A kerámiából készült fogászati implantátumok osszeontigrációjának elősegítése

Bevezetés

A hagyományos szájsebészeti és orális implantológiai szemlélet az implantátumok eseménytelen gyógyulására, valamint az ehhez – az implantátumok osszeointegrációjához szükséges lokális körülményekhez –, tehát a megfelelő minőségű és mennyiségű csont- és lágyrészvolumen biztosítására helyezi a hangsúlyt. Ezen filozófia követői ritkán fordítják a figyelmüket a szájüreg határain kívül eső állapotokra és körülményekre. Csontpótló beavatkozások végzése esetén hagyományosan négy különböző módszer közül választhatunk a hiányzó csontvolumen pótlása során: az osszeoindukció (növekedés faktorok), az osszeokondukció (a „csontpótló anyag” helyfenntartó szerepet tölt be és vázként szolgál az új csontállomány kialakulása számára), a disztrakciós osszteogenezis és az irányított csontfelépítés (Guided Bone Regeneration, GBR). A biológiai fogorvoslásban a funkcionális medicina gyakorlása során megszerzett ismereteket és tapasztalatokat ötvözünk olyan faktorokkal, mint például a megfelelő tápanyagok biztosítása. Erre jó példa lehet, amikor a tervezett implantológiai beavatkozások és az azt követő kemény- és lágyszöveti regeneráció sikerességét célzott mikronutriens bevitellel akarjuk fokozni. Ebben az esetben a gyógyulást elősegítő szisztémás feltételek rendezésével akarjuk a beavatkozások sikerességét elősegíteni.

Lokális faktorok

Az „intelligens” kemény- és lágyszöveti regenerációhoz szükséges körülmények közé tartozik a műtéti terület fertőtlenítése (lehelet, nyál), a lokális növekedési faktorok (IGF1, oszteoblasztok, plazmaproteinek) a csontállomány megfúrásával és részleges dekortikálásával (megpontozásával) történő aktiválása, és a csontállomány intelligens bioanyagok alkalmazásával (PRF-membrán) történő stimulációja. Az intelligens bioanyagok alkalmazása esetén az extracelluláris mátrix erősebb lesz és ennek eredményeként ideálisabb kemény- és lágyszöveti helyzet kialakulására számíthatunk. A minimálinvazív technikák alkalmazása (piezzo sebészet), az ózon használata, a navigált implantátumbehelyezés lehetősége, a CBCT-felvételek által biztosított részletgazdag képi információk elérhetősége lényeges fejlődést hozott a fogorvostudomány területére. A jelenlegi trendek egyértelműen az esztétika és az egészség felértékelődésének irányába mutatnak.

Manapság már a kerámiaimplantátumok használata sem számít tabunak. A kerámiából készült implantátumok napjainkban már az implantológia jövőjét jelentik. Mindezek ellenére a jelenleg operáló sebészek kevesebb mint egy százaléka alkalmazza ezeket az implantátumokat. Jelen cikk szerzője saját tízéves tapasztalatára alapozva (ez idő alatt megközelítőleg 4000 darab kerámiából készült implantátumot helyezett be) kijelentheti, hogy a magas sikerességi arány eléréséhez tisztában kell lennünk a műtéti területre vonatkozó sebészi és a páciens általános egészségi állapotára vonatkozó szisztémás információkkal. A kerámiaimplantátumok behelyezését követően a műtéti terület gyulladásmentesen gyógyul. Azonban ez a jelenség további kérdéseket vet fel. Gyakorlatilag senki sem rendelkezik teljes körű ismeretekkel a szervezetben lezajlódó biokémiai folyamatokkal kapcsolatban. A kerámiaimplantológia területén fontos, hogy a funkcionális medicinából származó táplálkozással és mikronutriensekkel kapcsolatos ismereteket is felhasználjuk annak érdekében, hogy felkészítsük a szervezetet az osszeointegrációhoz szükséges „átépülési fázis” során jelentkező kihívások leküzdéséhez. Következésképpen kiemelt figyelmet fordítunk a pácienseink életvitelére, továbbá a páciensek szervezetének szisztémás műtéti előkészítésére is legalább akkora figyelmet kell fordítani, mint a műtétet követő célzott utógondozás megszervezésére.

