„A páciens oldalon fontosnak tartom az elő-edukációt”
Dr. Radánovics-Nagy Dániel

Interjúalanyom 1991-ben szerzett diplomát a SOTE Fogorvosi Karán, 1999-es szakvizsgája szerzése óta csak fogszabályozással foglalkozik, 2006 óta a saját maga által alapított óbudai HermannOrtho centrumban. Tagja a Magyar Orthodontus Társaságnak, az Amerikai Fogszabályozó Orvosok Társaságának (AAO) és a Fogszabályozó Világ Szövetségnek (WFO), és több nemzetközi funkcionális fogszabályozó társaságnak. Ő volt a lágy erőkkel működő ún. Damon-technika itthoni bevezetője, első hivatalos instruktora és előadója. Több internetes oldal, életmódmagazin és tévéműsor rendszeres szakértője. Ha teheti, reggelente fut, chi-kungozik, jógázik, naponta meditál és szabadidejét a családjával és közeli barátaival tölti a legszívesebben.
A jelen riport arra tekint rá, hogy milyen változások történtek történtek a korábbi, 2016-os riport óta.

Édesapám nőgyógyász volt, nagyjából testvéreimmel együtt belenőttünk az orvoslásba, bár végül én a fogorvosi karra adtam be a jelentkezésemet. A pályámhoz való hozzáállásomat az ő orvosi habitusa, szakmai alázata, elhivatottsága és empátiája határozta meg.

Az egyetemen én még implantológiából TDK-ztam, akkor még úgy tűnt, hogy ezzel foglalkozom majd. A fogszabályozással a sors úgy hozott össze, hogy a végzés után a Fogszabályozási Klinikán kaptam állást. Ezzel együtt egészen 2000-ig helyreállító és esztétikai fogászatot is végeztem a fogszabályozás mellett. Akkor világossá vált, hogy nem lehet minden szakterületen folyamatosan képzésekre járni, maradt a fogszabályozás.

Mik azok, amik meghatározták a szakmai karrierjét?

Hú nagyon sok minden. Közvetlen a végzésem után Dr Gerlóczy Pál volt az első mentorom. Ez hatalmas hatással volt a munkámra. A CR-CO fogászat megismerése egészen korán jött, 1995-ben. Dr Fehér Tibor harapásvételi rendszere kinyitotta a fókuszt az okklúzió és fej-nyaki területek felé. Öcsém betegsége és halála 2003-ban indított el a holisztikus gondolkodás irányában és később sok nemzetközi mentorom lett, akik segítségével ott tartok, ahol tartok. Nagyon hálás vagyok a Damon technika megismerésének is. Nagyon megosztó a mai napig a foghúzás-nélküli gondolat, de számomra az esetek egyértelműen visszaigazolták a hatékonyságot. Hálás vagyok annak is, hogy hamar elmerültem a lingual orthodoncia és az alignerek világában. Nagyon sok mindenbe csak érzések alapján ugrottam bele, így volt ez a digitális technológiával is. A mai napig nagyon sok kutatás-fejlesztést végzünk. Azaz sok impulzus ért a fogszabályozáson kívüli útkeresésben nagyon messzire értem. 2000-ben, amikor elengedtem az általános fogászatot, nem gondoltam, hogy a fogszabályozáson belül is lesz egy választási pont. Ezt is megéltem.

 Mit jelent ez? Mik azok a trendek, amik miatt a fogszabályozáson belül ilyen választási pont megjelenhetett?

