A fogorvosnak már a terhességi tanácsadásnál is ott lenne a helye

A gyakorló gyógyítók ellenérdekeltek a prevencióban

Gera István professzorral éppen tíz évvel ezelőtt, 2008-ban már beszélgettünk a Dental World-ön a prevencióról. Visszatekintve az akkor elhangzottakra, most arról kérdeztük: összehasonlítva a korábbi állapotokkal, mi változott, mi más most a gondolkodásban és az orvosi gyakorlatban?

Ellentétben a terápiával – a parodontológiában, a konzerváló fogászatban, s főleg az implantológiában –, ahol sok előrelépés történt az elmúlt tíz évben, a prevencióban csak apró lépésekről beszélhetünk. Ebben a tíz évben az – akárhogyan is nevezzük: egészségügyi, humán, bármelyik – minisztérium nem sok figyelmet fordított a fogászati prevencióra! A megelőzésnek vannak sarkalatos pontjai, főleg a szív-koronaér és érelmeszesedés betegségeknél, ott van némi haladás, de a fogászati prevencióban, különösen a finanszírozás tekintetében semmi! Az augusztus elsejétől érvényes pontérték-táblázatban például ilyenek szerepelnek: „egészségügyi, csoportos felvilágosítás = 30 pontot”, tehát 70 forintot ér. Ugyanez rendelőn kívül 80 pont. Fogászati várandós gondozás 300 pont, ez nagyjából 900 Ft. Ebből látjuk, hogy a fogorvosnak az egyéni vagy kiscsoportos prevenció elvégzése egyáltalán „nem éri meg”. Ha nézzük még hozzá a „minimálidőt”, elképesztő eredményt kapunk. A húszpontos felvilágosítás rendelőn kívül: 20 perc. Az orvosnak a hatórás rendelésben van 320 perce. Minden beavatkozásnak percértéke van, ha túllépi, azt nem fizetik ki. Ugyan ki fog 30 vagy 80 pontért ennyi időt rászánni, amikor ezzel a tényleges gyógyításra marad neki sokkal kevesebb. Ez a rendszer ellenérdekeltté teszi a gyakorló fogorvost a prevencióban! Vannak más, a prevenciót is szolgáló tevékenységek, mint például a depurálás, ennél 15 percre 400 pontot, mintegy 930 forintot adnak. Bizonyos esetekben ez többször is elszámolható, más esetekben viszont félévente csak egyszer. A pontértékek tehát olyan alacsonyak, hogy az egyáltalán nem motiválja az OEP-pel szerződött orvost és akkor a tevékenység elvégzéséhez szükséges eszközök áráról még nem is beszéltünk. Azt is beszámítva, az eredmény negatív lesz! Ugyanakkor, ha megnézzük egy jobb magánrendelő ártábláját, ott a depurálás 15 000 forint! A fogászati prevenciót szolgáló beavatkozások tehát nagyon alulpontozottak, a minimálidő pedig túlságosan magas. Annál a páciensnél, aki először jön fogorvoshoz – az ő fogait rendszerint vastagon borítja a fogkő – a letisztítás gyakran négyszer harminc percet igényel. Kell hozzá olyan műszer, aminek darabja 18 ezer forint és 20-30 beavatkozás után újra kell élezni, utána eldobni, az ultrahangos készülék félmillió forint és abba egy fej ötvenezerbe kerül, ami szintén kopik és cserére szorul, hol kapjuk meg ezek ellenértékét?

Az elmúlt húsz évben mintegy 200-220 parodontológus szakorvos végzett. Ők rendkívül „kelendők” a jól fizető magánrendelőkben. Ott ugyanis már tudják, hogy az olykor millió forintokba kerülő implantációs vagy egyéb protetikai munkáknál csak úgy tudnak biztos kezelési tervet készíteni és garanciát vállalni, ha a beteg szája tiszta, elő van készítve, nincs gyulladás a szájában, motivált, betartja azokat a szájhigiénés tanácsokat, amiket kapott. Csak ekkor lehet sikeres protetikát végezni. A nagy, 4-5 székes magánrendelők keresik a fiatal parodontológusokat és ez bizony az egyetemeknek az egyik oldalon dicsőség, a másik oldalról nézve viszont hátrány, mert ezekből a fiatalokból nem lesz később tanársegéd, adjunktus, professzor.

