A világ minden részén a felnőtt lakosság jelentős hányada parodontális elváltozásoktól szenved. A prevalenciája és a szájüregi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatása Indiában is megegyezik a világ bármely másik táján megfigyelhető negatív trendekkel. A parodontitis nem válogat nem, rassz, kaszt vagy vallás szerint, mindenkit egyforma mértékben érint.

Több tanulmány is megerősíti, hogy a teljes felnőtt lakosság körében a parodontális elváltozások 30%-nál nagyobb incidenciával rendelkeznek. Ezek megdöbbentő számok. Ez azt jelenti, hogy egyedül Indiában több mint 300 millió ember szenved parodontális betegségekben. Ha ehhez még az ínygyulladásban szenvedő betegeket is hozzávesszük, akkor még megdöbbentőbb számokat kapunk. Jelenleg a parodontitist tudjuk a fogelvesztés mögött álló elsőszámú kóroki tényezőként azonosítani. Annak ellenére, hogy számtalan olyan rizikó tényezőt és etiológiai faktort tudunk felsorolni, ami a parodontális elváltozások kialakulásához hozzájárulhat, mégis a dentális plakk, azaz a fogakon képződött lepedék rétege a fő oka parodontális betegségek kifejlődésének. A parodonti­tis megelőzése érdekében azonban ugyanezt a tényezőt tudjuk a legegyszerűbb módon csökkenteni és kontroll alatt tartani.

Számtalan publikációban olvashatjuk, hogy a fogorvosok páciensekhez viszonyított alacsony száma, valamint a páciensek szájhigiéniával kapcsolatos elégtelen ismeretei állnak a legnagyobb valószínűséggel az indiai lakosság körében diagnosztizált parodontitis magas incidenciája mögött. Azonban elenyésző azon tanulmányok száma, amiben a fogorvosok plakk-kontroll fontosságával kapcsolatos ismereteiről és a csökkentésének lehetőségeivel kapcsolatos véleményéről olvashatunk. Nem tudjuk, hogy melyek azok a jó gyakorlatok, amelyek mindennapi alkalmazását a pácienseik számára javasolják, és miként motiválják ezek elvégzésére őket. Ezen hiányosságok ismeretében úgy gondoltuk, hogy egy online kérdőív segítségével jobban megismerhetnénk ennek a kérdéskörnek a fontosabb aspektusait. A kérdőívben szereplő kérdések megválaszolásához többszörös választási lehetőséget biztosítottunk, és a kérdőívhez vezető linket az indiai fogorvosok számára elérhető szociális médiafelületeken tettük közzé.

Minden a fogközökben kezdődik

Több mint 500 fogorvos válaszolt a kérdőívben feltett kérdésekre. A vizsgálatban résztvevők között a nemek aránya közel egyenlő mértékben oszlott meg (52% férfi, 48% nő). A megkérdezettek életkora 23 és 65 év között mozgott, és a legtöbben a 29-50 éves korcsoportból töltötték ki a tesztet. A válaszadók között szerepeltek olyan fogorvosok, akik még csak most kezdték el szakmájuk gyakorlását, és olyan kollégák is, akik akár már 25-30 év szakmai gyakorlattal rendelkeztek. A vizsgált csoportban alapdiplomával rendelkező fogorvosok és szakvizsgával rendelkező specialisták is szerepeltek.  A megkérdezettek nagy része (54%) a fogorvostudomány terén megszerzett mesterdiplomával rendelkezett.

Mára általánosan elfogadottá vált az a nézet, miszerint a parodontális elváltozások leggyakrabban a fogközökben alakulnak ki, mivel a lepedék itt halmozódik fel a legkönnyebben. Ennek ismeretében a kérdőív összeállításakor kellő súlyt fektettünk azokra a kérdésekre, amelyek a fogközök szerepével és ezeknek a területeknek megfelelő tisztántartásával kapcsolatos ismereteket mérik fel.

A megkérdezett fogorvosok több mint 96%-a azt válaszolta, hogy a hozzá forduló páciensek számára rendszeresen javasolja a különböző fogköztisztító eszközök használatát. Úgy véljük, hogy ez a kimagasló arány megfelelően tükrözi ennek a kérdéskörnek a fontosságát. A fogközök tisztására javasolt eszközök szempontjából adott válaszokat két fő csoportra lehetett bontani. A válaszadók 55%-a az interdentális kefék, 40%-a pedig a fogselyem napi szintű használatát javasolta. Csupán a megkérdezettek 2,65%-a ajánlotta a szájzuhany alkalmazását. A válaszok elemzését követően arra a következtetésre jutottunk, hogy mivel az indiai emberek nagy része rendkívül érzékeny a szájápolási termékek árára, ezért vélelmezhetően, a szájzuhany elvégzéséhez szükséges készülékek magas ára tartja vissza a legtöbb fogorvost ennek a megoldásnak az ajánlásától.

