A fogorvos tizenegyedik ujja
Dr. Révay András

Budapest egyik legszélesebb körben ismert fogászati centruma a Gáspár Medical Center. Az itt folyó munka a betegek szempontjából azért is különlegesen érdekes, mert kiemelkedő szerepet kap náluk a kezelések során a lézer. A Center tulajdonosa, igazgatója dr. Gáspár Lajos, az orvostudomány kandidátusa, korábban egyetemi docens volt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karán. A lézer fogorvosi kezelésekben történő alkalmazásában az egyik legközvetlenebb munkatársa pedig dr. Tóth-Gáspár Máté, aki a tanulmányait ugyancsak a Semmelweis Egyetemen végezte, de a fogászattal már sokkal korábban megismerkedett. Még az egyetem előtt beleszeretett ebbe a világba – nem volt ez nagyon nehéz – Gáspár „tanár úr” ugyanis a nagybátyja. Már a pályaválasztás idején elkezdett ide bejárni, egy évig műtőssegéd, majd fogászati asszisztens volt és ezt az egyetemi tanulmányok alatt, valamint a nyári szünetekben is folytatta. Részt vett a műtétekben, így ismerkedett meg a lézerrel is. A lézert a Gáspár Medical Centerben szinte alapeszközként használják. Az egyetemen döbbent rá – furcsa is volt számára – hogy máshol ez még nem az alapfelszereltség része. A hallgatóknak csak a biofizika tantárgy előadása során tanították a lézer működését, a klinikai ellátásban ez még akkor egyáltalán nem nyilvánult meg. Rájött, mindezek az ismeretek mekkora pluszt jelentenek számára, már egyetemi hallgatóként is. 

Beszélgetésünk kettőjükkel onnan indul, hogy az igazgató, dr. Gáspár Lajos hogyan jutott el a lézer alkalmazásáig?

Még dr. Bánóczy Jolán professzor asszony, a Fogorvostudományi Kar egykori dékánja említette egyszer, hogy a leukoplakia kezelésében milyen eljárások vannak – emlékezett vissza Gáspár doktor. Annak idején a professzor asszony a leukoplakiából írta a nagydoktori disszertációját és világszerte az egyik legelismertebb szakértője volt a leuokoplakia kérdéskörének. Elmondta; hallott róla, hogy Hollandiában valaki lézerrel kezelt egy leukoplakia esetet, javasolta nekem – nézzek utána, mert ez egy érdekes témakör. Mindez 1982 körül történt! Megfogadtam a tanácsát, rengeteg cikket elolvastam, amik még nem a szájsebészet-fogászat, hanem más orvosi szakterületeken történő lézer alkalmazásokról szóltak. Elnyertem egy, állami ösztöndíjat Hollandiába ahhoz az orvoshoz, aki ezt az esetet operálta. Groningenben az ottani egyetem szájsebészeti klinikáján tanultam meg az alapokat, utána pedig – mint a középkori vándorló mesterlegények – nagyon sok helyre, Leningrádtól az Egyesült Államokig, hozzá még Németországba, Franciaországba, Japánba mentem el. Mindenhol igyekeztem megtanulni az akkor legfontosabbnak tűnő ismereteket. Amikor pedig hazajöttem, az így összegyűjtöttekből és a kidolgozott saját módszerekből megírtam a kandidátusi disszertációmat a lézer alkalmazásáról a szájsebészetben. Az elsők között Európában! Így történt, hogy amikor a Gáspár Medical Centert megnyitottuk, akkor az egyik alapvető orvosi, oktatási és tudományos területe lett a fogászati, szájsebészeti lézer alkalmazása.

Mik a lézer alkalmazási lehetőségei napjainkban, hiszen ez a nyolcvanas évek óta minden bizonnyal erősen kiszélesedett?