Intelligens kemény- és lágyrész menedzsment

Szisztémás feltételek: A műtéti előkészítés és a megfelelő táplálékbevitel biztosítása. A káros táplálékok bevitele, amelyek cukrot, búzát, finomított étolajat és hagyományos tejtermékeket is tartalmaznak („CORE FOUR-Krankmacher“), a különböző ételintoleranciák jelentős mértékben fokozzák a szervezetben kialakuló gyulladásos válaszreakciók intenzitását. A nem megfelelő táplálkozás esetén ugyanígy kialakulhat a mikro- és makronutriensek hiánya. Ide soroljuk a fehérje és aminosav deficitet, a zsírban oldódó D-, E-, K-, A-, valamint a vízben oldódó B- és C-vitaminok, valamint a cink, a magnézium, az Omega-3 és Omega-6 zsírsavak hiányát. Ezek a tápanyagok és nyomelemek ugyanúgy elengedhetetlenek a kemény- és lágyszövetek megfelelő regenerációjához.

A célunk, hogy a pácienseinket a lehető legjobban felkészítsük a műtéti beavatkozás elviselésére. A műtéti előkészítés során főként a megfelelő makronutriensek biztosítására és a lehető legtöbb stresszfaktor kiiktatására fókuszálunk. Az előbbiekben említett négy káros alapanyagot (cukor, búza, finomított étolaj, tej és tejtermékek) pedig lehetőség szerint kerülni kell. Dr. Weston Price közel 100 évvel ezelőtt több népcsoport egészségi állapotát és táplálkozási szokásait is vizsgálta. A vizsgálatának eredményeit az általa megírt könyvben publikálta (Nutrition and Physical Degeneration). A megfigyelései szerint azokat az embereket, akik a test szükségleteinek megfelelően étkeztek, gyakorlatilag elkerülték a betegségek. Viszont az utódaiknál, akik már ipari módszerekkel feldolgozott élelmiszereket is fogyasztottak, már az immunrendszer és a test degenerációjára utaló jeleket lehetett megfigyelni. Ennek a jelenségnek a hátterében azt vélelmezte, hogy ezek az emberek már nem jutottak hozzá megfelelő mennyiségben bizonyos tápanyagokhoz. Véleménye szerint az emberi test felépítésében (csontállomány, lágyrészek, izmok stb.) résztvevő legfontosabb makronutriensnek a különböző fehérjék számítanak.

Fehérjék és aminosavak – az élet építőelemei

Annak ellenére, hogy az emberi testben található fehérjék felépítésében 20 különböző aminosav vesz részt, közöttük csupán nyolc olyan van, amelyet kizárólag a táplálkozás során tudunk felvenni. Ezeket esszenciális aminosavaknak nevezzük. Az izoleucin, a leuin, a lizin, a metionin, a fenilalanin, a treonin, a triptofán és a valin azok az építőelemek, amelyeket esszenciális aminosavként tartunk számon. Amennyiben ezek az aminosavak kellő mennyiségben rendelkezésre állnak, úgy az emberi szervezet képes ezekből az összes emberi testben található fehérje felépítésére. Számtalan olyan tanulmányból tudnánk idézni, amelyben rámutatnak a renyhe csontregeneráció, a csökkent csontvolumen, valamint a csonttöréseket követő lassú gyógyulás és a fehérje- vagy aminosav-deficit közti összefüggésekre. A páciensek életkorának növekedésével ezek az összefüggések még szorosabbá válnak. Dayer és mtsai. már egy 2006-ban végzett állatkísérlet eredményeként leírták, hogy a titánból készült implantátumok osszeointegrációja zavart szenved a fehérjedeficittől (< 1g/testsúlykilogramm) szenvedő patkányokban. A megfelelő fehérjebevitellel rendelkező patkányokhoz képest (=1g/testsúlykilogramm) a fehérjehiányos patkányokban 43%-kal kisebb erővel tudták az implantátumokat a behelyezésüket követően 6-8 héttel eltávolítani. Hannan és mtsai. 4 éves időtartam alatt 391 női és 224 férfi páciens adatai vizsgálták. A vizsgálat alanyai a Framingham Osteoporosis kutatási programban vettek részt. A vizsgálatuk során megállapították, hogy a vizsgált páciensek által felvett táplálékban található állati eredetű fehérjék hiánya és a csontveszteség mértéke között közvetlen összefüggés áll fent. Minél nagyobb volt az állati eredetű fehérjék hiánya, annál nagyobb mértékű csontveszteség alakult ki a combcsontnak és a gerincoszlopnak megfelelően. Ugyanakkor nem találtak negatív összefüggést a fokozott proteinbevitel és a csontgyógyulás üteme között.
Következésképpen a megfelelő mennyiségű fehérjebevitel biztosítását helyeztük az általunk végzett terápia középpontjába. Mivel fontos, hogy a gyógyulási időszak alatt mind a makro-, mind a mikronutriensek megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak, ezért azt javasoljuk, hogy a napi fehérjebevitel mértéke érje el az 1,5-2 g/testsúlykilogrammos értéket. Annak érdekében, hogy a testet megfelelő mértékben lúgosítsuk, minden egyes étkezés során egy adag zöldség elfogyasztását javasoljuk, ugyanígy az egészséges zsírsavak sem hiányozhatnak. Az Omega-3 és más egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavak a napi táplálékbevitel elengedhetetlen részét képezik. A napi fehérjeszükséglet biztosításában jelentős szerepet játszanak a kollagénporok, az esszenciális aminosavak, a csontleves és a fehérje shakek fogyasztása. A rendelőnkben hagyománya van a páciensek általános állapotának a táplálékbevitel korrekciójával történő optimalizálásának. Véleményünk szerint a megfelelő tápanyagok biztosítása elengedhetetlen a sebészi beavatkozások sikerének biztosításához, ezért a páciens táplálkozásának rendezésé- re mint a sebészi protokollunk egyik fontos részére tekintünk.