2016-ban említettem, hogy két jelentős trend határozza meg a fogszabályozás jövőjét. Ez alapjaiban nem változott. Az első trend – a digitális technológia – egyértelműen a nagy és publikus trend. A ragasztott fogszabályozó készülékes kezelések esetében a CAD-CAM csúcsa az egyénre gyártott fogszabályozó készülék. Emellett az indirekt ragasztások tervezése lehet egy valóban komoly hozzáadott érték a kezelés minőségéhez. A szájüregi szkennelés, CAD-CAM tervezés nagy területe az alignerek, kivehető, láthatatlan fogszabályozó készülékek világa. Az alignerek több szempontból is a fogszabályozás UBER jelensége. A páciensek számára nagyon vonzó és egyre szebb eseteket prezentálnak ezen a területen. 2001-ben lettem Invisalign orvos és kezdtem alignerekkel dolgozni, majd 2013-ban vettem meg az első 3D nyomtatómat és vágtam bele a saját készülék tervezésbe és gyártásba. 2014-ben nagyot fejlesztettünk nagyobb lett a 3D nyomtató park és létrehoztunk egy saját aligner márkát, aminek nagy sikerének egyik alapja a klinikai támogatás, másik pedig a speciális pácienskommunikáció voltak. A saját esetek mellett elkezdtünk hazai és külföldi külső rendelőknek is gyártani. Több ezer saját és együttműködő kolléga-esetet terveztünk és követtünk végig. Az aligner valóban egy nagy piaci igényt elégít ki, viszont mint az UBER jelenség általában a szakma számára nem csak pozitív változásokat hoz. Ez volt az első jelentős olyan rés a pajzson, hogy nem fogszabályozó fogorvosok is beléptek a fogszabályozó piacra. Ez egy piac-vesztés valahol és ennek a piaci kitettségnek egy szélsőséges formája lett később az, hogy egyes laborok közvetlenül a páciensnek küldték/küldik a síneket, kihagyva az orvost. Bár ez a folyamat lelassult, nincs kétségem, hogy ez folytatódni fog, hiszen lassan több a labor, mint az aligner orvos. Bár sokan állítják, hogy az alignerek idővel leváltják a ragasztott fogszabályozó készülékeket, személyes véleményem szerint ez sosem valósul meg. A digitális technológia a fogszabályozásban hoz más lehetőségeket is, mint fogszabályozó célú mikroimplantátum CAD-CAM tervezett behelyezése és tágító, vagy egyéb fém/műanyag készülékek tervezése. Miután mi 2021-ben leálltunk az aligner gyártással és kezelésekkel, a tapasztalatot és technológiát alvásjavító sínek, TMD sínek és egyénre gyártott myofunkcionális trénerek nyomtatására irányítottuk. Azaz egyértelmű a változás, amit a digitális technológia hozott és hoz a fogszabályozás számára, viszont az elmúlt 2 év, különösen az elmúlt néhány hónap rámutat, mekkora kitettség, ha egy rendelő minden kezelése és annak minden részlete egy külföldi labortól függ. Erre kitérhetünk majd a praxismanagement szempontból.

Befejezték az aligner-kezeléseket? Ez az a döntés, amit korábban említett? Ennek van köze a másik trendhez?

Igen, abszolút van köze hozzá. Önmagában a digitális technológia nem hozta volna ezt a váltást. Az öcsém halála megváltoztatta az egészséggel és gyógyítással kapcsolatos felfogásomat. Egy idő után egyszerűen az hajtott, hogy mi köze a fogak állásának a betegséghez. Így kerültem kapcsolatba nemzetközi szervezetekkel, mentorokkal, akik egy teljesen új felfogást tanítanak. Hozzáteszem ez inkább régi-új, hiszen Európában és így Magyarországon is van múltja a funkcionális felfogásnak. Amitől mégis új, az hogy hova jutott. Az un. Funkcionális készülékek korábban is léteztek. Az un. Myofunkcionális fogszabályozás korábban is létezett. Mégis egy másik szakma, konkrétan az alvásorvoslás kellett ahhoz, hogy jelentősebb reflektorfénybe kerüljön a funkcionális fogszabályozás. Az a logopédusok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy addig nem lehet korrekt nyelv pozíciót és funkciót kialakítani, amíg a légzés a szájon keresztül történik. Azaz a fogszabályozó orvos, logopédus együttműködés kiterjed a légzés-terápia felé is. A szájlégzés ugyanakkor a légzés-típusú alvászavar egyik indikátora, azaz így jutott a fogászat az alvásorvoslásig. Az alvászavar pedig komoly dolog, nem lehet félvállról venni. Éppen ezért indult együttműködési kísérlet a szakmák felől. A „légút-központú” fogászat és fogszabályozás, mint trend megjelent és arra mindenképpen jó, hogy rámutasson, vannak alternatív kezelés tervezési irányok a fogszabályozásban, ha a légzést és főleg az alvást beemeljük a célok közé. A 2022-es Dental World-ön lesz is ilyen témájú előadás. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ez csak arra jó, hogy egy ideig a figyelmet kiterjessze, de alapvetően a felismerés az, hogy ha valóban a fogszabályozó orvos, logopédus, alvásorvos, légzés specialista és fül-orr gégész képes javítani a csapatmunkával a páciens alvásminőségén, az konkrétan preventív és terápiás beavatkozás a páciens általános egészségét tekintve. Azaz megszületett egy új fogszabályozási felfogás, mondhatni alterület a fogszabályozáson belül. Hiszen a kezelés célja alapján meg lehet különböztetni 3 különböző fogszabályozási területet

