Ma már köztudott, hogy annak akinek szép a mosolya, annak jobb a közérzete, a társadalom jobban elfogadja, a munkában és az emberi kapcsolatokban sikeresebb, magabiztosabb. Az utóbbi időben a páciensek esztétikai elvárásai jelentősen megnőttek. Ma már a ragyogó mosoly nemcsak a milliomosok vagy filmszínészek kiváltsága, ezért számos fogorvos beépíti a mosolytervezést a mindennapi gyakorlatba, hogy eleget tegyen a páciensei által támasztott fokozottabb esztétikai követelményeknek.
Mosolyesztétika
A mosoly egy arckifejezés, amely szoros kapcsolatban áll az egyén érzelmeivel, pszichikai állapotával. A mosoly a vidámság, az öröm kifejezésére szolgál. Ez a legfontosabb arckifejezés, elengedhetetlen a barátságosság, a megbecsülés vagy a megegyezés kifejezésében. A mosolyhoz összehangolt arc, íny és fogazati komponensek szükségesek. A mosolygást kiválthatjuk szándékosan, de bekövetkezhet önkéntelenül is, különböző érzelmek hatására. Magától értetődő az, hogy minden mosoly különböző, az adott egyénre jellemző. Azoknál, akiknél a mosoly valamely komponense sérül, gyakrabban fordul elő depresszió. Az esztétika magában foglalja mind az objektív, mind a szubjektív szépséget. Az objektív szépség a szemlélt dolog külső megjelenése, míg a szubjektív szépség függ a szemlélő érzelmi hozzáállásától. Az esztétikus mosoly milyenségét befolyásolják a személyes elvárások, a kulturális hatások, a divat és a média. A mosolytervezés ezért többtényezős dolog, amit minden esztétikai céllal végzett beavatkozásnál kellő körültekintéssel kell figyelembe venni. A mosoly objektív szépségét a mosolytervezésben használatos különböző irányelvek betartásával lehet kialakítani, míg a szubjektív szépség megteremtése növelheti az esztétikai értéket.
Mosolytervezés
A mosolytervezést sokféleképpen definiálták az irodalomban. Én ezeket a következőképpen összegezném: a mosolytervezés egy olyan szisztematikus folyamat, amely a funkció, az egészségesség, a természetes esztétika szabályainak figyelembevételével – az anatómiai, fiziológiai, illetve pszichológiai határokon belül – olyan lágy- és keményszöveti változtatásokat eszközöl, melyek összességében pozitív hatással vannak az egyén arcára, általános megjelenésére, ezáltal személyiségére is. A szép mosolyt mindenki megcsodálja, ugyanakkor nagyon nehéz megmagyarázni, hogy valójában mitől szép. Az egyértelmű, hogy egy kellemes mosoly az alábbi tényezőktől függ: a fogak, az íny állapotától, a fogak és az ajak viszonyától, illetve attól, hogy ezek hogyan illeszkednek az arc harmóniájához. Az arc, a mosoly szépségének megítélése pszichikai tényezőktől – érzékelés, személyiség, kívánság –, egészségi állapottól, valamint az arc, a fogak és az íny között mérhető matematikai arányoktól függ. A pszichikai tényezők nagyon szubjektívek, ráadásul az egyén, a társadalom, illetve a média egyidejű hatása miatt állandóan változnak. A matematikai formulák jelentik az egyetlen támpontot ahhoz, hogy létrehozhassuk a természetes összhatást. Az esztétikus fogászatban tevékenykedő szakembereknek ezért tisztában kell lenniük bizonyos matematikai és geometriai törvényszerűségekkel ahhoz, hogy elérjék a megfelelő eredményt.
