitis kezelését – ezek a megállapításai egy nemrégiben készült tanulmánynak, amely a dohányzásnak való különböző mértékű kitettség hatását vizsgálta a nem sebészeti parodontális kezelés klinikai eredményeire. A tanulmány amellett, hogy rávilágított a dohányzás szájüregi egészségre gyakorolt káros hatására, rávilágított a parodontális kezelés jelenlegi gyakorlatának újragondolására is.

A vizsgálatot az Aarhusi Egyetemen végezték 80 parodontitisben szenvedő dohányos bevonásával, akiknek egyénre szabott, önkéntes dohányzásról leszoktató programot ajánlottak, és akik parodontológiai kezelésen estek át. A résztvevőket dohányzási szokásaik alapján könnyű dohányosok vagy leszokók (azaz a vizsgálat során leszokók), mérsékelten dohányosok és erős dohányosok kategóriájába sorolták. A kutatók ezután 12 hónapon keresztül megfigyelték a parodontális gyógyulásukat a klinikai parodontális paraméterek, például a klinikai kötődési szint, a parodontális zseb mélysége és a szondázáskor jelentkező vérzés tekintetében, és háromhavonta szupportív parodontális kezelést végeztek.

A kutatók megállapították, hogy az erős dohányosok 1,1 mm-rel magasabb átlagos klinikai kötődési szinttel kezdték a vizsgálatot, és tízzel több helyen volt súlyos parodontitisük, mint a könnyű dohányosoknak vagy a leszokóknak. Megállapították, hogy a könnyű dohányosok vagy leszokók és a mérsékelten dohányosok átlagosan 0,6 mm-es csökkenést értek el a parodontális zsebmélységben és átlagosan 0,7 mm-es növekedést a klinikai kötődési szintben, míg az erős dohányosoknál 0,5 mm-es kötődési veszteséget tapasztaltak.

Az eredmények azt mutatják, hogy a gyulladás legsúlyosabb formáiban szenvedő erős dohányosok nem profitáltak a kezelésből, és hogy a mérsékelt parodontitisben szenvedő erős dohányosok parodontális paraméterei csak 50%-kal javultak azokhoz képest, akik kevesebbet dohányoztak.

„Meglepetésünkre azt láttuk, hogy a legsúlyosabban érintett csoportban a betegség egyes paraméterei valójában rosszabbodtak, annak ellenére, hogy éppen ez a csoport kapta a legkiterjedtebb, egyénre szabott kezelést” – mondta a közleményben Julie Pajaniaye dentálhigiénikus és az egyetem Fogászati és Szájegészségügyi Tanszékének tanársegédje.

A súlyos parodontális betegségek a becslések szerint a világ felnőtt lakosságának mintegy 19%-át érintik, ami több mint egymilliárd esetet jelent – írja az Egészségügyi Világszervezet. A dán egészségügyi hatóság szerint 2020-ban a dánok mintegy 18%-a dohányzott naponta vagy alkalmanként.

A fogorvosok és a dentálhigiénikusok a parodontitis kezelés részeként a betegeket dohányzásról leszoktató programokra utalhatják vagy nem utalhatják. A tanulmány eredményeinek fényében Pajaniaye úgy véli, hogy a dohányzásról való leszokásra irányuló lépések megtétele alapvető fontosságú a betegek parodontitisz-kezelésre adott válaszának javításához, ezért az ilyen tanácsadásnak a terápia részét kell képeznie.

„Ez teljesen új ismeret az ország fogászati klinikái számára, és ezt figyelembe kell venni az egyes betegek kezelésének megtervezésekor” – nyilatkozta. „Parodontitisben szenvedő erős dohányosként nagyon fontos megérteni, hogy a dohányzásról való leszokásra való törekvés döntő lépés a betegség hatékony kezelésében” – zárta gondolatait.

A “Effect of smoking exposure on nonsurgical periodontal therapy: 1-year follow-up” című tanulmányt a Journal of Dental Research című folyóirat 2022. november 4-i számában online tették közzé.

Forrás: https://www.dental-tribune.com/news/periodontal-treatment-ineffective-for-heavy-smokers-with-severe-periodontitis-study-finds/

(Image: Marina Demeshko/Shutterstock)