Egy új tanulmány szerint a jómódú háttérrel rendelkező gyerekek hajlamosabbak a fogerózióra.
Az üdítőitaloktól kezdve az energiaitalokon át a gyümölcslevekig, a kutatás szerint különösen nagy hatással lehetnek a jómódú háttérrel rendelkező gyerekekre.
A kutatók az első ilyen jellegű metaanalízisben – amely 65 tanulmányt foglalt magába, ami 30 országot és 60 000 személyt vizsgált – összefüggést mutattak ki a társadalmi-gazdasági státusz és a fogak kopása között.
Az eredmények azt mutatták, hogy a fogak kopása rosszabb volt azoknál, akik magániskolába jártak, és akiknek a szülei magasabb jövedelemmel és magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek.
Fókuszban a cukor
‘A szénsavas üdítők, energiaitalok és csomagolt gyümölcslevek sok országban csak a jómódúak számára elérhetőek’ – mondta Khaled Ahmed, az ausztráliai Griffith Egyetem fogorvosi és szájhigiénés kutatója.
„És annak ellenére, hogy a cukorral foglalkoznak, például az Egyesült Királyságban bevezették a cukoradót, a diétás/alacsony cukortartalmú/cukormentes alternatívák továbbra is savasak.
‘Ezek az étkezési szokások minden társadalmi-gazdasági réteghez tartozó gyermekeket hajlamosíthatnak az eróziós kockázatra. A „magas” [társadalmi-gazdasági] helyzetű területről származók azonban az alacsony és közepes jövedelmű országokban a jólétből fakadó nagyobb hozzáférés miatt gyakrabban lehetnek kitéve ennek, mint társaik.
Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a fogak kopása az idő előrehaladtával jelentkezhet. Például néhány alacsony társadalmi-gazdasági státuszú gyermeknél eleinte nem feltétlenül jelentkezik a fogak kopása. Ahogy azonban idősebbek lesznek, ez romolhat.
A magasabb iskolai végzettségű felnőtteknél kisebb valószínűséggel alakult ki idővel kóros fogkopás. Ez azért van, mert ők általában mind egészségesebben táplálkoznak, mind pedig jobb szájhigiéniai gyakorlatot tartanak fenn.
Alacsonyabb kockázat
Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú felnőtteknél nagyobb valószínűséggel fordult elő fogkopás a rossz táplálkozás, az olyan alapbetegségek, mint a savas reflux, az étkezési zavarok vagy a stressz és a depresszió, valamint a fogászati ellátáshoz való korlátozott hozzáférés miatt – tette hozzá Ahmed.
‘A tehetősebb felnőtteknél nemcsak a kockázat alacsonyabb. Hanem a fogászati kezeléshez való jobb hozzáférésük is, ami a korai felismerést és beavatkozást eredményezi.’
Ennek eredményeképpen az eredmények arra utalnak, hogy a társadalmi-gazdasági státusz jelentős kockázati tényezőként hat a későbbi életkorban jelentkező fogászati szövődményekre.
Forrás: dentistry.co.uk