Mikronutriensek

Az általunk alkalmazott „Csontregenerációt elősegítő protokoll” (Bone Healing protokoll) alapjául a nagy mennyiségben bevitt D3-as vitamin szolgál. A sebészi beavatkozások elvégzése előtt vért veszünk a pá-
ciensektől, és laboratóriumi vizsgálatok segítségével ellenőrizzük a D3-as vitamin vérben található koncentrációját. Az optimális regeneráció biztosítása érdekében célunk a legalább 60 ng/ml-es koncentráció elérése. Számtalan vizsgálat eredménye igazolta, hogy a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló D3-vitamin elengedhetetlen a csontállomány és a fogat alkotó keményszövetek regenerációjához. A D3-vitamin fontos szerepet tölt be két, a csontállomány mineralizációjáért felelős enzim aktiválásában (osteokalcin (BGP)), mátixgla-protein (MGP). Annak érdekében, hogy ne történjen meg a kálcium artériák lumenén belül történő lerakódása, egy további kofaktor jelenlétére is szükség van az előbbiekben felsorolt enzimek aktiválásához. Ez a K2-vitamin (MK-7). A magnézium szintén egy fontos kofaktornak számít, nagyjából 400 különböző anyagcsere-folyamatban vesz részt. A cink a megfelelő immunműködés fenntartásában és kofaktorként a D3-vitamin receptor aktiválásában is részt vesz. A bór (nyomelem) pedig megduplázza ennek a receptornak a fél életidejét. Mivel a mikronutriensek által modulált folyamatok között szinergia áll fent, ezért a különböző B-vitaminoknak, a C-vitaminnak és az Omega-3-as zsírsavaknak megfelelő mennyiségben kell rendelkezésre állniuk a gyógyulási fázis során.

Összefoglalás

A sebészi beavatkozások sikerét a fogorvosi beavatkozásoknál megszokott rendkívül precíz manuális készségek biztosításán kívül a funkcionális medicinából származó ismeretek felhasználásával és a táplálékbevitel optimalizálásával akarjuk tovább növelni. Ezáltal tovább tudjuk erősíteni az egyes páciensek gyógyhajlamát, és optimálisabb körülményeket biztosítunk a kemény- és lágyszövetek gyógyulásához. Ennek eredményeként sokkal jobb eredményekre számíthatunk a kerámiaimplantátumok behelyezését követően lezajló gyógyulási időszak alatt. Az erőfeszítéseink eredményeként lényegesen kisebb a szövődmény kialakulásának az esélye, ami végső soron a pácienseink egészségének, boldogságának és megelégedettségének növekedéséhez vezet.

Dr. Dominik Nischwitz (Németország)