Jó példával járj elől!

A kérdőív a fogközök tisztításával kapcsolatos további kérdéseket is tartalmazott. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a fogorvosok milyen figyelmet fordítanak a saját fogközeik napi szintű tisztántartására. A megkérdezettek közel fele bevallotta, hogy nem használ fogköztisztító eszközöket, és további 35%-uk azt válaszolta, hogy alkalomszerűen tisztítja meg a fogközeit. Ezek a számok egyértelmű ellentétre utalnak: úgy tűnik, hogy a fogorvosok saját maguk nem alkalmazzák azokat az eszközöket, gyakorlatokat, amelyeket rendszeresen a pácienseiknek javasolnak. Ennek alapján felmerül az a kérdés, hogy a fogorvosok vajon kellő mértékben bíznak-e a fogközök tisztítására szolgáló eszközök szükségességében és hatékonyságában? A válaszadók több különböző okot is felsoroltak azzal kapcsolatban, hogy saját maguk miért nem használnak fogköztisztító eszközöket. Ezt a leggyakrabban azzal indokolták, hogy úgy érzik, hogy a fogkefével történő fogmosás során is megfelelően meg tudják tisztítani az interapproximáis területeiket, többen pedig azt felelték, hogy rendkívül szoros fogközökkel rendelkeznek.

A kérdőívben a páciensek fogköztisztító eszközök alkalmazásával kapcsolatos hajlandóságát is vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fogorvosok szerint, melyek azok a legnagyobb nehézségek, amelyeket a páciensek a fogköztisztító eszközök használatával kapcsolatban leggyakrabban említettek. A fogorvosok 54%-a szerint a legnagyobb gondot a páciensek fogközök tisztántartásával kapcsolatos ismereteinek a hiánya jelenti, és ezt pedig a megfelelő motiváció hiánya és a fogköztisztító eszközök technika-érzékeny alkalmazhatósága követi.  Néhányan azt válaszolták, hogy a páciensek szerint a fogköztisztítás túl sok időt vesz igénybe, míg a válaszadók 10%-a a páciensek árérzékenységét hangsúlyozta, miszerint ezek az eszközök sokba kerülnek

A szájöblítő oldatokat rutinszerűen alkalmazzák a mechanikai plakkeltávolítás kémiai úton történő kiegészítésére (kémiai plakk-kontroll). A használatuk rendkívül népszerűnek számít a fogorvosok és a pácienseik körében, mivel könnyen elérhetőek és költséghatékonyak, továbbá rendkívül egyszerűen és időtakarékosan alkalmazhatóak. A kérdőívben rákérdeztünk arra is, hogy miként ítélik meg a szájvizek plakkcsökkentő hatását. A válaszadók 40%-a hitt abban, hogy a lepedékeltávolító hatásúként hirdetett szájvizek képesek az interdentális plakk megfelelő mértékben történő redukciójára, míg közel ugyanennyien úgy gondolták, hogy ez nem feltétlenül igaz. A megkérdezettek maradéka (20%) nem tudott egyértelműen állást foglalni ebben a kérdésben.

A kérdőívek eredményeinek kiértékelése során egy másik érdekes megállapítást is tettünk. Annak ellenére, hogy a válaszadók 60%-a sosem használt még egycsomós fogkefét, az 57%-uk úgy gondolta, hogy ezeknek a fogkeféknek a használata minden páciens számára rendkívül előnyös lehet. A fogorvosok egy része ezzel szemben viszont úgy vélte, hogy az egycsomós fogkefék jobban definiált indikációs területtel rendelkeznek. A véleményük szerint ezeknek a fogkeféknek a használata csupán a rögzített fogszabályzó készüléket viselő, vagy torlódott fogazattal, illetve implantátumokkal rendelkező páciensek számára jelent előnyöket. Ezek az eredmények jól rávilágítanak az oktatási rendszerünkben rejlő hiányosságokra: a megkérdezett fogorvosok többsége, akik közül néhányan több mint 25 éves szakmai gyakorlattal rendelkeztek, még sohasem használt egy olyan alapvető szájhigiéniás eszközt, mint az egycsomós fogkefe.

