A fej-nyaki laphámrák (HNSCC) globális egészségügyi problémát jelent, mivel világszerte a hatodik leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. A rossz szájüregi egészség a HNSCC független kockázati tényezőjeként jelent meg. A rossz szájüregi egészség különböző aspektusait, mint például a fogvesztés, a fogágybetegség, a ritka fogmosás és a fogorvosi látogatások hiánya, a HNSCC kockázatának mérsékelt növekedésével hozták összefüggésbe. Ugyanakkor korlátozott számú adat áll rendelkezésre arról, hogy a szájüregi egészség hogyan befolyásolja a HNSCC túlélését. Egy nemrégiben készült tanulmány ezt a hiányosságot kívánta pótolni a Nemzetközi Fej- és Nyakrák Epidemiológiai Konzorcium adatainak elemzésével, amely az eddigi legnagyobb ilyen jellegű elemzés.
Ez az átfogó elemzés 10 042, különböző földrajzi régiókból származó HNSCC-betegre terjedt ki, és a demográfiai adatokra, klinikai tényezőkre, szájüregi egészségre, kezelésre és túlélésre összpontosított. A betegek többsége férfi volt, és a résztvevők átlagéletkora 59,8 év volt. A legtöbbjük késői stádiumú rákos beteg volt, és műtéti alapú kezelésben részesült.
Ami a szájüregi egészséget illeti, a többségnek több mint 20 természetes foga volt, naponta kevesebb mint egyszer mosott fogat, használt szájvizet, és az elmúlt évtizedben egy-öt alkalommal járt fogorvosnál. A tanulmányból kiderült, hogy a több mint tíz saját foggal rendelkező HNSCC-s betegek túlélési esélyei jobbak voltak azokhoz képest, akiknek nem volt foguk, és azoké, akik az elmúlt évtizedben több mint ötször jártak fogorvosnál, jobb túlélési esélyekkel rendelkeztek azokhoz képest, akik nem jártak fogorvosnál. Ezek az összefüggések különösen kifejezettek voltak a hipofaringeális, gége- és nem meghatározott HNSCC-ben szenvedő betegek esetében. Más szájegészségügyi tényezők, mint az ínyvérzés, a fogmosás gyakorisága és a szájvíz használata kisebb túlélési különbségeket mutatott.
Ezek az eredmények rávilágítanak a természetes fogazat és a fogorvosi látogatások gyakoriságának jelentőségére, mint független prognosztikai tényezőkre HNSCC-ben. A gyakori fogorvosi látogatások összefüggésbe hozhatók a korai stádiumú HNSCC diagnózisával, ami a betegség korai felismerésének és a jobb túlélés lehetőségét jelzi. A földrajzi régió szintén relevánsnak bizonyult a túlélés szempontjából, a dél-amerikai és európai betegek jobb eredményeket értek el, mint az észak-amerikaiak.
Erényei ellenére a tanulmánynak voltak korlátai. A tanulmányok között eltérések voltak a szájhigiénés paraméterek meghatározásában és mérésében, és néhány résztvevő esetében hiányoztak a kezelés utáni szájhigiéniára és alkoholfogyasztásra vonatkozó információk. Mindazonáltal ezek az eredmények hangsúlyozzák a HNSCC-betegek szájüregi egészségének fenntartásának fontosságát nemcsak a kezeléssel kapcsolatos szövődmények megelőzése, hanem a túlélés potenciális javítása érdekében is. További prospektív vizsgálatokra van szükség ezen eredmények megerősítése és kiterjesztése, valamint a mögöttes mechanizmusok feltárása érdekében. Bár a szájüregi egészséget a rák kialakulásával összekötő pontos mechanizmusok továbbra sem tisztázottak, a feltételezések között szerepel a krónikus trauma, a szájüregi gyulladás és a szájüregi mikrobiom változásai.
2020-ban 878 348 újonnan diagnosztizált eset és 444 347 bejelentett haláleset kapcsolódott ehhez a rákbetegséghez. A regionális eltérések az ismert kockázati tényezők – többek között a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a humán papillomavírus-fertőzés és a társadalmi-gazdasági státusz – eltérő eloszlását tükrözik.
A tanulmány, amelynek címe „Poor oral health influences head and neck cancer patient survival: An International Head and Neck Cancer Epidemiology Consortium pooled analysis”, a Journal of the National Cancer Institute folyóirat 2023. szeptember 19-i számában jelent meg online.
Forrás: https://www.dental-tribune.com/news/good-oral-health-associated-with-improved-survival-among-head-and-neck-squamous-cell-carcinoma-patients/
(Image: Mark_Kostich/Shutterstock)