„A jó harapás az izomzat azonnali reflexes ellazulásával jár, míg a rossz harapás miatti hibás működés hosszú ideig tartó görcsös izomtevékenységet okoz”
Interjú dr. Fehér Tiborral

A fogorvosnál nem szokás olyan tünetekre panaszkodni, mint fejfájás, arc-, nyak-, vállizomzat görcsei, alvászavar, fülzúgás, szédülés, éjszakai karzsibbadás, apnoe, gombócérzés a torokban, szem alatti ödéma stb. Ön – mint fogorvos – mégis ezen tünetek gyógyításával foglalkozik. Hogy van ez?

Fogorvos, gnatológus vagyok. Szakterületem a harapás, az alsó-felső fogak illeszkedése, az állkapocsízület és a rágóizomzat.

Egy fogpótlás készítéséhez a fogorvos felpuhított viaszba haraptatja a pácienst. Ennek sokféle eredménye lehet. A hibás harapás alapján készített fogpótlás nem csak a fogak, a fogpótlás és a fogágy károsodását okozhatja, hanem az általános állapotban jelentkező legkülönbözőbb tüneteket is. Ennek oka, hogy a rágóizomzat a tartóizomzat része, a váll- és nyakizomzattal együtt felelős a fejtartásért. A rágóizomzat görcsös működése kihat a többi vázizom működésére.

Lehetséges többféle módon harapni?

Igen, sokféle harapás létezik, mert az ízületfej a harapásban – az ideális helyzetéhez képest – feljebb, lejjebb, előrébb, hátrébb, jobbra vagy balra is állhat, ráadásul kettő van belőle.

Miért lényeges egyáltalán a harapás?

A harapás egy akaratunktól független funkció, az üres szájjal történő nyelés velejárója. Nyálunkat átlag ezerszer nyeljük le naponta. Alvás közben is képződik nyál. Egy éjszakai alvás során átlag huszonötször nyelünk.

Mitől lehet valakinek rossz a harapása?

Fogpótlás készítésekor gyakori, hogy a páciens a felpuhított viaszt rosszul harapja össze. De fogpótlás nélkül is lehet rossz a harapás. A bölcsességfogak gyakran a többi fogat kissé elmozdítják. Ettől az állkapocsízület kerül hibás helyzetbe.

A fogszabályozó kezelésnek is gyakran hibás harapás az eredménye.

Mi jellemzi a jó és rossz harapást?

A jó harapásban az ízületfejek központi helyzetben vannak, ami a kétoldali izomzat azonos feszülését eredményezi, ez pedig a rágóizmok reflexes ellazulásához vezet.

A rossz harapás az ízületfej kényszerhelyzetét okozza, ami a kétoldali izomzat egyenetlen feszülését eredményezi.

Emiatt a rágóizomzat nem lazul el, hanem keresi azt a harapást, amely a rágóizomzat egyenlő feszülését eredményezi. Ehhez elcsúsztatja az állkapcsot. Ez a bruxizmusban, a fogcsikorgatásban nyilvánul meg. Amennyiben az állkapocs elmozdítását a fogak akadályozzák, fogszorítás jön létre. A tüneteket a hosszan tartó görcsös izomtevékenység okozza.

Tehát a jó harapás az izomzat azonnali reflexes ellazulásával jár, míg a rossz harapás miatti hibás működés hosszú ideig tartó görcsös izomtevékenységet okoz.

A fogcsikorgatás oka nem a stressz?

Nem a stressz az oka a fogcsikorgatásnak, hanem az ízületi fej kényszerhelyzete. Az viszont tény, hogy stresszes nap utáni éjszaka rosszabb a helyzet, mert a stressz miatt a hiba kompenzálása nem működik.

Mitől származnak konkrétan a tünetek?

Nem lehet egyszerre nyelni és levegőt venni. Nyelésnél a harapás biztos alapot ad a gége felfelé és előrefelé mozgatásához, ezáltal lezárul a légút és kinyílik a nyelőcső. A nyál nyelőcsőbe jutásával beindul annak perisztaltikus mozgása, kinyílik a gyomorszáj, a lenyelt nyál így kerül a gyomorba.