Az elmúlt évek során az implantátumokkal rendelkező páciensek száma exponenciálisan növekedett. Ebből fakadóan arra is kíváncsiak voltunk, hogy a fogorvosok milyen módszereket javasolnak az implantátumok napi szintű tisztítására, valamint az implantátumok környezetében kialakult lepedék eltávolítására. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy vizsgálatban résztvevő fogorvosok 20%-a semmilyen kiegészítő szájhigiéniás teendőt sem javasol az implantátumokkal rendelkező pácienseik számára. A válaszadók 30%-a erre a feladatra szájzuhany használatát javasolta. Az implantátumok tisztításához kifejlesztett speciális fogselyem/szalag, a fogköztisztító kefék és az egycsomós fogkefék használatát csupán a fogorvosok 20%-a javasolta. A megkérdezettek közül csak ketten ajánlották a hidroszónikus fogkefék használatát (Hydrosonic sonic brush; CURAPROX). A szájzuhany jelentőségét jól mutatja, hogy a legtöbben ennek az eszköznek a használatát javasolják az implantátumok tisztántartásának érdekében, azonban ennek az információnak a fényében furcsán hat, hogy a megkérdezett fogorvosok közül alig néhányan ajánlják rutinszerűen ezeknek az eszközöknek a használatát. Az egyéni szájhigiénés eszközök megfizethetőségével kapcsolatos korábbi megállapításunk megfelelő módon alátámaszthatja ezt a megfigyelésünket. Azoknak a pácienseknek, akik megengedhetik maguknak a drága fogászati kezeléseket (mint az implantátumok beültetését), a szájzuhany használatát is gyakrabban javasolják, mivel az anyagi lehetőségeik hiánya nem áll az eszköz használatának útjában.

Az egyéni szájhigiénia fenntartásának legegyszerűbb eszköze a fogkefe, ám ennek ellenére ezzel az eszközzel lehet a fogakon lévő lepedéket a leghatékonyabban eltávolítani. Amikor a fogorvosokat arról kérdeztük, hogy milyen keménységű sörtékkel rendelkező fogkefék használatát javasolják, akkor a legtöbben (62%) puha, 12,5%-uk pedig extra-puha fogkefék alkalmazását ajánlotta. A megkérdezettek közel 25%-a pedig közepes erősségű fogkefék használatát tartja célszerűnek.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a fogorvosok tisztában vannak-e a szónikus fogkefék működési módjával. Az ezzel kapcsolatos kérdésünkre a tesztet kitöltők közel 40%-a azt válaszolta, hogy tisztában van a szónikus fogkefék működési elvével, míg 60%-uk nem tudta, vagy csak sejtései voltak ezzel kapcsolatban.

A sikeres prevenció kulcsa a páciensek gyakorlati oktatásában rejlik

Mi őszintén hiszünk abban, hogy azon páciensek körében, akik már tisztában vannak a szájüregi egészség fenntartásának fontosságával, ezt követően sokkal népszerűbbek lesznek a preventív fogászati beavatkozásokat biztosító programok. Sőt, ezzel kapcsolatban a fogorvosok véleményét is kikértük. A megkérdezettek elsöprő többsége (97%) egyetértett azzal, hogy a rendelőjükben sokkal nagyobb figyelmet kell a megfelelő plakk-kontroll oktatására fordítani, és 91%-uk úgy gondolta, hogy a preventív fogászati rutinok mindennapi munkájuk során történő alkalmazása a pácienseik előnyére válna. A válaszadók többsége (76%) rendszeresen időt szakított arra, hogy a pácienseit a megfelelő fogászati prevenció elvégzésének lehetőségeire oktassa, ám saját bevallásuk szerint a legtöbben páciensenként csupán 2-5 percet fordítottak erre. Az ezzel a feladattal eltöltött idő mennyiségét rendkívül kevésnek tartjuk!

Az eddigiek összefoglalásaként elmondhatjuk, hogy az indiai fogorvosképzésben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a hallgatók tisztában legyenek a páciensek által végezhető plakk-kontroll gyakorlati megvalósításával, és a pácienseket jobban fel kell erre készíteni. Lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy saját kezűleg kipróbálják az összes, jelenleg elérhető egyéni szájhigiéniás eszközt, hogy megismerjék az egyes eszközök előnyeit és hátrányait, és hogy megbeszéljék a tapasztalataikat.  Nagyon fontos a megfelelő plakk-kontroll fontosságának a hangsúlyozása, és a páciensek részére az ehhez szükséges gyakorlati ismeretek átadása.

Nem szabad elfelejteni, hogy a lepedékmentes fogazat jelenti a saját fogak megőrzésének alapkövét!

Forrás: Prevention; 2020,2 16-18