Dr. med.dent.habil. Lempel Edina PhD. a PTE ÁOK Konzerváló Fogászati és Parodontológiai Tanszék docense, a fog- és szájbetegségek, a konzerváló fogászat és fogpótlástan, valamint az endodontia szakorvosa. Ph.D értekezésének témája: A műgyanta bázisú tömőanyagok anyagtani és biokompatibilitási vizsgálata. Habilitációs fokozatát 2020-ban szerezte. A Magyar Esztétikai és Restauratív Fogászati Társaság elnöke, 18 év óta „Kiváló gyakorlatvezető”.

2000-es évek elejétől dolgozik a Pécsi Tudományegyetem Fogászati és Szájsebészeti klinikáján, ahol 2004-től szinte folyamatosan megkapta a hallgatók visszajelzései alapján a kiváló oktató, gyakorlatvezető címet. Ez azt is mutatja, hogy rendkívül nagy az elkötelezettsége, az alázata a tudás fokozatos bővítése és az oktatás, a tanítás hatékonyságának a növelése érdekében. Kit tart Ön jó oktatónak? Miben más a gondolkodása, mitől egyedi az oktatói stílusa?

Mivel a hallgatók is sokfélék, a jó oktató ennek megfelelően szintén lehet más és más. Mindenesetre a szakma iránti lelkesedés és a tudás átadásának vágya szükségesek ahhoz, hogy oktatni tudjon az ember. Rettentően szeretem a szakmámat, és talán ez a lelkesedés érződik rajtam. Fontos, hogy az oktatójukat hitelesnek tartsák a hallgatók, ezért igyekszem saját fotókkal illusztrálni az előadásokat és kutatásokkal bizonyítani, hogy az oktatott témákban valóban elmélyedtem. Nem utolsósorban a szakma iránti alázat, türelem, kedvesség és a kölcsönös tisztelet is meghatározóak.

A hallgatói rendszeresen indulnak a házi és Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (TDK), melyen rendre kiválóan végeznek, számos alkalommal az első helyekig jutnak. Ez is azt mutatja, hogy a klinikán kiváló szakmai felkészítés folyik, méltán büszke lehet ezekre az eredményekre a kollégáival együtt.
Mit értékel elsősorban a hallgatók munkájában, illetve a felkészülésük során mit tart a legfontosabbnak?

Ha egy hallgató amiatt keres meg, mert szeretne valamilyen kutatásban részt venni, azt már nagyra értékelem. Mindig örülök, ha lelkes, elhivatott hallgatókkal dolgozhatok, ami azt bizonyítja, hogy igazán érdeklődik a leendő szakmája iránt és kíváncsi, hogy is zajlik egy tudományos kutatás. Szerencsére eddig mindig olyan hallgatókkal hozott össze a sors, akik nagy elkötelezettséggel, kitartással és lelkesedéssel bírtak. Ezek együttese és természetesen a jól megtervezett kísérleti modell, kivitelezés, továbbá a témában való elmélyülés is a siker zálogát jelentik.

PhD értekezésének témája „A műgyanta bázisú tömőanyagok anyagtani és biokompatibilitási vizsgálatai” volt. További kutatásait is ebben a témában folytatta?

A fogászati kompozit és maga az adhezív fogászat olyan gyors léptekkel fejlődik, hogy folyamatos kutatási témát biztosít. Ráadásul a kompozit anyagtani jellegzetességei mindmáig tisztázatlan kérdéseket rejtenek. Annak ellenére, hogy a világon számtalan kutatócsoport foglalkozik anyagtani vizsgálatokkal, és rengeteg szakcikk születik a témában, sikerült több közleményünket is igen rangos szakmai lapokban megjelentetni. A laboratóriumi kutatások mellett fontosnak tartom a klinikai vizsgálatokat is, hiszen a száj körülményei között derül ki igazán, hogy is viselkedik egy anyag, hogy is működik egy adott technika rövid, illetve hosszú távon. A jól megtervezett és kivitelezett in vivo vizsgálatokat a szaklapok nagyra értékelik, hiszen ezekből sokkal kevesebb születik, viszont a klinikai relevanciája nagyobb, mint az in vitro kutatásoknak.

Ezért igyekszem mindig klinikai vizsgálatokat is tervezni és megvalósítani, amelyek eredményeit szintén komoly szaklapokban sikerül publikálni. Tavaly elnyertem az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját és a Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói és Kutatói Ösztöndíjat, melyek keretein belül nem csupán a kompozitok laboratóriumi és klinikai kutatásával, hanem az adhezív fogászat témakörébe tartozó kerámiák in vitro és in vivo vizsgálataival is foglalkozom, TDK-s és PhD-s hallgatók bevonásával.

