A fogorvosnak nem csak a szájban kell tisztán látnia

A páciens egyéb betegségei, gyógyszerei gyakran befolyásolják a fogászati kezelés sikerét is. Például ma már csaknem minden érintett tisztában van vele, hogy a vérhígító terápiát komolyabb fogászati beavatkozás, foghúzás, implantáció előtt pár nappal fel kell függeszteni. Az óvatosságnak azonban számtalan egyéb oka is lehet, közülük idézünk fel néhányat dr. Bánsági Barbara fogorvos segítségével. Ő arra hívja fel a páciensek figyelmét, hogy minden rendszeresen szedett gyógyszerükről tájékoztassák a fogorvosukat. Utóbbiakat pedig arra biztatja, hogy konzultáljanak a betegeik ke-zelőorvosával, ugyanis azok gyakran nincsenek tisztában az általuk választott terápia fogászati következményeivel.

Egyes, a csontritkulás kezelésére rendelt gyógyszerek mellékhatása például kifejezetten veszélyes lehet a fogorvosi kezelés végeredményére – hívja fel a figyelmet dr. Bánsági Barbara. A számos csontritkulásgyógyszerben megtalálható biszfoszfonát például még évekkel a terápia után is zavarja a csontosodási folyamatot, mellékhatásként az állkapocscsont elhalásához vezethet. Fogorvosi kérésre ilyenkor másikra cserélik a gyógyszert, mert különben még egy egyszerű foghúzásnak is jelentős a kockázata. – Még jobb, ha a csontritkulás terápiája előtt befejezik a száj rendbetételét – jegyzi meg a fogorvos.

Szívbillentyűzáródási rendellenességeknél nagyobb beavatkozások előtt hasznos megelőzésként antibiotikumkúrát tartani, hogy a szájban lévő baktériumok számát és a véráramba kerülésük valószínűségét csökkentsük.

Fokozott fogászati figyelemre van szükségük továbbá például a cukorbetegeknek, ahogy a kismamáknak is. A terhesség és a szülés ugyan nem betegségek, ám olyan állapotok, amelyek előtt jobb letudni a fogászati kezeléseket.  A terhesség alatti hormonális változások hatására fellazuló szövetek könnyen ínygyulladást okoznak, amelyen a fogkövesedés tovább ront, így érdemes még időben megszabadulni tőlük. Szülés után pedig jó eséllyel sokáig nem lesz ideje a kismamának fogorvoshoz járni.

A fogorvosok tisztánlátását segítheti, hogy az „elektronikus szolgáltatási térben” (EESZT) – függetlenül attól, hogy közfinanszírozottként, vagy magánorvosként működnek –, a páciensük kezelőorvosának számítanak, így immár ott is ráláthatnak a betegeik egészségstátuszának alapvető jellemzőire.

Sz. A.