• Kozmetikai fogszabályozás
• Hagyományos, un norma alapú és csak a struktúrákkal foglalkozó fogszabályozás (gipszminta-norma, profil röntgen-norma, CR-CO norma, arcesztétika norma, vagy éppen légút méret-norma)
• Egészségközpontú fogszabályozás, amely a harapás és a szép mosoly beállítása mellett a páciens általános egészégének fejlesztését és a malokklúzió kialakulásának kiegészítő okainak kezelését is célnak tűzi ki.

Az ideális okklúzió önmagában nem elégíti ki ezt. Ez az egészségközpontú kezelés nem létezik unidiszciplináris módon. Akár a malokklúziót nézzük, akár a TMD-t, az multifaktorális, azaz ez a kezelési felfogás a kezelést több oldalról, csapatmunkában végzi. Ez egy új terület, nagyon sok kérdéssel, viszont azon szakemberek száma egyre nő, akik érzik, hogy a hagyományos felfogás a kezelés célját tekintve nem ad egyértelmű választ. Most a malokklúzió patológia, vagy sem? Kell kezelni a pácienst, lesz később valamilyen következménye és ha lesz, az a malokklúzió miatt lesz, vagy csak társult megbetegedés? Ez lett egyértelműen az én utam. A COVID olyan mértékben felértékelte az egészséget, hogy számomra is csak ez a fő érdeklődési terület. Csak egészség-központú kezeléseket végzünk, komplett ellátó csapatot hoztunk létre, együttműködő alvásorvossal, fül-orr gégésszel és folyamatosan fejlesztjük a protokollokat. A személyes véleményem (lehet ezzel vitatkozni), hogy alignerekkel nem lehet ilyen felfogású kezelést végezni (ráadásul szerintem egészen más az aligneres páciensek hozzáállása is) úgyhogy meghoztam azt a döntést, hogy elengedem ezt a területét (is) a fogszabályozásnak. Saját készüléket fejlesztettünk a gyermek kezelésekre és nem teljesen hagyományosan alkalmazzuk a passzív önzáró bracket technikát sem. Nagyon élvezem ahogyan átalakul a klientúrám és az egészségtudatos páciensek érkeznek. 

Apropó COVID. Ez milyen változást hozott a praxis életében?

A klasszikus online konzultációk a túlélést jelentették, de szerintem nem egyenértékű a személyes konzultációval. Nagyjából minden megváltozott a COVID kapcsán. A rendelő szemlélete, a termék-paletta, a konzultációs rendszer, készülékek – minden. Bevezettük az alvás-fogászati szolgáltatást és az alvás alapú TMD kezelési protokollunkat. 

Miben lehet más a konzultációs rendszer?

Minden kezelésünk egészség-centrikus. Azaz nem csak a fogakat, állcsontokat vizsgáljuk, hanem minden olyan lehetséges területet, amire rálátásunk van. Logopédiai, légzés, alvás, fül-orr gégészet, funkcionális neurológia. A felmérés egy külön alkalom és a kapott információkat elemezzük ki a csapattal, majd ezt prezentálom a páciensnek. (Néha online, ha nagyon muszáj)

Hogyan alkalmazza a praxismanagement irányelveket? 

