Periodontális és periimplantáris szövetek új, komplex lézeres kezelése (PPSLK program)

1078

A kifejlesztett – rövidítve PPSLK programnak nevezett – eljárás bevezetése révén egy nehezen kezelhető betegség gyógyításában történt előrelépés.

Bevezetés

Több évtizedes megfigyelés szerint a periimplantáris gyulladásos folyamatok kísértetiesen hasonlítanak a természetes fogak körül kialakult jelenségekhez, így az egyre nagyobb számú implantátumot viselő páciens esetében hasonló problémával kerülünk szembe, mint a lakosság nagy részét érintő krónikus periodontitis esetén. Így a fogorvos, illetve az implantológus közel ugyanazt a szöveti jelenséget tapasztalja a fogak vagy az implantátumok körüli lágyrészek, a csontállomány tekintetében. Hasonlóak a radiológiai jelek, a helyi és általános következmények, így a betegség megoldásának keresése az eddigieknél is bonyolultabbá vált.

Míg a természetes fogak esetében az ismert terápiás lehetőségek sikertelensége esetén a gyulladás megszüntetésére, a góctalanításra mint utolsó esély – bármilyen nagy áldozatot is jelent – a fog extrakciója még választható, elfogadott módszer, addig az orvos által beültetett implantátumok esetén ugyanez a módszer már nem olyan egyszerűen, és nem olyan feltételek mellett alkalmazható. Arról nem beszélve, hogy míg a természetes fog helyére az esetek jelentős részében fogimplantátum ültethető, így a hiány pótolható, addig az eltávolított implantátum helyére újabb implantátum beültetése már sokkal nehezebb, nagyobb kockázatokat rejtő feladat. Így a periodontális és periimplantáris szövetek gyulladásának kérdése még bonyolultabbá vált, megoldása pedig nehéz feladat elé állítja a fogászati szakma művelőit. Jogosan mondhatjuk, hogy a probléma megoldása igazi kihívást jelent.

A periodontális és periimplantáris szövetek gyulladásos jelenségei

Magyarországon a krónikus parodontitisben szenvedők aránya rendkívül magas, a 45 év feletti lakosság több mint 85%-ának fogínytasakja van. A hazai fogkefefogyasztás még alig több mint 1 darab/év/fő, és a fogkrémből is csak 3-4 tubus fogy évente. Ehhez képest a fejlett egészségkultúrával rendelkező országokban ennek tízszeresét használják.
A nem megfelelő szájhigiénia pedig bizonyítottan fogkövekhez, fogágygyulladáshoz, ínytasakokhoz és következményes súlyos általános betegségekhez (szívinfarktus stb.) vezethet. Így napjainkban – amikor ezt már jól tudjuk, mert tudományos vizsgálatok bizonyítják – különösen nagy figyelmet kell fordítani a gondos szájápolásra.

A fogágy gyulladása okozta problémák évezredes ismertsége mellett új jelenségként figyelhető meg az utóbbi három évtizedben elterjedt fogászati implantátumok körüli gyulladások, illetve jelentős csontveszteség jelentkezése. Ennek aránya a különböző statisztikai adatok szerint széles értékek között változik, a beültetett implantátumok körül évek alatt azok 5–35%-a esetében megfigyelhető.

Ismert a lakosság körében, hogy a fogkő kikeményedett ételmaradék, a fogakon levő lepedékből keletkezik. Tudják, hogy nagy mennyiségű baktérium szaporodik a plakkban, a lepedékben, és egy idő után az kőkeménnyé válik. Nem eléggé ismert tény a páciensek között, hogy a fogkövek eltávolítása csak a fogorvosi rendelőben, a professzionális szájhigiénés kezelés során, ultrahangos vagy egyéb eszközökkel lehetséges. Egyes páciensek az úgynevezett „fogkő elleni” fogkrémektől várják a probléma megoldását, ezért hosszú időn át nem jelentkeznek a fogorvosnál, szájhigiénikusnál.

Az implantátumokon hasonlóan megy végbe a lepedék megtapadása, illetve a fogkő keletkezése. A talált kórokozók összetételében sem látni lényeges különbséget.