Egy másik – valóban korszakos jelentőségű – lépés viszont, hogy Szegeden az egyetem elindította a négyéves, nyolcszemeszteres, dentálhigiénikus BSc programot. Most végzett az első osztály – tagja lehettem a vizsgabizottságnak – igen magas színvonalon, majdnem a fogorvosokat megközelítő tudásról számoltak be. Ők az elsők, akik valóban összemérhetők az európai, skandináv, amerikai dental nurse-ökkel, oral hygenic-ekkel. Vályi Péter és csapata kétéves, heroikus munkát végzett, hogy ezt akkreditáltassa, megszülessenek a tankönyvek, a teljes program – ez olyan előrelépés, amihez ha csatlakozik a többi egyetem is, akkor emelni fogja ennek a szakterületnek és az ott dolgozóknak a megbecsülését. Olyan tagjai lesznek a dental team-nek, akikre sok mindent rá lehet bízni.

Fontos még az is, hogy a fiatal generáció – elsősorban az OEP-pel szerződésben nem álló rendelőkben – nagyon prevenció-orientált. Ők észrevették, hogy mindinkább terjed a fogkőtisztító eszközök használata, melyek a primer és a szekunder prevenciót egyaránt szolgálják, és ezeknek egyre nagyobb a választéka is. A fiatal fogorvos, parodontológus, dentálhigiénikus generáció határozottan biztatja a pácienseket ezek használatára.

A szájhigiénia ugyanis a teljes prevenció lényeges része! A caries rizikótényezőinek jelentős százalékát, a gingivitisnek meg száz százalékát képes eliminálni. Ha a prevenció általánosan működne és a 17–20 éveseket nem csak a médián keresztül tájékoztatnák a „csodaszerekről”, hanem a fogorvosi szék mellett mindenkit megtanítanánk fogat mosni, akkor a gingivitis megelőzhető lenne és jelentős arányban szorulna vissza a fogágybetegség. Ugyan lehet fogágybeteg, akinek immunhiánya, keringési vagy örökletes fejlődési problémája van, ám a többségnél, mintegy 70 százaléknál azért alakul ki ilyen betegség, mert nem vagy rosszul tanították meg fogat mosni. Őket a motivált és nem ellenérdekelt alapellátásban lehetne kezelni. Az amerikai statisztikákból kiderül, hogy az elmúlt húsz évben a depurálást ott már csak szájhigiénikus csinálja, az alap-beavatkozásokat, de még a gingivectomiát, koronahosszabbítást is a GP-k, a general practiser-ek csinálják és a parodontológus szakorvos foglalkozik a mucogingivális műtétekkel, végzi az implantációt, kezeli a magas rizikócsoportba tartozó betegeket. Mi ettől még nagyon távol vagyunk! Nálunk a szak-parodontológiai szolgálatok fő feladata, hogy a soha még depurátort nem látott, az ínytől egészen a korona felszínéig fogkővel beborított pácienseket tisztítsa. Holott ezt az alapellátásnak kellene megtennie!

Az elmúlt tíz évben került be a köztudatba az is, hogy a parodontális tasak betegségek komoly rizikófaktora lehet. Cardiovasculáris betegségekkel, de még a koraszülésekkel is összefüggésbe hozható! Éppen ebben az évben van egy kampány, a European Federation of Periodontology indította a parodontális tasak és a terhességi komplikációk témakörében. Ebben mi nagyon aktívan részt vettünk, több fórumon, de még az Orvosi Hetilapban és nőgyógyászati lapokban is cikkeket jelentettünk meg, melyek felhívják az általános orvosok figyelmét: milyen problémákat jelenthet, ha valakinek a szájállapota nagyon súlyos, elhanyagolt és gyermeket akar vállalni. A kampány egyik fontos üzenete, hogy nem a terhesség alatt kell megkezdeni ezt a munkát,  ami mindenképpen invazív és baktériumok milliárdjait juttatja a vérkeringésbe. Amikor valaki gyereket akar vállalni, elmegy az orvosához tanácsadásra, megnézik, nincs-e genetikai problémája. Nézze meg akkor fogorvos is! Van-e olyan fogászati baja, ami a terhesség alatt gyulladást, bacterémiát okozhat, és aminek ma már kimutatott hatása van a magzatra. A magzatvízben ugyanis megtalálható több olyan parodontális patogén, ami sehol máshol nincs a szervezetben, csak a tasakban! Az eredmény üzenet az egész fogorvos társadalom számára: mi olyan orvosok vagyunk, akiknek a segítségével csökkenthetjük a cardiovasculáris betegségek és a terhességi komplikációk egyik komoly rizikófaktorát!

Dr. Révay András