A mosolytervezés-kerék
A klinikusnak minden mosolytervezési folyamatban figyelembe kell vennie a mosolytervezés-piramis elemeit. Ezek fontossági sorrendben: pszichológia, egészség, funkció és esztétika (PEFE). Szükséges előbb meghatározni a beteg pszichikai állapotát, kialakítani az egészséges szájüregi viszonyokat, helyreállítani a megfelelő funkciót, s csak aztán figyelmet fordítani az esztétikára. Mind a négy piramist kellő hangsúllyal figyelembe kell venni ahhoz, hogy a kívánt klinikai eredményt érhessük el. Ezeknek a PEFE piramisoknak az összesítésével alkottam meg a mosolytervezés-kereket (1. ábra), amelyben minden piramist három szintre osztottam. A kerék, szerkezetének köszönhetően, egyszerű útmutatást ad a mosolytervezés lépéseinek megfelelő sorrendben történő klinikai kivitelezéséhez. A mosolytervezés-kerékkel a fogorvos könnyebben megérti és alkalmazza a mosolytervezés komplex folyamatait az esztétikus fogászatban. A következőkben röviden összefoglalom a mosolytervezés-kerék, illetve a PEFE piramisok szerkezetét és célját.
1. lépés: A megértés A pszichológia piramisa
Robert A. Baron professzor szerint a pszichológia a viselkedés és a kognitív folyamatok tudománya. A viselkedés az élő szervezet bármely megfigyelhető vagy mérhető tevékenysége vagy reakciója. A kognitív folyamatok jelentik a szellemi történéseket, úgymint gondolatokat, emlékeket, képzeletet, érvelést, döntéshozatalt stb., röviden mindent, ami az emberi elmével kapcsolatos. A mosolytervezésben a pszichológia második összetevőjével foglalkozunk, nevezetesen az emberi elmével, azaza páciens elméjével. A pszichológia piramisának három eleme van: érzékelés, személyiség és kívánság.
Érzékelés
Az érzékelés az a folyamat, amelynek során az érzékszerveinkkel felfogott információkat kiválogatjuk, rendszerezzük és értelmezzük. Az ember nem tudja, mi a szépség, valamilyen ezzel kapcsolatos korábbi behatás nélkül. Ez ma leggyakrabban a médiából származik. A páciens leginkább a személyes meggyőződése, kulturális hatások, különböző társadalmi irányzatok, illetve a médiából kapott információk alapján alkotja meg saját elképzelését a szép, esztétikus mosolyról. A fogorvosnak a beteggel folytatott első beszélgetések során meg kell határoznia a beteg ilyen irányú érzékelését ahhoz, hogy megfelelő eredményt tudjon elérni. Kérdőívek kitöltése, korábbi klinikai esetek, vagy különböző hírességek mosolyáról készült fotók bemutatása sokat segíthet ebben a folyamatban.
A személyiség
A pszichológia szerint a személyiség az ember egyénre jellemző, általában stabil viselkedési, gondolati és érzelmi mintázata. Fontos, hogy minden beteg problémáját vagy meggyőződését sokrétűen értékeljük, személyiségtípusának a figyelembevételével.
Roger P. Levin szerint négy személyiségtípus létezik:
1. Céltudatos – aki az eredményekre koncentrál, gyors döntéseket hoz, nem szereti túlragozni a dolgokat. Gondolatai rendkívül rendszerezettek, a részleteket tömören szereti látni, üzleties és magabiztos.
2. Önkifejező – ez a típus jól akarja érezni magát, nála az érzelmek dominálnak, gyorsan hoz döntéseket, nem szereti a részleteket és a papírmunkát.
3. Barátságos – aki vonzódik a hozzá hasonló érdeklődésűekhez, fél a következményektől, lassan dönt, rosszul reagál a nyomásra, az érzelmek nála is fontos szerepet kapnak, de lassan változik.
4. Analitikus – az az ember minden apró részletre, információra kíváncsi, nagyon érdeklődő, sőt makacs. Ezt a típust a legnehezebb meggyőzni, ugyanakkor ő hoz a legnehezebben döntést.