Mint közismert, a fogkövek egyenesen ínygyulladáshoz vezetnek, a fogíny alá is betelepedve pedig a fogágy gyulladásához, majd krónikus parodontitishez, illetve implantátumok esetén az implantátum körüli szövetek gyulladásához. Ekkor mind a fog és az íny között, mind az implantátum és az íny között rés, tasak keletkezik. Ebben a tasakban baktériumok milliói, valamint ételmaradék található. A keletkező toxikus anyagok a fogat, illetve az implantátumot tartó csont felszívódásához, a fog vagy implantátum meglazulásához vezetnek. A tasakból a baktériumok, valamint azok toxinjai a tasak hámsejtjein keresztül bejutnak a véráramba, így a szervezet távoli részeibe is eljutnak mint embolusok. A távoli részeken az érfalon megtapadnak, és ott, az új helyen súlyos gyulladást, majd másodlagos betegséget válthatnak ki (szívinfarktus, agyvérzés, koraszülés stb.). Tudományosan bizonyítást nyert, hogy a krónikus parodontitisben szenvedő, fogínytasakkal rendelkezők között ilyen másodlagos – gyakran akár végső soron halált okozó – betegség sokkal gyakrabban fordul elő. Ez különösen nagy fontosságot ad a gondos szájápolásnak, mivel a rendszeres szájhigiéniai kezelésekkel súlyos betegségek megelőzéséért lehet lépéseket tenni.

A fogágypusztulás nem mindig arányos a plakk, lepedék vagy a fogkövek mennyiségével, mert a különösen agresszív típusú baktériumok már kis mennyiségben is gyors csontpusztulást képesek eredményezni. Vagyis fogkőmentesnek, tökéletesen tisztának látszó fogazat esetén is lehetséges, hogy egy rendkívül agresszív bakteriális hatás miatt gyorsan mély ínytasakok képződnek, és bekövetkezhet foglazulás, fogelvesztés is.
Az ép, gyulladásmentes ínyen előforduló plakkok elsősorban Grampozitív mikrobákat tartalmaznak, majd ahogyan a gyulladás kifejlődése előrehalad, egyre nagyobb lesz a Gram-negatív coccusok, pálcák aránya, az aerobbal szemben egyre több lesz az anaerob résztvevő. A jellegzetes parodontopatogén flóra képviselői tehát Gram-negatív és anaerob túlsúlyú mikrobák. A leginkább felelőssé tehetők: a Prevotella intermedia, a Porphyromonas gingivalis, valamint a Fusobacterium nucleatum. A krónikus felnőttkori parodontitis jellemzője a Porphiromonas gingivalis, amely obligát anaerob kórokozó.

Azok a tényezők, amelyek megnehezítik a szájhigiénét, jelentősen kedveznek a fogágybetegség kialakulásának. Ilyenek a nem megfelelő, túlérő tömések, az elálló vagy vastag szélű koronák, a retenciós helyek, a szabálytalan, torlódott fogazat. A fogat vagy implantátumot tartó szövetek gyulladására hajlamosító, súlyosbító tényezői között ismertek: gyenge immunreakciók, alacsony vitamin-, antioxidáns-, ásványianyagszint, cukorbetegség, vérképző szervi betegség, anyagcsere-betegség, terhesség, dohányzás, rendszeres stressz, a szájhigiénia elhanyagolása. A dentális plakk kialakulására hajlamosító egyéb tényezők szintén fokozzák a fogágybetegség kialakulásának valószínűségét. A kóros szervezeti rezisztencia megváltozott plakkellenes reakcióhoz vezet, ami szintén fokozottabb fogágypusztulást eredményezhet.