Évek óta tartanak a nyári szabadtéri játékokhoz hasonlóan, Pécsi Nyári Kurzusokat, melyek általában 1 hetesek. A téma általában a mikroszkópos endodontia, melyet dr. Krajczár Károly neve fémjelez, illetve Ön az anatómikus fogfelépítés, a pácienseken bemutatott és így sokkal jobban megtanulható kompozit töméseket, héjakat taglalja. Mindezeket kiegészíti a fotózással, direkt fogfelépítéssel, az esztétikai tudás átadásával, sokszor vendég előadók bevonásával is. Honnan jött az ötlet, pontosan mióta szervezik meg ezeket a képzéseket?

Krajczár Károly kollégám 2016-ban tartotta első, pácienskezeléssel egybekötött mikroszkópos endodontiai nyári kurzusát, amelyet nagyon hasznosnak találtak a résztvevők. Ezután jött az ötlet, hogy a következő évben hasonlót lehetne szervezni az esztétikai fogászat témájában is. A szóba kerülő indirekt és direkt restauratív lehetőségek közül az anatómikus felépítés tűnt a leginkább megvalósíthatónak az egyhetes kurzus alatt. Ez idő alatt ugyanis a résztvevők nem csupán modellen gyakorolhatnak és esetbemutatásokat láthatnak, hanem ők is kezelnek előre előkészített, berendelt pácienseket, akiknél törés, diasztéma vagy a csapfog miatt esztétikus restauráció szükséges. A gyakorlat közben elsajátított sok új és kevésbé ismert praktika, valamint az ehhez társuló fogászati fotózás miatt a résztvevők nagyon intenzíven élik meg ezt az egy hetet, és sokkal biztosabb tudással távoznak, mintha csak elméletben hallották volna az információt. A fárasztó szakmai esemény mellett mindennap készülünk kikapcsolódást és jó hangulatot nyújtó esti programmal is, mindez hozzájárul a maradandó élményhez.

A nyári kurzuson résztvevők a beszámolók alapján nagyon hasznosnak ítélik meg ezt a kis létszámú, de kifejezetten jó hangulatú oktatást.
A célközönség tagjai részben a MERT tagokból kerülnek ki. Kikre számítanak ezeken a képzéseken, elsősorban a fiatal fogorvosokra, vagy már a gyakorlott, praxist vezető kollégák jelentkezésére is? Hogyan tervezik az idei nyári képzést, megtartják?

A kurzuson maximum 6 fő vehet részt, hiszen kis létszám mellett lehet hatékonyan oktatni. Bár eddig többségében fiatal, viszonylag frissen végzett kollégák jelentkeztek, volt már példa középkorú, sőt idősebb osztrák résztvevőre is. Nincs korhatár, bárki jelentkezhet, aki többet szeretne tudni a direkt anatómikus rétegzésről. A kurzus elméleti napja után a rétegzés alapjait modellfogon gyakorolhatják a résztvevők, így olyanok is jöhetnek, akiknek még nincs túl sok tapasztalata. A páciensek válogatása során figyelek arra, hogy egyszerűbb és nehezebb esetek is megoldásra kerüljenek, így a résztvevők gyakorlottságának figyelembe vételével tudom kiosztani a feladatokat. A tavalyi kurzus a világjárvány miatt elmaradt, és bár terveink szerint idén június elején megtartottuk volna, de a helyzet ismételt súlyosbodása, a várhatóan intenzív harmadik hullám miatt úgy érzem, ez ismét veszélybe kerül.

2017-ben megalakult a MERT, melynek akkor vezetőségi tagja lett, majd az új választások után dr. Vág Jánost váltotta az elnöki székben. Olvasóink nevében is gratulálunk a tisztséghez! Mit gondol a következő 3 éves ciklusról, milyen tervekkel kezdett neki a 245 fős tagsággal rendelkező társaság vezetésének?

Köszönöm szépen a gratulációt! Köszönhetően korábbi elnökünknek és az elnökség elkötelezettségének, a MERT rövid időn belül ismertté vált a fogorvosok körében. A sok, aktív esemény nagy érdeklődést váltott ki a hallgatóságból, és jelzi a Társaság létjogosultságát. A már beindult folyamat továbbvitelét, interaktív események szervezését a Covid-járvány egy kissé megakasztotta, de bízom benne, hogy a járvány lecsengése után, újult erővel tudunk a szervezésbe belevágni. Addig is a Társaság Facebook-csoportjában indítottunk tematikus eszmecserét, amelynek keretein belül az esztétikus fogászat témakörébe tartozó aktuális kérdésekben osztunk meg hasznos információkat, valamint interaktív kezdeményezéseket kezdeményezünk. A konzerváló fogászatot is magába foglaló korábbi szakvizsga megszűnésével feladatunknak éreztük, hogy a vonatkozó témákban iránymutatást adjunk tagtársainknak, naprakészen közvetítsük az adhezív fogászat, az operatív fogászat és a cariológia időszerű, evidencián alapuló tanait.