Kívánság
A kívánság egy szubjektív összetevő. A médiának köszönhetően hirtelen nőttek a betegek igényei az esztétikus mosollyal kapcsolatban. Az emberek most már hajlandóak fizetni azért, hogy szebb mosolyuk legyen. Ezért a fogorvosok etikai felelőssége is nőtt, hiszen nekik kell megtalálniuk az egyensúlyt a beteg kívánsága és a valóban szükséges kezelések között. A beteg kívánságai, elvárásai gyakran nagyobbak, mint amit klinikailag el lehet érni, ezért az orvos feladata az, hogy elmagyarázza, illetve megértesse a beteggel, hogy mi lehet a reális cél. Bár egy ember pszichológiai megítélése elég szubjektív dolog, bizonyos szempontok, mint például az érzékelés, a személyiség vagy a beteg kívánsága, elvárásai fontosak a mosolytervezés folyamatában. A páciens elégedettsége nagyban függ ezektől a szempontoktól. A pszichológia piramisának megértése tehát a mosolytervezés fontos eleme.
2. lépés: A megalapozás Az egészség piramisa
Az egészség piramisának három összetevője van: általános egészségi állapot, specifikus egészség, dentogingivális egészség. Az egészség piramisa sok esetben elsődleges fontosságú. Vannak ugyanis olyan állapotok, például kezeletlen cukorbetegség, lágyrészelváltozás, rossz csontszerkezet, nem megfelelő szájhigiéné, fogszuvasodás, fogágybetegség stb., amelyek korlátozzák a kezelési lehetőségeket. Ezeket a funkciós és esztétikai helyreállítás előtt mindenképpen fel kell mérni.
Az egészségpiramis felépítéséhez szükséges az anamnézis (általános, fogászati, táplálkozási), extra- és intraorális, valamint egyéb (röntgen, fogvitalitás, tanulmányiminta-analízis) vizsgálatok. Különböző kérdőívek, vizsgálatok segítenek abban, hogy a beteg egészségére vonatkozó szükséges információkat összegyűjtsük. A fogorvos ezek alapján a páciensnek leginkább megfelelő kezelési tervet alakíthatja ki. Az egészségpiramis mindhárom összetevőjét megfelelő hangsúllyal figyelembe kell venni, és csak ezután lehet elkezdeni az esztétikai helyreállítást.
3. lépés: A helyreállítás A funkció piramisa
A funkció az erőkkel és a mozgással kapcsolatos. A funkció piramisánál ezért értékelnünk kell a fennálló okklúziós viszonyokat, kényelemérzetet, fonációt, továbbá meg kell vizsgálnunk a parafunkciókat, a rágást, a nyelést, a temporomandibuláris ízület mozgásait. A beszéd, a kiejtés vizsgálata is ekkor történik. A funkció piramisának három eleme tehát az okklúzió, a kényelem és a fonáció. Ezek vizsgálatát, illetve helyreállítását az esztétikai komponensek előtt kell elvégezni.
4. lépés: A javítás Az esztétika piramisa
Az esztétika piramisa a mosolytervezés-kerék utolsó, de egyben legérzékenyebb eleme, mert itt objektív és szubjektív komponensekkel is kell számolni. A szubjektív összetevők – érzékelés, személyiség, kívánság – értékelése már a pszichológia piramisánál megtörtént. Az objektív összetevők vizsgálata függ a távolságtól (fókusztávolság), ahonnan a pácienst szemléljük. Ez alapján az esztétika piramisának három szintje: makro-, mini- és mikroesztétika.
Makroesztétika
A makroesztétika az arcberendezéssel, valamint az arc és a mosoly viszonyával foglalkozik (6. ábra). A makroesztétikát legalább másfél méterről tudjuk megfigyelni. A klinikai gyakorlatban a makroesztétika értékelése fotókon végzett geometriai, matematikai mérésekkel történik, különböző meghatározott referenciapontok segítségével. Az arcplasztikai sebészetben, illetve a fogszabályozásban számos ilyen referenciapont és vonal használatos, ezek közül az esztétikus fogászatban az alábbiakat alkalmazzuk a leggyakrabban:
– arc középvonala,
– harmadoló vonalak,
– interpupilláris vonal,
– nazolabiális szöglet,
– Rickett-féle sík.