A periodontális és periimplantáris szövetek gyulladásában szenvedő betegek kezelésében alapvetően fontos a megfelelő szájhigiénia feltételeinek megteremtése. Az akut tünetek kezelését követi a szupragingivális, szubgingivális fogkövek, a plakk mechanikus eltávolítása. Szükséges a szubgingivális terület alapos depurálása, simítása kézi és gépi eszközökkel. A beteget megfelelő egyéni szájhigiénére kell rávezetni, ezt gyakoroltatni.
A parodontális sebészi beavatkozások között a lebenyes tasakműtétek során nyitott küret végezhető. Az apikális irányba eltolható a készített lebeny, a tasak mélysége így csökkenthető, a denudálódott fog jobban tisztíthatóvá válik. Ez higiénésen jobb, esztétikailag viszont hátrányos. A tartós eredmény meglehetősen kevés.
Az ínyplasztikák során elsősorban a hiperpláziás gingivarészek eltávolítására törekszünk, esetenként pedig esztétikai okokból koronahosszabbítást tudunk végezni.
A parodontális regenerációt elősegítő műtétek célja megállítani a parodontális szövetek pusztulását, valamint támogatni a fogágy struktúráinak minél nagyobb fokú regenerációját.
A vertikális csonttasakok regenerációja sebészi eszközökkel nehéz, a különböző csontpótló anyagok beültetése több év tapasztalatai alapján nem tekinthető biztonságosan sikert jelentő eljárásnak. Gyakori a beültetett anyag kilökődése, késői szövődményként pedig gyökérreszorpció fordul elő. Nemritkán egyes anyagok ankyloticusan épülnek be. Így az egyébként kitűnő hidroxil-apatit is csak kitölti a hiányzó csontrészeket, de nem képes parodontális tapadást létrehozni vagy elősegíteni. A szintetikus trikalcium-foszfát, az organikus anyagok, a membrántechnikák számos esetben sikeresen alkalmazhatók, de a legsikeresebbek is csak általában egy-egy stratégiai fontosságú fog megmentését eredményezik, és a költségek meglehetősen magasak. Marad a legfontosabb cél továbbra is a fogágybetegségek megelőzésében, a lehető legjobb szájhigiénia fenntartásában történő előrelépés.
A parodontálisan károsodott fogazat kezelésében fontos szerepet játszik a mechanoterápia, a gondosan végzett sínezés a szájhigiénés kezeléseket követően hasznos lehet. A protetikai rehabilitációt csak a teljes körű parodontális kezelést követően, tökéletes szájhigiéniájú beteg esetén szabad elkezdeni.
A fogágybetegségek kezelése során kiemelt fontosságú az általános betegségek figyelembevétele, így bakteriémia által veszélyeztetett betegek esetén indokolt lehet antibiotikumos védelem.
A hosszú távú sikeres kezelési eredmény kulcsa a megfelelő gondozás megvalósítása, a 3-6-12 hónapos kontroll, a rendszeres professzionális kezelés elvégzése. Csak jól motivált betegek esetén várható siker.

A fogágybetegségek kialakulásában, progressziójában kiemelkedő szerepet játszanak a baktériumok és a baktériumok toxinjai. A különböző típusú lézerek számos kísérleti vizsgálat tapasztalatai szerint alkalmasak arra, hogy jelentősen csökkentsék a periodontopatogén baktériumok számát. Mind az in vitro, mind az in vivo vizsgálatok rámutatnak arra, hogy – különösen az egyre több antibiotikum-rezisztens törzs jelenléte miatt – a lézeres alternatív kezelésnek egyre nagyobb jelentősége lehet.
Az Nd:YAG lézerrel már 1992-ben bizonyították (Cobb és mtsai, J. Periodontol, 1992:63, 701–707.), hogy jelentős mikrobaszám-redukciót értek el Porphyromonas gingivalis, Prevotella intermedia, Bacteroides forsythus és Treponema denticola esetén. Ugyanezt 1996-ban megerősítették Ben Hatit és munkatársai (J Clin Laser Med Surg, 1996:14, 13, 7–143.). Sarkar és munkatársai (J Periodontol Res, 1993, 28, 204–210.) toluidinkékkel végzett fényérzékenyítés után hélium-neon lézerrel végeztek kezelést, és az anaerobokat 96,6%-ban, az aerobokat 100%-ban lehetett elpusztítani. A P. gingivalis és a F. nucleatum esetén a hatás 94,2% volt. Ráadásul kifejezett csontleépülés-csökkenést figyeltek meg. Moritz és munkatársai (J Clin Laser Surg Med, 1997, 15, 33–37.; Laser Surg Med, 1998, 22, 302–311.) diódalézer segítségével értek el kifejezett baktériumszámcsökkenést a parodontális tasakokban Actinobacillus actinomycetecomitans, Prevotella intermedia, orphyromonas gingivalis esetén. Ugyancsak megfigyelték a diódalézer gyulladást csökkentő hatását, és a parodontális tasak letapadásának elősegítését is.

A baktériumok és ezek toxinjai az immunsejteket stimulálják, amelyek különböző gyulladással kapcsolatos mediátorok termelését eredményezik, mint az interleukin, növekedési faktor, prosztaglandinok. Ezek a gyökérfelszínnel érintkezve szerepet játszanak a gyulladás kialakulásában. A baktériumok és toxinjaik eltávolítása, szintjének csökkentése így közvetlenül, de közvetve is a fogágygyulladás csökkenését eredményezi.

A parodontális és periimplantáris tasakok kezelésének fő célja a gyulladás csökkentése, valamint új tapadás létrehozásának elősegítése. Ebben kiemelt szerepet játszik a gyökérfelszín vagy implantátumfelszín, amely a parodontális regeneráció alappillére. Csak megfelelően biokompatibilis felszín esetén lehetséges jó tapadás létrejötte.