Emellett támogatni szeretnénk az esztétikus-adhezív fogászat témakörében kiemelkedő munkát vagy kutatást végző fiatal kollégáinkat is. Ennek jegyében egy pályázatot is hirdetünk, melynek eredményeként 4 nyertes pályázó előadhatja munkáját a MERT éves kongresszusán. Motiválni szeretnénk fiatal tagjainkat arra, hogy kiemelkedő, minőségi munkát végezni, kutatni és a szakmát előrelendíteni kihívást, de egyben hatalmas sikerélményt is jelent.

„A MERT elsődleges célja, hogy a konzerváló fogászat tárgy­körébe tartozó betegellátó fogorvosi gyakorlat, az oktatás és ismeretterjesztés, és a tudományos kutatás kiválósága révén elősegítse a társadalom szájüregi egészségének fejlődését. A szakmai fejlődés és a színvonal magas szinten tartása érdekében tagjai és az érdeklődők felé közvetíti a hazai és a nemzetközi tudományos eredményeket.”

Mindez azt feltételezi, hogy a tagok is elkötelezettek a száj­üregi egészség jobbá tételében, melyre a 21. században is igen nagy szükség van. Milyen gyakorlati lépéseket, képzéseket terveznek ebben a témában? 

Szakiránytól függetlenül a pácienseink orális egészsége, a szájhigiénia javítása – véleményem szerint – minden társaság alapcélkitűzése. Sajnos az átlagnépesség fogazata nagyon rossz állapotú, és ennek megváltoztatása egy hosszú folyamat. A fogorvosok feladata a betegek szájhigiénés oktatása mellett, hogy a szakmai irányelveknek megfelelő, minőségi restaurátumokat, pótlásokat készítsenek. A precízen kivitelezett munkák élettartama jóval hosszabb, nem rontja a rágószerv egészségét, így egy fogelvesztéssel végződő ördögi körnek szabhatunk gátat. Ennek a minőségi munkának vagyunk a közvetítői és szakmai támogatói.

A MERT további céljai között szerepel a hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, továbbképzések szervezése. Így tartottak már konferenciát az Ivoclar cég támogatásával, vagy szerveztek több kongresszust is (IntraOral szkenner show, Fókuszban az adhezív fogászat, Kompozit Festival témakörben). A járvány lecsillapodása után, amikor már újra lehet találkozni, milyen témában szeretnének programot hirdetni?

Nagyon bízunk abban, hogy nyárra csillapodik a járvány, és hasonlóan a tavalyi évhez, idén augusztus végén is meg tudjuk szervezni a lassan hagyományosnak mondható MERT kongresszust és továbbképzést. A 2 naposra tervezett rendezvény szervezése már folyik, a neves előadókkal – akik a szakma különböző területeit képviselik – megtörténtek az egyeztetések. A kongresszus fő témája az erózió és parafunkciók okozta fogkopás, amely egy olyan mindennapos komplex probléma, amelynek a terápiája sokszor nagy kihívás elé állítja a fogorvost, és sok kellemetlenséget okoz a pácienseknek is. A diagnosztikájához, a megelőzési és a terápiás lehetőségeihez próbálunk támogatást nyújtani a résztvevők számára.

Tavaly november végén létrejött egy nemzetközi szakcsoport, melynek Ön is tagja. A nemzetközi kezdeményezés a női fogorvosokat hívja egységbe a „Women Dentists Worldwide” elnevezéssel, ennek megalakult a hazai tagozata is. Ön milyen új lehetőségeket lát ebben a hazai, női fogorvosok számára?

Nagy Katalin professzor asszony kitűnő kezdeményezése a „Women Dentists Worldwide” hazai tagozatának a megalakítása. Saját bőrömön is tapasztalom azt a nyomást, ami a mindennapokban egy nőre nehezedik.

Persze ez a folyamatosan növekvő nyomás sújtja az iskolás gyerekeket és a férfiakat is, de azért nem túlzás azt állítani, hogy a nők mindennapi terhe egy kicsit több.

