Tisztaság és sokszínűség az implantációban

426

Ugyanakkor a csontminőségnek, a csontkínálatnak, a rendelkezésre álló helynek (orovesztibuláris, meziodisztális, vertikális), az adott biológiai szélességnek és az elérni kívánt esztétikumnak is nagy szerepet kell tulajdonítani. Mindezen tényezők figyelembevételével érdemes implantátumtípust, méretet és implantációs technikát választani. A fentebb említettek mellett van még egy szempont, mely ritkán kerül a középpontba – ez az implantátumokon található, felületi titánötvözet-szennyeződések kérdése, melyek vagy a gyártási folyamat során kerülnek a felületre, vagy magában az ötvözetben találhatók meg – ezek lehetnek fémionok vagy egyéb vegyületek. Fontos szem előtt tartani, hogy ha szennyeződések maradnak az implantátum felületén a gyártási folyamat során, az arra fogékonyszemélyben (speciális fémallergia esetén) a csont és a lágyszövetek nem várt gyulladása léphet fel az implantációt követően. Ez akár az implantátum elvesztését is okozhatja. A felületi tisztaság és a megfelelő implantátum, illetve technika együtt jelenti a lehető legnagyobb biztonságot a sikeres implantációt tekintve.

Ennek megfelelően érdemes áttanulmányozni az általunk használt implantátumok felületének pontos összetételét – már amennyiben a gyártó rendelkezésre bocsátja ezen adatokat (1. ábra). A szennyeződésfajták közül külön figyelmet érdemel az Al-ionok (köztudottan kapcsolat van az Alzheimer-kór kialakulása és az alumíniumionok között), a F ionok, a foszfát ionok (potenciális allergének), illetve a Na-ionok jelenléte. A DENTIS implantátumrendszer bármelyik implantátumfajtája megfelel a legszigorúbb felület tisztasági vizsgálatoknak, továbbá a rendszer a variabilitásával határtalan szabadságot biztosít a felhasználónak. Függetlenül attól, hogy a klasszikus transzgingivális, polírozott nyakrésszel rendelkező ún. „internal” változatot preferálja (2. ábra), vagy az esztétikai, illetve alacsony gingivamagassági szempontok (3. ábra) esetén a bone-level ún. „submerged” változatot részesíti előnyben, az implantációt végző orvos választhat a hagyományos henger alakú, illetve az ún. „root shape” kónikus forma között. A fentebb említett típusokon kívül, a nem ideális esetek könnyebb ellátását biztosító változatok is megtalálhatók a rendszerben.

Az ún. SAVE implantátumtípus (4. ábra) nem megfelelő csontkínálat esetén is sikerrel használható, mivel a rövid (minimum 7,0 mm), ugyanakkor széles (maximum: 6,0 mm) csavarfelület alkalmazásával csökkenteni lehet az elvégzendő sinus liftek és más, vertikális csontpótlási beavatkozások számát. A minimális állcsontgerinccel társuló, szubtotális esetek könnyebb, gyorsabb ellátását lehet az ún. „I-Fix” típusba tartozó, egyrészes, gömbretenciós fejjel ellátott implantátumokkal megoldani (5. ábra). Az egyenes fejjel rendelkező I-Fix „tű” implantátumok kiválóan alkalmazhatók ideiglenes implantátumnak is (6. ábra), létezik felületkezelés nélküli változatuk a könnyebb eltávolíthatóság miatt. Ugyanakkor az I-Fix típusban kétrészes implantátumváltozat is megtalálható, mellyel az extrém keskeny meziodisztális hellyel rendelkező foghiányok is biztonsággal megoldhatók. Az alábbi esetismertetés pontosan ilyen szituációt mutat be.
38 éves nő páciens két évvel ezelőtt vesztette el 14. fogát, vertikális fractura miatt. Az extrahált fog helye a 15. fog mesialis dőlése következtében beszűkült, ezt rögzített, szekciós fogszabályzó készülékkel kellett korrigálni – kezelési idő 5 hónap volt (7. a, 7. b és 7. c ábra).

Ezt követően lett behelyezve az I-Fix 3 mm átmérőjű, 10 mm hosszúságú, ún. mounted, kétrészes implantátum (8. ábra), mely 4 hónap gyógyulási idő után lett megterhelve. Egészen a lenyomatvétel pillanatáig nem lett eltávolítva a fogszabályzó készülék a helyfenntartás biztosítása miatt (9. ábra). A nyitott kanalas lenyomatvételi technikát követően, kiöntött mintán került utólagos marginális frézelésre a kiválasztott felépítményfej (10. ábra). A fémkerámia korona – tekintettel a felépítményfej vékonyságára, így a csavaros rögzítéshez szükséges menet meggyengítené a fej stabilitását – cement ragasztással lett rögzítve (11–13. ábra). A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a felülettisztaság és az egy rendszeren belüli sokféleség, szinte határok nélküli kreativitást biztosít az implantáló orvos számára. Így az egész folyamat könnyebb, kevesebb komplikációval járó, egyszerűen tervezhető implantációt és implantációs protetikát biztosít mind a páciens, mind az orvos számára.

Dr. Götz Gergely, dr. Kádár Bence