Miniesztétika
A miniesztétika az ajak, a fogak és az íny nyugalmi, illetve mosolygás közben fennálló viszonyát vizsgálja (7. ábra). Ezt a viszonyt közelebbről tudjuk megfigyelni, mint azt a makroesztétikánál említettük. Ez a távolság nagyjából akkora, mintha az asztalnál velünk szemben ülőt vizsgálnánk, azaz normálisan 60 cm és 1,5 m közé esik. Számos útmutatás van az ajak, a fogak, valamint az íny egymáshoz való viszonyának vizsgálatára. Ezek a mosoly frontális, vertikális, horizontális paramétereit mérik. A miniesztétika legalapvetőbb eszköze a klinikumban készült fénykép. A vizsgálatokat nyugalmi (M pozíció) és mosolygó (E pozíció) helyzetben végezzük.
M pozícióban az alábbi méréseket és megfigyeléseket végezzük:
– comissura magassága,
– philtrum magassága,
– a felső metszők láthatósága.
E pozícióban az alábbi méréseket és megfigyeléseket végezzük:
– mosolyvonal,
– középvonal,
– mosolyszimmetria,
– az orca és fogív közti rés mérete, alakja,
– fog és íny láthatósága,
– mosolyindex,
– ajakvonal.
Mikroesztétika
A mikroesztétika az íny és a fogak finomszerkezetével foglalkozik (8. ábra). Ennek a megfigyelése 60 cm-nél közelebbről történik. A fogak vagy az íny mikroesztétikáját megfelelő megvilágítás, illetve nagyítás mellett lehet vizsgálni. A dokumentációhoz, a későbbi összehasonlíthatóság miatt is, intraorális fényképek készítése szükséges.
A mikroesztétikánál az egyes fogak szerkezetét, a környező ínyhez, a szomszédos fogakhoz való viszonyát kell értékelni. Az alábbi fő pontokat kell figyelembe venni:
– felső metszők (fogméretarányok),
– aranymetszés alapelve,
– axiális elhajlás,
– fogak közti rés,
– kontaktpontrendszer,
– fogszín,
– felszíni mikroszerkezet.
A mosolytervezéskor az íny állapota és megjelenése szintén fontos tényező. Vizsgáljuk az íny alakját, helyzetét, illetve lefutását. Az alábbiak a fő szempontok, amelyekkel foglalkozni kell ahhoz, hogy elérhessük a megfelelő „rózsaszín-esztétikát”:
– az íny alakja,
– ínykontúr,
– ínypapillák állapota,
– az íny magassága (pozíciója).
Ahhoz, hogy a mosolytervezés során olyan hosszú távú eredményt érhessünk el, amellyel a páciens is elégedett, be kell tartanunk a következő sorrendet: a pszichológiai szempontok megértése, a megfelelő egészségi állapot megalapozása, a funkció helyreállítása és az esztétika javítása.
Összegzés
Ma számos protokoll ismert az esztétikus fogászatban végzett mosolytervezésben. Ezek közül sok fogorvos a legegyszerűbbet és legkiszámíthatóbbat részesíti előnyben. Fontos, hogy a mosolytervezés mindig többtényezős, interdiszciplináris döntéssorozat eredménye legyen, így kialakítható a beteg számára leginkább megfelelő, egyénre szabott kezelési terv. A cikkben bemutatott mosolytervezés-kerék segítségével áttekinthető képet kapunk a mosolytervezés főbb lépéseiről (PEFE piramisok), illetve azok fontossági sorrendjéről. Véleményem szerint a mosolytervezés-kerék praktikus útmutatást ad a fogorvos számára a komplex mosolytervezés megfelelő kivitelezéséhez az esztétikus fogászatban.
p
br /