A gyökérfelszín kezelésében, a regenerációhoz szükséges állapot létrehozásában fontos szerepet játszhatnak a lézerek. Crespi és munkatársai a szén-dioxid-lézer (Laser Surg Med, 1997, 21, 395–402.) segítségével hoztak létre új tapadást. Defokuszált módon, 2 W teljesítménnyel, alacsony energiatartományban besugarazva a gyökérfelszínt új fibroblaszttapadást eredményezett.
Schwarz és munkatársai (J Periodontol, 2001, 72, 361–367.) Er:YAG lézer segítségével végzett kezelések során megállapították, hogy a kezelések eredményeként 2 mm volt a tapadásveszteség javulása, a hagyományos nem lézeres eljárással kezelt csoport 1 mm-éhez képest. Rossmann és munkatársai (Den Clin North Am, 2000, 44, 793–809.) a lézerrel végzett tasakhám-eliminációt széndioxid-lézerrel igen eredményesnek találta. A mechanikus csoporthoz képest a lézeres hámeltávolítás sokkal komplettebbnek bizonyult, a gyógyulás pedig kifejezetten eredményesebb. A lézeres tasakhám-eltávolítás egyik kulcskérdése a fogágybetegségkezelés sikerének, és ebben a lézerek kiváló alkalmazása bizonyítást nyert.

Az utóbbi évtizedben egyre nagyobb figyelem irányul a hialuronsavnak a fogágyszövetek gyógyításában betöltött szerepére. Gyulladáscsökkentő, sebgyógyulást serkentő, regenerációt elősegítő hatását számos tudományos közlemény, kísérletes és klinikai vizsgálatok igazolták. [Irodalom: Cortellini P., Tonetti, M. S., J Periodontol, 2005, 76(3), 341–5.; Tonetti M. S. et al., J Clin Periodontol, 2004, 31(9), 770–6.; Baysse, E. et al., Dent Inform, 2004, 7, 385–91.; Sasaki, T., Watanabe, C., Bone, 1995;16, 9–15.; Shimabukuro Y. et al., J Cells Phisiol, 2005, 203(3), 557–63.; Psitorius, A., Willershausen B., Quintessenze International, 2005, 36, 531–8; Pomowsky J. H. et al., J Clin Periodontol, 2003, 30, 159–64.; Engstrom P. E. et al., J Period, 2001, 72, 1192–200.; Xu Y et al., J Period, 2004, 75, 114–8.]

Az Ecto Derma Polyklinikán bevezetésre került, elsőként ebben a formában, a periodontális és periimplantáris szövetek komplex lézeres kezelése (PPSLK) program. Több mint két évtizedes fejlesztés eredményeként szinte minden hatékony eszköz egy helyen rendelkezésre áll, megfelelően képzett szájhigiénikus, fogszakorvos szakemberek látják el és gondozzák a pácienseket. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a program hatékonynak bizonyult, mind a gyakorló fogorvosok, mind pácienseik számára is hozzáférhetővé tehető, megvalósítható. A fogorvosok a megfelelő ismeretek (lézertanfolyam) és eszközök megszerzését követően saját rendelőjükben a komplex programot vagy a program elemeinek jelentős részét saját maguk meg tudják valósítani. Ami pedig felszerelés vagy anyag hiányában helyben nem megvalósítható, azokhoz az Ecto Derma Polyklinika az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően nyújt együttműködő segítséget.

Periodontális és periimplantáris szövetek új, komplex lézeres kezelése, PPSLK program az Ecto Derma Polyklinikán

A) Rendelői diagnosztikai fázis
1. Betegvizsgálat, a fogágy állapotának felmérése.
2. Panoráma-röntgenfelvétel, kiegészítő vizsgálatok, szakorvosi konzíliumok a klinikán belül (szájsebészet, implantológia, belgyógyászat, fül-orr-gégészet, allergológia, immunológia, bőrgyógyászat, ultrahang, kardiológia, urológia, nőgyógyászat, szűrővizsgálatok stb.).
3. Orvosi laboratóriumi vizsgálatok, az immunrendszer laborvizsgálata.
4. Mikrobiológiai tenyésztéses baktériumvizsgálatok.
5. Allergiavizsgálat fogászati anyagokra, fémekre, gyógyszerekre.
6. Szájhigiéniai állapotfelmérés, eszközök, termékek értékelése, plakkkontroll.
7. Kezelési terv készítése – szájhigiéniai, fogászati, ínysorvadás-kezelés.