A rendelő 2006-ban indult. Nagyon sok hibás döntést hoztam a karrierem során, sokat tanultam saját hibákból. Csak üdvözölni lehet, hogy vannak már oktatók és tanácsadók ebben a témában. Nekem 30+ év praxis-tapasztalat kellett ahhoz, hogy kialakuljon egy átgondolt rendszer. A COVID alatt lett hitvallásunk, missziónk, van egyértelmű kommunikációnk, mindent mérünk (konverziók, aktív páciens-szám kezelési típusonként, fizető/nem fizető arány, stb..). Nem vállalunk külföldön élő pácienst. Az árazást arra alapoztam, hogy mennyi a kapacitásunk, hány páciens a reális  ellátási maximum és kijött egy szám. Ez nyilván szűr. Azt már tudom, milyen munkában kiégni, ebben a rendszerben viszont minden inspirál. A csapatom is. Nagyon büszke vagyok rájuk. Egyébként gratalálok a 2022-es DW szervezőknek a Praxismanagement Nap programjához.

Milyen oktató tevékenységet végez?

A páciens oldalon fontosnak tartom az elő-edukációt, hogy a konzultációkra kialakuljon egy közös nyelv. Ennek érdekében rendszeres Facebook élő előadásokat tartok. Szakmailag főleg nemzetközi konferenciákon és főleg abban a kis világban jelenek meg, ahol a funkció/egészségcentrikus felfogás a közös pont, Tavaly lettem az egyik ilyen kis szervezetnek az elnöke. Az IFUNA egy pici szervezet, de erős bázisa van, 2022-ben Argentinában lesz a konferenciánk. A szervezetben célom, hogy egy standardizált diagnosztikai és dokumentációs protokollt alakítsunk ki, ami alapján kutatásra és egyes technikák összehasonlítására lesz lehetőség. Ezeken kívül a budapesti és pécsi logopédus képzésben veszek részt.

Mi az, hogy Neurotrain?

Nagyon érdekes impulzusok alakították az életemet az elmúlt években. Az látszik, hogy egyre több gyermek szájlégző és halmozottan sok tünettel rendelkeznek a fogszabályozási eltérések mellett. Ide tartozik a tanulási és viselkedési zavar. Nagyon régóta izgat engem is és más kollégát ez a kérdés. Ennek különös jelentőséget ad, ha az állcsontok állása aszimmetrikus is. Hogyan lehetne kezelni ezeket a pácienseket sebészi állcsontmozgatás nélkül? Éppen ezért a gyógytorna, légzés, logopédia mellett néhányan elkezdtünk az izmok tónusáért felelős neurológiai összefüggésekkel is foglalkozni. A funkcionális neurológia eleve a kiropraktikából, egy testkezelési módszerből indult. Ennek oktatói gyakorlati alapon közelítenek és nagyon sok eljárás és eszköz áll rendelkezésre. Vettem néhányat. Ezek fejlesztő biotechnológiai készülékek, eljárások. Amikor megvoltak az eszközök és kezdtük megismerni őket, akkor kezdtük beépíteni az alap szolgáltatásokba és indítottuk el önálló szolgáltatásként is. Ez folyamatban van. Az tény, hogy az alvászavaros serdülők, felnőttek és a gyermekek is olyan szinten túl vannak stresszelve, hogy ha csak arra tudunk pozitívan hatni, már jobb. Ennél viszont sokkal több lehetőségünk van. Majd 5-6 év múlva egy következő cikkben beszámolok erről is:)

Apropó, hogy lehet a jövőre felkészülni?

Ez egy nagyon jó kérdés. Nálunk jelenleg 9 ember dolgozik. Ez egy nagyon komoly havi tétel egy csak fogszabályozó rendelő számára. A komplex termékpaletta ad rugalmasságot. Azon dolgozom, hogy az anyag-költségeinket a lehető legalacsonyabban tartsam. A saját labor nagy előny és így szerencsére nincs olyan kezelésünk, amely külföldi labortól és így a valuta árfolyamtól függne. A csapat szuper, ez nagyon fontos számomra. Rugalmasak vagyunk, reagálunk. Annak örülök, hogy megtaláltuk a klientúránkat, értékelik a szolgáltatásainkat. Magánemberként szimplán kikapcsoltam az összes hírforrást és nagyon sokat dolgozom a belső egyensúlyomon. Támogató családdal és közösséggel vagyok körülvéve, sportolok, zenélek. Azaz bizakodó vagyok.

Köszönöm a beszélgetést!