A fogorvostanhallgatók szájegészségügyi vizsgálata szélesebb körű demográfiai kérdésekre világít rá

Az elmúlt évtizedekben Japán óriási erőfeszítéseket tett a lakosság szájhigiéniájának javítása érdekében. Egy nemrégiben készült tanulmányban azonban a kutatók az elsőéves fogorvostanhallgatók szájüregi egészségét vizsgálták, és azt találták, hogy a résztvevők jelentős százalékának fogszuvasodása és ínygyulladása volt, ami rávilágíthat egy szélesebb körű problémára a japán fiatalok körében.

„Bár 2011 óta Japánban a helyi hatóságok a fog- és szájegészségügy előmozdításáról szóló törvény alapján különböző erőfeszítéseket tettek a szájegészségügy előmozdítására minden korcsoportban, a fiatalok szájegészségügyi problémái észrevétlenek maradtak és nem foglalkoztak velük” – mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Kumiko Sugimoto a Dental Tribune Internationalnak adott interjújában.

Dr. Sugimoto a Tokiói Orvosi és Fogorvosi Egyetem szájegészségügyi oktatás tanszékének emeritus professzora. Csapatával együtt 108 elsőéves fogorvostanhallgató szájüregi egészségét vizsgálta az egyetemen. Könnyen feltételezhetnénk, hogy a fogorvosi pályára lépő hallgatók szájüregi egészségi állapota lényegesen jobb lehet, mint az általános populációé; a tanulmány eredményei azonban aláhúzzák a kérdés jelentőségét. A tanulmány szerint a hallgatók 43,5%-ának volt fogszuvasodása, a csoport felének pedig ínygyulladása. A Statista 2020-as, több mint 3000, 12 és 18 év közötti japán fiatal körében végzett felmérése során közel 60%-uk számolt be szájhigiéniai problémákról, többek között sárgafoltokról, lepedékről és fogszuvasodásról.

Dr. Sugimoto a japán fiatalok általános szájegészségügyi problémáiról kifejtve elmondta: „A középiskola után csökken az éves szűrővizsgálatok lehetősége, mivel addig az időpontig ezek kötelezőek.” Sok diák az iskola befejezése után egyetemekre, főiskolákra és szakiskolákra megy. „A fiatalok elkezdenek egyedül élni, és elhagyják a szülői felügyeletet, ami összefügghet a rendszertelen táplálkozással és a rossz szájhigiéniai szokásokkal” – magyarázta.

Egy másik fontos elem a japán egészségügyi ellátás struktúrája. Dr. Sugimoto elmondta: „A japán egyetemes egészségbiztosítás a szájbetegségek kezelését fedezi, de a megelőző ellátást nem, és a japánok többsége csak akkor keresi fel a fogászati klinikákat, ha fogászati problémái vannak”. A COVID-19 további fennakadásokat okozott, és úgy tűnik, a probléma nem javul. Mint Dr. Sugimoto megjegyezte, a járvány kezdete óta kevesebb ember kereste fel a fogorvost, mivel sokan igyekeznek elkerülni a COVID-19 fertőzés kockázatát. „A világjárvány miatt a gazdasági nehézségekkel küzdő fiatalok száma is rohamosan nőtt, és ez is oka lehet a látogatások számának csökkenésének” – folytatta.

Dr. Sugimoto arról szólva, hogy miként lehetne javítani a japán fiatalok szájegészségügyi problémáin, megjegyezte annak fontosságát, hogy a szájegészségügyi szakemberek több információt juttassanak el a nyilvánossághoz. Különösen fontosak az egyetemeken és oktatási intézményekben dolgozó szakemberek, akik szoros kapcsolatban állnak a diákokkal, és segíthetnek felhívni a figyelmet a fogászati szűrések és az általános szájhigiénia fontosságára.

Forrás: https://www.dental-tribune.com/news/oral-health-study-of-dental-students-highlights-wider-demographic-issues-2/
2022.02.05
(Image: siriwat sriphojaroen/Shutterstock)