B) Rendelői terápiás fázis
8. Ultrahangos fogkő-eltávolítás – íny feletti és speciális íny alatti kezelések.
9. Fogínytasakok sebészi dióda lézeres kezelése (tasakok baktériumainak kiiktatása).
10. Szoftlézer-terápia (gyógyulás és ínytapadás elősegítése).
11. Antimikrobiális fotodinamikus terápia lézerrel.
12. Speciális, az ínysorvadást gátló gyógyszeres szájöblögető alkalmazása.
13. Hialuronsavas íny- és tasakkezelés.
14. Antioxidáns-tartalmú szerek alkalmazása helyileg és általánosan.
15. A nem stabil fogak rögzítése, fixálása.
16. Egyénre szabott szájhigiénés eszközök kiválasztása több mint 100-féle termékből (fogkefe, fogkrém, fogselyem, fogköztisztító, elektromos fogkefe, szájzuhany, otthon alkalmazható gyógyhatású készítmények, gyógyszerek stb.).
17. Rendszeres szájhigiéniai gondozás, a fogágysorvadás kezelésének folyamatos biztosítása.
18. A szükséges további fogászati kezelések – tömések, koronák, hidak, implantátumok stb.

C) Otthoni gondozási fázis
19. Otthoni hialuronsavas íny- és tasakkezelés.
20. Otthoni szoftlézer-terápia.
21. Otthoni antioxidáns-alkalmazás –helyileg az ínyen és általánosan táplálékkiegészítőkkel.
22. Egyénre szabott szájhigiénés eszközök alkalmazása (fogkefe, fogkrém, szájzuhany, készítmények stb.).
23. Rendszeres plakk-kontroll a hatékonyság önellenőrzésére.
24. Szájhigiénikusi segítség: folyamatos online tanácsadás, kezelési instrukciók, terápiavezetés.
25. Konzultáció szerinti időközönként részvétel a professzionális kezeléseken a rendelőben.

Az Ecto Derma Polyklinika PPSLK programjának részletes bemutatása

A program az eddig megismert és kedvező gyakorlati tapasztalatokat hozó egyes eljárások egy rendszerbe szerkesztésével a több tényező által okozott kórkép kezelését több, elvileg különböző oldalról közelíti meg. Így sor kerül mind az általános szervezeti, immunológiai okokra, a vitaminhiányra, mind a szájüregi higiéniás eljárások hatékonyságának növelésére, a multirezisztens patogén flóra minél tökéletesebb kiiktatására, az íny alatti szöveti felszínek dekontaminálására. A program három egymással folyamatosan és szorosan, dinamikus összefüggésben lévő, mégis didaktikai okokból elválasztható részre osztható: rendelői diagnosztika, rendelői terápia, otthoni gondozás.

A) Rendelői diagnosztikai fázis

1. Betegvizsgálat, a fogágy állapotának felmérése
A szokásos betegvizsgálat, az általános és fogászati anamnézis felvétele, a fogazat, a fogágy állapotának klinikai vizsgálata, a természetes fogak, illetve implantátumok körüli tasakmélység, fogmozgathatóság megállapítása történik. Sor kerül általános fogászati és szájüregi szűrésre is, valamint a sztomatológiai állapot, szájhigiénia felmérésére.

2. Panoráma-röntgenfelvétel, kiegészítő vizsgálatok, szakorvosi konzíliumok a klinikán belül
Vizsgálatok: szájsebészeti, implantológiai, belgyógyászati, fül-orr-gégészeti, allergológiai, immunológiai, bőrgyógyászati, ultrahang, kardiológiai, urológiai, nőgyógyászati stb. szűrővizsgálatok.
A csontállomány, a fogazat és az implantátumok állapota, valamint egyéb, az állcsontokban előforduló eltérések megítélése szempontjából alapvizsgálatnak tekintendő a panoráma-röntgenfelvétel elkészítése, kiértékelése. A standard felvétel egyben alkalmas az évekkel ezelőtti, majd az évekkel későbbi állapotok összehasonlítására, a közöttük eltelt időben végbement változások (progresszió vagy regresszió) megítélésére, a folyamatok követésére.
A kiegészítő vizsgálatok során további szükséges radiológiai vizsgálatok elvégzése, kiegészítésképpen szakorvosi konzíliumok eredményeinek figyelembevétele segíti a pontosabb állapotfelmérést. Fontos lehet egyes anyagokra, fémekre vonatkozó allergiavizsgálat (epikutánteszt) elvégeztetése. Akár a titánnal szemben ritkán tapasztalható reakciók, intolerancia is vizsgálat tárgyát képezheti, különösen a fémmentes lehetőségek választásának ismeretében. Más allergiavizsgálati módszerek is rendelkezésre állnak (Prick-teszt, szérumból történő vizsgálatok stb.), amelyek hozzájárulhatnak a folyamatok általános szervezeti okának jobb megértéséhez.