Valóban jelentősen kiszélesedett és a nagyteljesítményű vagy sebészeti jellegű lézerek, illetve a kisteljesítményű vagy soft lézerek alkalmazása kettévált. A fejlettebb rendelőkben, ahol a magasabb technikai követelményeknek igyekeznek megfelelni, lépést tartani a tudományos és a szakmai fejlődéssel, a lézer szinte már „széria” felszerelésnek számít. Az orvosi lézertanfolyamokon – Mátéval együtt – rendszeresen foglalkozunk ezzel a témakörrel. 

A lézer a fogászatban hovatovább olyan szerepet tölt be, mint egy jó svájci bicska – vette át a szót dr. Tóth-Gáspár Máté. Akár azt is mondhatnák róla, hogy ez lett a fogorvos tizenegyedik ujja! Elég csak a parodontális terápiára gondolni, ami napjainkra nagyon fontos és mindinkább előtérbe kerülő szakág lett. Az emberek szeretnék megtartani a saját fogaikat, az életkor is mindjobban kitolódik. Ezáltal mindenkinek hosszabb ideig van szüksége a fogaira, nem úgy, mint régen. Akkor, ha fájt valakinek a foga – eltávolították, most viszont mindent meg kell tennünk, hogy megtarthassák. A páciensek szeretnék, ha ezt olyan eszközökkel, módszerekkel tegyük, ami kevésbé fájdalmas, nem jár nagyobb beavatkozással. Ilyenkor kerül szóba – mint egy kiegészítő terápia – a lézer. Egy zárt kürettálásnál például gyorsan, nagyon jó eredményeket tudunk vele elérni. A kisteljesítményű lézernek a fenntartó terápiában lehet nagy szerepe. A nagyteljesítményű lézerek pedig csontvágásra, implantátum ágy preparálásra, különféle reszekciós műtétekre, implantátumok felületének tisztítására is alkalmasak.

A kisteljesítményű lézerek ma már olyan fejlettségi állapotban vannak, hogy azt a páciens akár haza is viheti. Előfordul ez itt?

Így van – erősítette meg Tóth-Gáspár Máté doktor. Nagyobb műtéteket követően, ha a páciens esetleg nem tudja megoldani, hogy két-három naponta bejöjjön kontrollra, mert távol lakik vagy olyan a munkája, akkor fel szoktuk ajánlani neki: béreljen egyet tőlünk, de akár meg is vásárolhat egy lézerkészüléket. Megfizethető áron kaphatók, és ha abba belegondolunk, hogy nemcsak a száj területén, hanem akár egyéb testterületek, ízületek kezelésére is alkalmas multifunkcionális eszközről van szó, amivel az egész családot gyógyítani lehet – úgy igazán megéri beszerezni egyet. Nagyobb műtéteket követően mindig fel szoktuk ajánlani, hogy akár időpont kérése nélkül is visszajöhet a beteg egy soft lézer kezelésre. Ezt bármelyik asszisztens el tudja végezni és nagyban elősegíti a gyógyulást. 

 Merre tart ma a lézerkezelés, mik a legújabb irányok?

Amikor Aachenben voltunk a tanár úrral, 2018-ban, ott a széndioxidnak egy új hullámhosszú lézerét mutatták be, ez a csontvágásra, a kemény szövetek preparációjára különösen alkalmas. Tudjuk ugyanis, hogy a csont hőérzékenysége nagy, és ha nem megfelelő a hűtés, akkor elhal, elég a csont, a lézerek pedig elég nagy hőmérsékletet gerjesztenek. Ez az új hullámhossz azt eredményezi, hogy biztonságosan, gyorsan tudnak csontot vágni, alakítani, tehát bizonyosan ez lesz a jövő. A fogpreparátumoknál az Erbium-Krómium YSGG lézerek hatása már régebb óta ismert, de a kemény szövetek lézerrel történő megmunkálása elég lassú folyamatnak tekinthető.

Kedves Igazgató Úr, mennyire járok messze az igazságtól, ha azt mondom, a lézerrel történő kezelésekben a Gáspár Medical Center úttörőnek számít?

