“Egy korai diagnózisnak fontos következményei vannak mind a betegek, mind az egészségügy szempontjából.” – mondta Björn Klinge, az Odontológiai Tanszék parodontológia professzora.
Néhány korábbi tanulmányból már kiderült, hogy a száj és a torok betegségeinek diagnózisa nyálminták alapján is lehetséges.Klinge és mtsai. most azt is bebizonyították, hogy a nyálban egyéb, gyulladásos komponensű betegségek nyomai is megtalálhatóak, kimutatható például bizonyos tumorok, a cukorbetegség és a kardiovaszkuláris kórképek jelenléte.
“Sikeresen bebizonyítottuk, hogy bizonyos anyagok szekréciója a nyálban összefüggésbe hozható ezekkel a betegségekkel.” – mondta Klinge. Ennek a felfedezésnek valószínűleg nagy jelentősége lesz az orvosi vizsgálatok szempontjából a jövőben. “Ahelyett, hogy a betegek orvoshoz mennének, elég lesz egy vattapálcával áttörölni a szájukat és beküldeni ezt a mintát analízisre. Személyesen csak akkor fogja őket berendelni az orvos,ha a mintából kimutathatóak a betegség jelei.” Ezzel a módszerrel az egészségügyi dolgozók és a betegek is pénzt és időt takaríthatnának meg. Ezen felül, a módszer egyszerűsége lehetővé tenné, hogya jelenleginél sokkal nagyobb számú betegcsoportban tudjunk szűrővizsgálatokat végezni. “A populációnak azokat a rétegeit is el lehetne érni, amelyeket eddig nem tudtunk, és ez növelné az esélyeinket, hogy a betegségeket már egészen korai stádiumban felfedezzük.” – tette hozzá Klinge.
A kutatást egy 500 fős tesztcsoportban végezték Skåne-ban, Svédország legdélebben fekvő megyéjében. A vizsgálat résztvevői először nyálmintákat adtak, majd kitöltöttek egy kérdőívet az egészségügyi állapotukról. A nyálminták analízisét ezután összehasonlították a résztvevők válaszaival.
“Napjainkban már fel tudjuk használni a nyálmintákat arra, hogy meghatározzuk, van-e a betegnek valamilyen gyulladásos betegsége, de azt egyelőre még nem tudjuk megmondani, hogy a gyulladásos folyamat pontosan hol, például a gyomorban vagy esetleg az ízületekben zajlik-e.” – magyarázta Klinge. A
következő cél a kutatók számára az, hogy növeljék a nyálminták analízisének pontosságát. Egy kardiovaszkuláris kórképeket elemző vizsgálat már folyamatban is van.
“Reméljük, hogy találunk majd olyan összetevőket is a nyálban, amelyek jelzik a különböző kardiovaszkuláris betegségek folyamatának kezdetét.”- mondta Klinge. Meggyőződése, hogy a nyáltesztek 5-10 éven belül a rutin orvosi vizsgálatok részévé válnak majd.