3. Orvosi laboratóriumi vizsgálatok, az immunrendszer laborvizsgálata
A fogágybetegségek létrejöttében, előrehaladásában kifejezetten meghatározó szerepet tölt be a szervezet általános állapota, az immunrendszer. Így az immunrendszer állapotára vonatkozó laboreredmények támpontot adhatnak a páciens általános immunállapotát javító eljárások alkalmazása területén.

4. Mikrobiológiai tenyésztéses baktériumvizsgálatok
A mikrobiológiai tenyésztéssel egyes esetekben tisztázható a tartósan fennálló és elsősorban a szokatlan képet mutató gyulladások hátterében álló kórokozók csoportja. Elsősorban az aerob és anaerob baktériumok a vizsgálat célpontjai, de információt adhat a gombatenyésztés, ritkább esetekben a vírusok kimutatása is. Mindenesetre évtizedes tapasztalat mutatja, hogy önmagában a baktériumok beazonosításától, illetve azok célzott antibiotikus kezelésétől tartós eredmény, gyógyulás csak nagyon ritkán várható.

5. Allergiavizsgálat fogászati anyagokra, fémekre, gyógyszerekre
Különösen fontos a fogászati anyagokra, elsősorban a fémekre vonatkozó allergiavizsgálat (epikutánteszt) elvégeztetése, mivel az allergia gyakori oka a folyamatosan előrehaladó periodontális és periimplantáris gyulladásoknak.

6. Szájhigiéniai állapotfelmérés, eszközök, termékek értékelése, plakk-kontroll
A periodontális és periimplantáris szöveteket érintő megbetegedésekért a legtöbb tankönyv elsősorban a nem megfelelő szájhigiéniát teszi felelőssé. Megítélésünk szerint is ez tekintendő a program egyik alapkövének, ugyanakkor tudjuk azt, hogy önmagában a gondos szájhigiénia nem ad biztosítékot a gyulladásos folyamatok, a csontveszteség folyamatának megállítására.
Rendkívül széles a lehetőség a különböző szájhigiéniát segítő és tökéletesítő eszközök között, ezek értékelése, a plakk-kontroll megvalósítása kiemelkedően fontos elem.

7. Kezelési terv készítése, szájhigiéniai, fogászati, ínysorvadás-kezelés
Az előzetes diagnosztikai vizsgálatok, szakkonzíliumok, eredmények figyelembevételével egy több ütemben végrehajtandó kezelési program készül. Ez kiterjed a folyamatos szájhigiéniai kezelésekre, fogászati tevékenységre, amelyeket időközben el kell végezni.

B) Rendelői terápiás fázis

8. Ultrahangos fogkő-eltávolítás – íny
feletti és speciális íny alatti kezelések Az általában több ülésben végzett szájhigiéniai munka első lépése a fogkövek eltávolítása a szupra- és a szubgingivális területről. Ez mind a természetes fogakra, mind az implantátumok felszíneire vonatkozik. Akár a fogak felszíneiről, akár koronákról, hidakról, implantológiai elemekről legyen is szó, a tökéletes tisztaság, lepedékmentesség, a felszínek megfelelő állapota elengedhetetlen feltétel.

9. Fogínytasakok sebészi dióda lézeres kezelése (tasakok baktériumainak kiiktatása)
A fogkövek eltávolítását követően a sebészi dióda lézerekkel az általánosan alkalmazott 2,5–3 W teljesítménnyel, 200–350 mikrométer vastagságú hajlékony üvegszálakkal a fogak vagy implantátumok körüli tasakok hámján, valamint a tasakban lévő teljes flórát eliminálhatjuk a rövid impulzusokban alkalmazott lézersugárral körbehaladva a tasak mélyén és felszínein. A kezelés alkalmazott protokollja szerint az 1., 8., 15. napon végzünk minden fogra és implantátumra kiterjedő, a teljes szájüregre vonatkozó sebészi lézeres, zárt tasakkezelést. A mikrobák fajtától, gyógyszerérzékenységtől függetlenül elpusztíthatók.

10. Szoftlézer-terápia (a gyógyulás és az ínytapadás elősegítése)
A szájhigiénikusi kezeléseket, a sebészi lézeres tasakkezelést kiegészíti a folyamatosan alkalmazott szoftlézerterápia. Ezt részben a rendelőben végzik a higiénikusok naponta-kétnaponta, részben a páciensek otthonukban is végezhetik, megfelelő oktatást követően, a számukra hozzáférhető szoftlézer-berendezések segítségével.