Amikor 1988-ban, Németországban megalakult a Német Fogászati Lézertársaság, az alapító konferencián én tartottam a főelőadást, mert mi akkor előbbre jártunk a fogászati lézer alkalmazásában, mint a németek – igazolta az állítást Gáspár Lajos doktor. Európai viszonylatban ennek kétségtelenül van alapja. Azóta nagyon sok országban, Szerbiától Japánig, Horvátországtól Brazíliáig, Indiától Bulgáriáig tartottam továbbképző tanfolyamokat, előadásokat. Az utóbbi tíz évben a lézerkezelés már elég széles körben elterjedt, vannak országok, ahol még szélesebb körben, mint nálunk. Az egyetemi képzésben nálunk még kevés helyen fordul elő a lézeralkalmazás, de már több új tankönyvben is felfedeztem, hogy a fogpótlástanban, a parodontológiában, a szájbetegségek kezelésében, a szájsebészetben egy-egy résznél említést tesznek ennek a kezelési technikának az alkalmazásáról. Ahogy Máté is említette, az implantológia, a fogágy-betegségek, a parodontológia kezelések kiemelten fontosak, de hasonlóképpen a gyökérkezeléseknél, a gangrénás fogaknál a hagyományos kezelések 60 százalékos, a lézeresek 85 százalékos sikert jelentenek. Nagyon sok egyéb terület is van, ahol a lézereket jó eredménnyel alkalmazzák, például a fogfehérítésben, különösen a megbarnult „tetrános fogak” esetében a zöldlézerek, az 532 nanométeres KTP lézer játszik fontos szerepet. Onnan, hogy az 1980-as évek végén szinte kizárólag csak a lágyrész sebészetben alkalmaztunk lézert, a leukoplakia, hemangióma, fibróma, papillómák, bőrelváltozások kezelésében, mára fordult egyet, és a keményszövetek irányába tolódott el az egyensúly. A csontsebészetről szólva nagyon fontos, hogy a lézerrel történő vágásnál roppant minimális a csontveszteség a vágási szélességben, hogy jelentős mértékben meg tudjuk őrizni a csontot. Hagyományos fúrógépet használva több milliméter lesz a vágási szélesség. Lézerrel 0,1 – 0,2 milliméter! Úgy tudunk ablakot vágni, hogy utána az ablakot vissza lehet tenni, olyan pici a rés! A szinusz lifteknél van ennek különös jelentősége. A technikai fejlődés olyan irányba megy, hogy ezek a berendezések egyre kisebbek, olcsóbbak, megbízhatóbbak, egyre szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak. Ezek nagyon lényeges szempontok, mert amíg még 25-30-40 millió forintba került egy lézerkészülék, nehezebb volt elérni a rendelőknek. Ma már 1,5 – 4 millió körüli összegekről beszélhetünk. A fejlettebb rendelőkben széria-felszerelésnek számítanak. 

Van-e olyan kezelési eljárás, amelyik kizárólag vagy elsősorban itt elérhető?

