A parodontális betegségek nyomon követése elektronikus fogászati nyilvántartással javíthatja a diagnózist és a kezelést

A parodontális betegségek kutatása és kezelése terén elért eredmények ellenére a betegség továbbra is növekvő egészségügyi problémát jelent az Egyesült Államokban. A téma megoldására a Regenstrief Intézet és az Indianapolisi Indiana University School of Dentistry kutatói algoritmusokat fejlesztettek ki a parodontális betegség változásainak elektronikus fogászati nyilvántartásokon keresztül történő nyomon követésére. Ez a módszer segíthet a fogászati szakembereknek a betegség előrehaladásának követésében és a betegség korai diagnosztizálásában – amikor az még potenciálisan visszafordítható -, és ezáltal csökkentheti a parodontális betegségekkel összefüggő egyéb szisztémás betegségek kockázatát.

Tanulmányukhoz a kutatók 28 908 olyan beteg adatait használták fel, akik 2009 és 2014 között átfogó fogászati vizsgálaton vettek részt az egyetem klinikáin. Két algoritmust fejlesztettek ki a parodontális betegséggel kapcsolatos információk kinyerésére a betegek elektronikus fogászati nyilvántartásából, és három csoportba sorolták őket – a betegség progresszióját mutató betegek, a betegség javulását mutató betegek és a betegség változatlanságát mutató betegek közé. Az algoritmusokat a 15 év elektronikus fogászati nyilvántartási adataira alkalmazták, hogy létrehozzák a végleges betegcsoportokat. Mindkét algoritmus nagy, 98%-os pontosságot mutatott, és más kutatók számára is nyilvánosan hozzáférhetővé tették őket.

Hozzátette: „Azért vagyunk itt, hogy kialakítsuk és megalapozzuk az esetek dokumentálásának és diagnosztizálásának kultúráját, ahogyan azt az orvostudományban is teszik.”

Az elektronikus fogászati nyilvántartó rendszerek nagymértékű használata a betegellátási információk dokumentálására jelentős lehetőséget biztosít a parodontális betegségek klinikai lefolyásának és a kockázati tényezők hatásának tanulmányozására. „Úgy gondolom, hogy a mi megközelítésünk előnye, hogy a rutinszerűen gyűjtött adatok felhasználásával automatizálhatjuk és nyomon követhetjük az ínybetegségek kezelését és a csak klinikailag látható változásokat, így a fogínybetegséget korai, potenciálisan visszafordítható stádiumban észlelhetjük. Ez ellentétben áll más megközelítésekkel, amelyek csak a röntgenfelvételeket értékelik, amelyek csak az előrehaladott ínybetegségeket mutatják ki” – mondta Dr. Thyvalikakath.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy tanulmányuk bizonyította a longitudinális elektronikus fogászati nyilvántartási adatok felhasználásának életképességét a parodontális betegség változásainak nyomon követésére, és hogy algoritmusaik sikeresen osztályozták a három különböző betegcsoportot az adatok felhasználásával. Ez a megközelítés felhasználható a parodontális betegségek klinikai lefolyásának tanulmányozására mesterséges intelligencia, többek között gépi tanulási módszerek segítségével.

Dr. Thyvalikakath emellett megjegyezte a parodontális betegségek nyomon követésének fontosságát az interdiszciplináris kezelési megközelítés szempontjából: „Kétirányú kapcsolat van bizonyos kockázati tényezők és az ínybetegségek között. Például a cukorbetegség növeli a parodontális betegség kockázatát, és a parodontális betegség negatívan befolyásolja a cukorbetegség lefolyását. Hasonló kapcsolat áll fenn a szív- és érrendszeri betegségek és a parodontális betegségek között. A fogínybetegségek felismerése, nyomon követése és kezelése fontos része a betegek általános egészségi állapotának.”

A „Developing automated computer algorithms to track periodontal disease change from longitudinal electronic dental records” című tanulmányt 2023. március 8-án tették közzé az Advances in Biomedical and Dental Diagnostics Using Artificial Intelligence of Diagnostics című szakfolyóiratban.

Forrás: https://www.dental-tribune.com/news/tracking-periodontal-disease-with-electronic-dental-records-may-enhance-diagnosis-and-treatment/