11. Antimikrobiális fotodinamikus terápia lézerrel (APDT)
A 650 nm hullámhosszúságú, piros, kis teljesítményű (szoft) lézerfény és a metilénkékoldat együttes alkalmazása a tasakokban és a gyulladt felszíneken enyhébb esetekben önmagában is a sebészi lézerekhez hasonló hatékonysággal képes elpusztítani a mikroorganizmusokat. A sebészi lézer után alkalmazva annak hatását kiegészíti, a szájüreg egyéb nyálkahártya-felszíneiről, tonsillákból, melléküregekből a tasakokba visszakerülő mikroorganizmusokat (rekolonizáció) pusztítja el. Az új, kisméretű (ceruzanagyságú), de rendkívül jelentős teljesítményre képes szoftlézerrel a kezelés időtartama is (200 mW-os lézerrel pontonként 15 másodperc elegendő; régebben a 20 mW-os lézerrel tízszer hosszabb idő kellett) jelentősen lerövidíthető. További előny, hogy az új, korszerű lézerek ára is jelentősen lecsökkent.

12. Speciális, az ínysorvadást gátló
gyógyszeres szájöblögető alkalmazása A depurálással, a sebészi lézer alkalmazásával a tasakokban a baktériumszám lecsökkenthető. Ugyanakkor az egyéb orális felszíneken, nyálkahártyákon, garatban a rendszeres, naponta többszöri, dezinficiens oldattal végzett kezelés hozzájárul a mikrobák számának csökkentéséhez, a baktériumszám redukciójához. Különösen hatásos az ínysorvadásos betegek kezelésében bevált, dezinficiens-tartalmú szájöblögető oldat alkalmazása.

13. Hialuronsavas íny- és tasakkezelés
Az íny gyulladásának csökkentése, a sebgyógyulás serkentése, a baktériumok által elfoglalt területeken kifejtett kedvező hatás miatt a rendelői alkalmazásra készített magasabb hialuronsav-tartalmú gél tasakokban, gyulladt lágyrészterületeken, fogászati vagy műtéti beavatkozások által érintett területeken történő alkalmazása igen jól kiegészíti a kezeléseket.

14. Antioxidáns-tartalmú szerek alkalmazása helyileg és általánosan
A szervezet immunrendszerének általános (táplálékkiegészítők, vitaminkomplexek, antioxidáns-tartalmú készítmények stb.) támogatása bizonyítottan hozzájárul a gyógyulási folyamathoz, a tasakmélység csökkenéséhez. Az antioxidáns-tartalmú zselék, krémek, folyadékok elsősorban a tasakba vagy az ínyszélre adaptálása a szervezet helyi védekező reakciójának ad támogatást.

15. A nem stabil fogak rögzítése, fixálása
A mozgatható fogak rögzítése, fixálása történhet kompozitok, rögzítést elősegítő szalagok, különböző anyagokból készített sínek segítségével.

16. Egyénre szabott szájhigiénés eszközök kiválasztása
Klinikánkon több mint 100-féle termékből választhatunk (fogkefe, fogkrém, fogselyem, fogköztisztító, elektromos fogkefe, szájzuhany, otthon alkalmazható gyógyhatású készítmények, gyógyszerek stb.). Valamennyi, a szájhigiéné otthoni fenntartását elősegítő eszköz, készítmény, eljárás végiggondolása szükséges, hogy a legmegfelelőbbet az elváltozás jellegét, az egyéni szájüregi viszonyokat, továbbá a beteg készségeit figyelembe vevő szempontok alapjánhatározzuk meg. A szájhigiénikus a beteggel való foglalkozás alkalmával elmondja, megmutatja és begyakoroltatja az egyes eszközök alkalmazását. Különösen hangsúlyos az elvégzett otthoni kezelés eredményének önkontrollja, ennek megtanítása.

17. Rendszeres szájhigiéniai gondozás, a fogágysorvadás kezelésének folyamatos biztosítása
A rendszeres rendelői szájhigiéniai gondozás programját az egyéni állapot, a szájüregi viszonyok, a végrehajtandó kezelések bonyolultsága, az egyéni készségek, ügyesség figyelembevételével kell összeállítani. A havi kétszeri látogatástól a félévente végzett szájhigiéniai kontrollig sokféle gyakoriságú rendszeresség lehet ésszerű és hatékony.