Elsőként mi kezdtük el az APDT kezelést, ami az Antimikrobiális Photó Dinamikus Terápia, hasonlóképpen Közép-Európában a leokoplakia, a hemangiómák, különböző plasztikai jellegű bőrelváltozások, tűzfolt kezelését is. Amiben a tudományos közlemények tanúsága szerint Európában a legtöbb esetünk van – Kásler Miklós professzorral közösen – az a rhinophyma. Ezt „rézorr”-nak is mondják, és ennek a plasztikai megoldását dolgoztuk ki, nemzetközi konferenciákon is tartottunk róla előadásokat. Akik ettől szenvednek, azoknak nagyon fontos. A kutatásokból látszik, hogy a jövő az új hullámhosszak felhasználása irányába mutat. Egyre minimálisabban invazívak lesznek, egyre jobb a vágás, a sebgyógyulás. Kevésbé követik hegek a lézeres beavatkozásokat. A felmelegedés mind kevésbé károsítja majd a környező szöveteket, mert olyan a hűtési technika, illetve olyan a frekvenciája a lézerimpulzusoknak. Nagyon rövid a lézerimpulzus, így közben, a szünetben visszahűlnek az érzékeny struktúrák, például a gyökérhártya vagy a foganyag. A speciális szaggatott üzemmód, a különleges hűtési rendszerek, a hullámhosszak finomodása egyre hatékonyabbá, ugyanakkor minimálinvazívvá teszi a beavatkozásokat. Emiatt – nyugodtan mondhatjuk – számos olyan kezelés, amit lézerrel végzünk, teljesen fájdalmatlan. A betegek éppen ezért előnyben részesítik azokkal az eljárásokkal szemben, ahol érzésteleníteni szükséges. Megvan a létjogosultsága a sebészeti lézereknek akár egy kisvárosi vagy talán egy nagyobb, falusi rendelőben is, ahol kisebb lágyrész-műtéteket, az íny korrekcióját, gyökérkezelést végeznek. Itt Budapesten, a mindennapi gyakorlatban működő rendelők többsége már használja. Ha komplikáltabb esetekkel találkoznak, mint például, ha tűzfolt van valakinek az arcán vagy nagyobb, vérzékeny daganata van, esetleg olyan, ami már magasabb felkészültséget igényel, azokat beküldik hozzánk a Gáspár Medical Centerbe. A nálunk lézertanfolyamot végzett orvosok száma meghaladja a nyolcezret, ők rendszeresen küldenek hasonló betegeket.

Hogy miként alakul a jövő, ahhoz annyit tennék még hozzá – egészítette ki Tóth-Gáspár Máté doktor – hogy ezekben a készülékekben már alapprogramokat találunk. Beállított protokollok – úgymond, mankók – vannak, amiket a gyártó ajánl azon fogorvosok számára, aki nem annyira jártasak a lézerhasználatban. Elvégezték ugyan a tanfolyamot, de a hullámhossz, frekvencia, teljesítmény, beállítása még gondot okoz. A gyártók „diagnózis-listát” adnak, mintegy menüből lehet kiválasztani a kezeléseket. Segítik az orvos munkáját, hiszen gyökérkezelésnél vagy parodontális terápiánál nem mindegy, mennyi ideig működik lézer. Az orvosnak mindez csak pár gombnyomás egy érintőképernyős felületen, el is térhet tőle, ha indokoltnak tartja. 

 Dr. Gáspár Lajos mindehhez még annyit tett hozzá, hogy körülbelül húsz évvel ezelőtt, a Lézeres Fogászati Világkongresszuson, elhangzott olyan kijelentés a vezető professzorok részéről, mely szerint a lézerek a fogászatban nagyon előremutató, nagyon magas technikai színvonal irányába ható, eszközök. Azután Párizsban volt egy másik kongresszus, itt a Fogászati Lézer Világkongresszust és az Implantológiai Világkongresszust egy helyszínen tartották. Az egyik német professzor azt mondta: a lézer és az implantológia a fogászat két gőzmozdonya, ami húzza előre a tudomány fejlődését. Ezek fogják a következő évtizedet meghatározni. Úgy látom, már eljutottunk odáig, hogy ez a két dolog mindennapi eszközünkké vált. Most jött mellé – szerintem – egy harmadik, amely felnőtt ehhez a kettőhöz, ez pedig a digitális fogászat! Meglátásom szerint az implantológia, a lézer és a digitális fogászat, ez a három tudományterület, ami a fogászatot – és különösen a magyar fogászatot – világszínvonalúvá teszi, mert ezekben a technikákban mi élen járunk. Nem véletlen, hogy Európából, de távolabbi országokból is sok páciens a magyar fogászati rendelőket keresi fel, mert együtt találja meg ezt a három fontos, új technikai elemet, amelyek kíméletesebbé, pontosabbá és hatékonyabbá teszik a fogorvosi tevékenységet!