A Majesthetik varázslata
Achim Ludwig (Németország)

Achim Ludwig szerint a szellemi és testi egészség összhangja a fogászati képzés során nem hangsúlyozódik eléggé. Ezért fejlesztette ki a „Majesthetik” elméletet.  Korábbi cikkeiben megmagyarázta már filozófiáját, páciensesetekkel illusztrálva. Új, rövid sorozatunkban a „Majesthetik”-us munka technikai részleteit ismerhetjük meg.

Most kizárólag a munkafolyamatok bemutatására koncentrálok. A megfelelő anamnézis, preprotetikai tervezés, előkezelés és klinikai eredmény lényeges kérdéseit tudatosan nem említem. Ezek természetesen fontos, alapvető lépések, amelyek a Majesthetik táptalaját képzik, de most közvetlenül a fogtechnikai megvalósítással foglalkozom.

A munka pihentető módja

A leírásra kerülő alkalmazás egyértelművé teszi, mennyire pihentetőek a módszer lépései a gyakorlatban – ezt a paradoxont rejti ez a technika. Hihetetlenül izgalmas az eljárásról írni –, minden szó emlékeket ébreszt bennem, mennyire fárasztó és sok ráfordítással járó szakmai életet éltem korábban, mielőtt a Majesthetik-us módszert kifejlesztettem. Azóta azonban sokkal egyszerűbbé váltak fogtechnikai mindennapjaim. Folyamatos jutalmak az eredmény kifejezői. Más „Majesthetik”-usok, és olyanok, akik azzá akarnak válni, hasonló tapasztalataikról számolnak be. Ez az út azért pihentető, mert csak kis, egyszeri lépésekre koncentrálunk. Hasonlóan, mint egy nagyzenekar hangszeres próbáján, ahol külön-külön, egyes szekciókra koncentrálva fejlesztik ki az összhangzást. 

Így aztán a gondosan megmunkált, végleges teljes viaszmintázat hihetetlen fontosságú, segítségével egyenként koncentrálhatunk a fogakra. Approximális érintkezések, az interdentális terek zárása már készen vannak – a teljes esztétika áttekintése lehetséges. Alapvetően egyes koronákat rétegzünk csak, így minden lépésnél a szemünk előtt a cél. Ez a körülmény ellazít munka közben, és a cél stresszmentes elérését biztosítja. Ez a „Majesthetik” mágiája. Nézzük át a lépéseket egyenként. Mint említettem, az előzetes, három­oldalú anamnézis, valamint a laborban történő preprotetikai tervezés elengedhetetlen. Ebből kapjuk meg az elérendő eredményt mint célt, a gyulladásmentes, egészséges szájkörnyezet kialakítását. A szituációs mintára készített első teljes viaszmintázat képezi az alapját a további folyamatoknak – pl. a költségkalkulációnak, provizóriumoknak, preparációs segédleteknek stb.

Az első lépéseket követően az alábbi terv készült: Majesthetik-módszerrel készített koronák az 13-tól 11-ig, a 22 és 24 fogakra, ragasztóbázisra készülő egyrészes implantátumkorona a 21-re, héj a 23-ra. A „Majesthetik” eljárás szerinti preparációt követően analóg lenyomatvétel történt, egyedi lenyomatvételi csonkkal a 21 régióban, amelyet előkezelés során megfelelően kondicionáltak. 

Az ennek alapján készült szekciós minta a „Majesthetik” módszerben megkülönböztetett figyelmet kap: az anyagok korrekt feldolgozása, és az ideális funkció mellett a tökéletes optikai hatás és a megfelelő minta tervezése fontos alkotó­elemei a szinesztetikus elvnek, ami minden „Majesthetik”-us munkát elkísér.

Szükséges közti lépés a 23-as fog tűzálló csonkjának elkészítése, amely jet- és blokk-stifttel rögzíthető a mintában. Ezzel kezdődik a kerámiamegvalósítás.

Második viaszmintázat – az egész munkafolyamat alapja

A végleges viaszmintázat a teljes munkafolyamat alapja. Ahogy már említettem, ennek segítségével a munka „végső” megjelenési formája mindig a szemünk előtt van. A „Majesthetik” alapkurzus (Fogászati formák és struktúrák I) tanítása szerint eldöntöttem, hogy nem használok előregyártott fazettákat vagy segédelemeket, hanem teljesen szabadon, analóg módon dolgozom – mindig a természetes példával a közelemben. E technika előnye, hogy előzetesen intenzíven foglalkozunk a formával, és a tudatalattiban már megjelenik a mindenkori készítendő fog előképe. A többlet munkaidő-ráfordítást később, a leplezés során alaposan behozzuk majd. Szépen mondják: „minden kezdetben csoda rejlik”.  A mi csodánk oka egyszerű – már a rétegzés előtt „kipróbáltuk” az egész eljárást. Ugyanez érvényes a „Majesthetik”-us felületi struktúrára, ami az előzetes viaszmintázat a kerámiamegvalósítás során már „gyakorlott”. Csak a szerszámok mások, az eljárás megegyezik.

A 21-es mintázásával kezdtem, mivel ez a fog implantátumra készülő, leplezett felépítményként átfogó figyelmet igényelt. Az implantátumot befogadó gingiva-környezet nagyon érzékeny, megtámasztását nagy precizitással kell elkészíteni, hogy hosszú távú sikerrel számolhassunk. A wax-up (teljes viaszmintázat – a ford.) itt is a váz alapját adja, amelyre a gingiva megfelelően támaszkodik. Az 11-es mintázata egészíti ki a nagymetszőket, és megnyitja az utat az 12 és 22 fogakhoz. 

A digitális világba való átmenetet követően, a cirkóniumdioxid vázak elkészülte után a héj következett.