18. A szükséges további fogászati kezelések – tömések, koronák, hidak, implantátumok stb.
A periodontális és periimplantáris szövetek kezelésének előrehaladtával elvégezhetők a szükséges fogászati kezelések. A gyulladásos jelenségeket már nem mutató íny esetén kedvezőbbek a feltételek tömések, koronák, hidak készítésére, cseréjére korrekciójára. Megfelelő feltételek kialakítása, a „tiszta száj” elérése esetén célszerű lehet implantátumok behelyezésébe is belefogni.

C) Otthoni gondozási fázis

19. Otthoni hialuronsavas íny- és tasakkezelés
Az alacsonyabb hialuronsav-tartalmú gél, spray, krém napi rendszerességű, otthoni használata javít az állapoton. A betegek kioktatás, betanítás után tudják helyesen alkalmazni.

20. Otthoni szoftlézer-terápia
A megfelelő kiképzést követően a páciensek az alacsonyabb energiájú szoftlézer-készüléket otthonukban maguk is alkalmazhatják saját kezelésükre. A rendelő biztosít számukra készüléket és védőszemüveget. A kezelési idő hosszabb, mint a rendelőben történő alkalmazásnál, viszont különösen a távol lakó, nehezen utazó vagy időhiányban szenvedő páciensek esetén naponta 2-3-szor, kisebb dózisokban alkalmazva hatékonyan segíti a gyógyulást, helyettesíti a rendelőben elvégzett rendszeres professzionális szoftlézer-kezelést.

21. Otthoni antioxidáns-alkalmazás – helyileg az ínyen és általánosan táplálékkiegészítőkkel
Az immunrendszer erősítése, a gyulladásos folyamatok csökkentése érdekében táplálékkiegészítők, vitaminkomplexek (kapszulákban, tablettákban, oldatokban stb.) formájában általánosan, valamint zselében, krémben, sprayben lokálisan alkalmazhatják az antioxidánsokat otthon is a páciensek.

22. Egyénre szabott szájhigiénés eszközök alkalmazása (fogkefe, fogkrém, szájzuhany, készítmények stb.)
A szájhigiénikus betanítása és instrukciói alapján a páciensek otthonukban megfelelő időráfordítással, adott ütemezés alapján végzik a napi gondozási teendőket. A szükséges eszközöket a rendelő bocsátja rendelkezésre, kiválasztva a megfelelő méretet, sörtekeménységet, formát, vastagságot, hatóanyagot stb.

23. Rendszeres plakk-kontroll a hatékonyság önellenőrzésére
A páciensek megfelelő eszközök segítségével a saját szájhigiéniai tevékenységük önellenőrzését is el tudják végezni. Ezt megtehetik akár plakkfestő tabletták segítségével, akár fogselyemmel, vagy más módon, és megbeszélhetik a szájhigiénikussal, aki szükség esetén segít a felmerült hiányosságok kiküszöbölésében.

24. Szájhigiénikusi segítség: folyamatos online tanácsadás, kezelési instrukciók, terápiavezetés
A páciensek állapotának, illetve szájápolásának folyamatos nyomon követése a szájhigiénikus feladata. A kapcsolattartás telefonon, e-mailben történik az egyes személyes találkozások közötti időben. Az online kapcsolattartásban részt vehetnek a rendelő más dolgozói is, így a recepciósok, az orvosok, a fogászati asszisztensek. A kérdéseket feltehetik e-mailben is, és vagy direkt levélben kapnak választ, vagy a rendelő honlapján az „orvos válaszol” rovaton keresztül, blogban vagy egyéb formában.

25. Konzultáció szerinti időközönként részvétel a professzionális kezeléseken a rendelőben
A sokrétű kapcsolattartás lehetővé teszi, hogy nem szükséges napi-kétnapi vagy heti rendszerességgel jelentkezni a fogorvosi rendelőben, de fontos része a program sikerességének a rendszeres személyes kapcsolattartás. Általánosságban a 3 havonta elvégzett szájhigiéniai kezelésen, fogkő-eltávolításon és ínykezelésen való megjelenés, valamint a félévente elvégzett fogorvosi kontroll a leginkább bevált formula.

A komplex program összes elemének, módszerének elsajátítása, a kezelési technikák helyes alkalmazása, a szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismerése, valamint az eddigi szerzett tapasztalatok megosztása céljából a fogorvosok, implantológusok, fogászati asszisztensek és szájhigiénikusok számára akkreditált képzést biztosít az Ecto Derma Polyklinika.

Dr. Gáspár Lajos