Nyelés során a rágóizmok körülbelül egy másodperc múlva ellazulnak, ettől az állkapocs visszatér nyugalmi helyzetébe, ellazulnak a torok izmai, kinyílik a légcső, leáll a nyelőcső perisztaltikus mozgása, záródik a gyomorszáj.

Ha a harapás az állkapocs ízületfejének kényszerhelyzetét okozza, akkor az alvás során történő nyelésnél nem lazul el egy másodperc után az állkapcsot záró izomzat, a torok izmainak görcse megmagyarázza a torokban érzett gombócot, a légzéskimaradást (apnoe), továbbá annak következményét, az alvászavart. Nem záródik a gyomorszáj, a sav a gyomorból bekerülhet a nyelőcsőbe (reflux), az izom pumpa-funkciójának kiesése miatt ébredéskor szem alatti ödéma jöhet létre, satöbbi, satöbbi.

Milyen tünetekre kell odafigyelni, amiből a hibás harapásra következtethetünk?

Az általános állapotban fellépő tünetek között egyetlen olyan sincs, ami kizárólag a rágószerv működészavarára jellemző. A fellépő tüneteknek számtalan más oka is lehet.

Viszont az ízületi porckorong – általában hallható kattanással – történő kiszorulása az ízületi képletek közül az első feltűnő jel, ami felhívja a figyelmet a hibára. (A kattogás oka a vákuumképződés, mint az ujjpercek széthúzásakor.)

Ezért a diagnózis felállításához az állkapocs­ízület vizsgálata, a mechanikus axiográfiás vizsgálat szükséges.

Fájdalmas ez a vizsgálat?

Egyáltalán nem. Ez egy gyors, noninvaziv vizsgálat annak megállapítására, hogy a harapás az állkapocsfej kényszerhelyzetét okozza-e.

Mi a megoldás, ha a vizsgálat eredménye az ízületfej kényszerhelyzete?

Bemérni és beállítani azt a harapást, amely az ízületi fejek helyes pozícióját eredményezi, ezáltal a rágóizomzat működését rendezi. Kifejlesztettem egy fájdalommentes módszert a harapás műszeres meghatározására (Centrocc-módszer), ezt alkalmazom.

Önt a páciensek az általános állapotukban meglévő tünetek miatt keresik fel – ugye. Mi a garancia arra, hogy azok megszűnnek?

Szeretném leszögezni, hogy nem az általános állapotban történő javulást, hanem az állkapocs­ízületek kezelését vállalom el. Azok rendezése a rágóizomzat működésének harmonizálását vonja maga után. Amennyiben a tünetek a hibás rágóizom-működéstől származnak, azok megszűnnek.

Az állkapocsízületben beálló változást az axiográfiás vizsgálattal ellenőrizzük.

A fogorvosok tipikusan milyen kezelést ajánlanak a rágóizomzat működési zavara esetében?

A fogorvosok rutinszerűen javasolnak fogcsikorgatás, illetve állkapocsízületi problémák esetén harapásemelő síneket. Sokféle – leginkább kívánság nevekkel ellátott – sínt alkalmaznak, mint relaxációs sín, repozíciós sín stb. Attól, hogy egy sínt például relaxációsnak neveznek, semmi sem garantálja azt, hogy a nevének megfelelően hat. Csak az a sín lehet hatékony, amely az ízületfejeket a központi helyzetbe viszi. Ehhez a harapást mérni kell.

A célt – hogy a harapás az ízületi fejek központi helyzetét biztosítsa – csak úgy lehet elérni, hogy a sínt a bemért harapás alapján gyártatjuk.

Mennyi ideig kell a sínt viselni?

A sínt néhányszor alvásnál viseli a páciens. Reggel a sínt a kezelőorvos távolítja el először a szájból és a sínpozíciót átmásolja a fogakra. Ez tizedmilliméteres csiszolást jelent. Ahogy megszüntetjük a zavaró érintkezést, ami az ízületfej kényszerhelyzetét okozta, befejezett a kezelés és nem kell a sínt tovább viselni.

Minden fogorvos alkalmazza a Centrocc műszeres harapásregisztrálást?

Most még viszonylag kevés fogorvos alkalmazza. Ezért is kínálok a kollégáknak intenzív kurzust a saját rendelőjükben.