A nő feladata, hogy összetartsa a családot, figyeljen családtagjai és a saját egészségére, ennek megfelelően vásároljon, főzzön, ha lehet, környezettudatosan vezesse a háztartást, végezze el a házimunkát, intézze az apró-cseprő, ám időt igénylő dolgokat, és mindemellett legyen naprakész a szakmáját illetően egy olyan területen, ahol naponta jelennek meg új anyagok és technikák. Járjon továbbképzésekre, kurzusokra, hogy ne csak a hiányzó pontok, hanem az elfogadott és új ismeretek birtokába jusson, amelyeket praxisában is kamatoztathat. Ha a betegellátás mellett egyéb kutatói-oktatói feladatokat is ellát, akkor aztán igazi „időzsonglőrnek” kell lennie. Ez kisebb-nagyobb támogatás nélkül, rendkívül nehéz feladat. Az újonnan alakult hazai tagozat ebben próbál segítséget nyújtani női fogorvos társainak. Akár olyan előadás-sorozattal, amely az életvezetésben nyújt segítséget, akár a mostani világjárvány által nehezített körülményekben való új perspektívák felismerésében. Emellett kapcsolatot és együttműködést alakít ki más szervezetekkel, hogy hatékonyabb segítséget nyújthasson nehéz sorsú, családjukat nehezen ellátó női rászorulóknak.

A közösségi médiában gyakran lehet látni, hogy igényes, művészi képeket posztol ki, melyeken általában tájképek, kismadarak szerepelnek a leggyakrabban. Ezek között van ceruzarajz, pasztell és akvarell is. Ez azt jelenti, hogy biztosan bánik a rajz, a festészet területén többféle technikával is. Van köze a képességének, kézügyességének, a művészeti elköteleződésének a szakma, azaz fogorvos pályaválasztásához?

Talán túlzás, hogy biztosan bánok különféle irányzatokkal, mert ezek csak amatőr próbálkozások. Ceruzarajzokat gimnáziumi éveim alatt kezdtem el készíteni, de az akvarell és a pasztell számomra viszonylag új technikák, és szinte semmi gyakorlatom nincs ebben. Ha valamilyen technika megtetszik, szeretem kipróbálni, de természetesen, ha több időm lenne, szívesen el is mélyednék benne. A pályaválasztásnál szempont volt, hogy jusson szerep a manualitásnak is, így a mai napig a legjobb döntésnek tartom, hogy fogorvosnak tanultam. Érdekes dolog a kézügyesség, mert amit csinálok a kezemmel, azt az agyammal irányítom, és amikor dolgozom, de akár festek, vagy rajzolok, ezt nagyon tudatosan megélem. Az agyam előbb lefordítja a látott dolgokat manuális módba, azaz előbb elképzelem, hogy miként valósítom meg. Inkább talán azt tudom kiemelni, hogy az apró részletek iránti érzékenység a fontos, akár színbeli, akár formai megfigyelésnél, és a kezemmel ezeket a részleteket jelenítem meg. A kézügyességhez kreatív gondolkodás, türelem, részletgazdag látásmód és a kéz-agy összehangolt működése kell. Gyakorlással ez könnyedén fejleszthető.

Végül arra kérem, hogy mondja el olvasóinknak, mivel tölti a szabadidejét, amikor nem tanít, nem végez gyógyító munkát, és nem is fest?

Sajnos a munkaidőt kitöltő rengeteg gyakorlati oktatási feladat miatt az előadásokra való felkészülés, a hallgatói és a saját kutatáshoz, közleményekhez kapcsolódó sok-sok munka elvégzése a szabadidő terhére tud csak megvalósulni. Emellett foglalkozom a családdal, és elvégzem a mindennapos házimunkát is. Szeretek sütni-főzni, és igyekszem naponta, másnaponta friss ételt tenni a család asztalára. Faluról származom, így természetes igény volt a kertes ház. A sok dísznövény és virág gondozása mellett a konyhakert kötelező elem számomra. A kinti munka igazi felüdülés és kikapcsolódás. A festés mellett minden érdekel, ami kézzel készíthető kreatív munkát igényel. Szeretek hímezni, varrni, fát (húsvétkor tojást) faragni és égetéssel megmintázni, és ezek mellett olvasni. Édesapám erdészként rengeteg alkalommal kivitt magával az erdőbe, úgy nőttem fel, hogy belém ivódott a természet szeretete. A mai napig heti rendszerességgel kimegyek a közeli mecseki parkerdőbe, ami szerencsére egy sétányi közelségben van az otthonunktól. A fák között tudok teljesen feltöltődni. A séta mellett egyéb testmozgásra is fordítok időt. Az „időzsonglőrködés” egyre nehezebb feladatnak tűnik, de fontossági sorrendet állítva azért csak-csak sikerül mindent elvégezni. Ennek köszönhetően az unalom érzését már rég tapasztaltam, néha kicsit hiányzik is.

Elnök Asszony! Köszönöm ezt a tartalmas beszélgetést, és sok sikert kívánok az elkövetkező időben mind a szakmai, mind a magánéletéhez, és továbbra is ilyen remekül sikerüljön az idővel való „zsonglőrködése”!

L.T.