Lágyszövet-menedzsment az N/V mikrolézer alkalmazásával

567

Az ínyszövet korrekciója a fogászati munka számos területén mindennapos, legyen szó konzerváló fogászati, endodontiai, protetikai, szájsebészeti vagy akár orthodontiai kezelésről. A leggyakoribb a gingivectomia, ami para- vagy szubgingivális, szekunder kárieszes üregeknél elengedhetetlen a megfelelő ellátáshoz. Ezt sokféle módon lehet kivitelezni, kezdve a szikepenge használatától a forgóműszeres kürettázson át az elektrosebészeti beavatkozásig. Mind a mai napig vannak olyan fogorvosok, akik a szikepenge által vágott seb gyógyulását tartják a legesztétikusabbnak, függetlenül a beavatkozás helyétől. Ez általánosságban igaz, viszont a vérzés és a varratok miatt jelentős diszkomfortot okoz a páciensnek, nem beszélve az elhúzódó kezelésről, hiszen így az esetek csak igen kis százalékában lehet egy ülésben véglegesen ellátni a pácienst. Hasonló a helyzet protetikai munkák esetén a preparálási határra ránőtt íny hagyományos eltávolításával. További gondot jelent a beavatkozás után mindenképpen kialakuló, előre meghatározhatatlan mennyiségű ínyrecesszió, ami miatt a lenyomatvételt érdemes egy-két héttel későbbre halasztani, így meghosszabbodik a teljes kezelési idő.

A preprotetikai ínykorrekcióknál (frenulectomia, vesztibulumplasztika stb.) is fellelhetők ezek a problémák.

A protetikai munkáknál vagy az V. osztályú kavitások ellátásánál számtalanszor szükséges a megfelelő szulkusztágítás, illetve a szulkuszfolyadék-kontroll. Ezt a fogorvosok nagy százalékban szulkuszfonal és impregnáló oldat különféle kombinációjával érik el. A megfelelő szulkusztágítási technikához a megfelelő lenyomatvételi technikát érdemes alkalmazni.

Mindezen kellemetlenségek elkerülhetők a lágyszöveti diódalézerek használatával. Egyrészt biostimulációs hatásuk miatt a lézerrel vágott ínyrészek sokkal gyorsabban regenerálódnak, másrészt a lézerfény csíraszám-redukáló hatása miatt nemcsak a seb felületén, de a mélyebb szövetrétegben is jelentősen csökkenthető a nem kívánt mikrobák száma. Ennek következményeként minimalizálni lehet a posztoperatív szövődményeket, a fájdalmat, a lágyszövetek dagadását.

A kis teljesítményű lágyszöveti lézerek (például N/V mikrolézer-ceruza, 1. ábra) megfelelő alkalmazásakor jóval kisebb a vágott seb körüli nekrotikus zóna (5–8 sejtsor, ami emberi szemmel láthatatlan), mivel az ilyen típusú lézer mellékhője mintegy 70–80 °C-os, szemben az elektrosebészeti beavatkozáskor keletkező mellékhővel, ami 150–500 fokos. Mivel a sejtelhalási zóna minimális, lehetővé válik az esztétikai beavatkozások eredményének garantálása a páciens felé, továbbá akár a felső frontrégió preparálását és lenyomatvételét is egy alkalommal lehet elvégezni. Mivel a lágyszöveti diódalézereknél csak az optikai szál végének keresztmetszete vág (általában 400 mikron átmérőjű), könnyedén kivitelezhetjük a lézeres szulkusztágítást, garantáltan megőrizve a hámtapadást a csonk nyaki részén, anélkül hogy veszélyeztetnénk a körülötte levő lágyszöveteket – még a periosteum közelében is nyugodtan lehet dolgozni.

Az implantációs protetika területén is kamatoztatni lehet ezeket az előnyöket, hiszen az implantátumfelszabadításkor még az implantátum testéhez is hozzá lehet érni a lézer optikai végével anélkül, hogy veszélyeztetnénk az implantátum osszeointegrációját – mivel nem alakul ki szikraképződés, és a csekély mellékhő miatt az implantátumtest felmelegedésétől sem kell tartani. Az alábbiakban közölt protetikai eseten végighaladva az N/V lézer számos előnyét be lehet mutatni a gyakorlatban.

A 62 éves nő páciens elmondása alapján már több éve elvesztette jobb alsó rögzített pótlását. Általános anamnézisében egyedül kardiológusi kontroll alatt kezelt szívritmuszavarról számolt be. Ilyen esetekben különösen ajánlott eszköz a lézer az elektrosebészeti berendezésekhez képest, mivel nem elektromos áram használatával érjük el a kívánt vágóhatást. Az intraorális vizsgálatkor szembetűnő volt az alsó premoláris csonkok kis magassága (2–3. ábra). Tankönyvi adatok szerint legalább 3-4 mm-nek kell lennie a protetikai csonknak vertikálisan a megfelelő stabilitás és horgonylat biztosításához. Ezt ebben az esetben csak lágyszövet-sebészeti koronahosszabbítással lehetett elérni. Ehhez tökéletesen ideális eszköz a dióda-mikrolézer (4. ábra), hiszen a megfelelő parodontológiai vizsgálatot követően (biológiai szélesség biztonságos megtartása érdekében), vérzésmentesen, maximális ráláthatóság mellett lehet az ínyszövetet a kellő mértékben redukálni. Ezután a marginális gingiva sérülése nélkül lehet átpreparálni a csonkokat, és biztosítani az interokklúziós távolságot (5–6.ábra).

Mindeközben el lehet végezni a lézeres szulkusztágítást, mindvégig karbonizációmentes, gyorsabb regenerálódásra képes ínyszövetet hagyva hátra. A lézerrel vágott lágyrész-sebnek még egy komoly előnye van: vér-, illetve szulkuszfolyadékmentes felületet képez (7. ábra). Akkor sem kezd vérezni, ha a fogorvos fém műszerrel vagy más anyaggal ér hozzá a friss sebszélekhez. Ez nagymértékben megkönnyíti a protetikai csonk körüli folyadékkontrollt, könnyebb lenyomatvételt, egyszersmind pontosabb lenyomatokat eredményezve (8. ábra). Ideiglenes pótlás készítésekor nem kell tartani az előkészítés közben kialakuló vérzések cseppjeinek az ideiglenes korona anyagába való inkorporálódásától, továbbá az egyenes sebszélek miatt könnyebb az ideiglenes pótlás paragingivális széleinek kialakítása. A precízen kialakított ideiglenes pótlásszél zavartalan gyógyulást biztosít (9.ábra). Ha szükséges, akár három-négy nap múlva már átadható a kész pótlás, természetesen ideiglenes ragasztással (10.ábra), majd egy hét múlva a tökéletesen regenerálódott marginális ínyszövet mellett véglegesen be lehet ragasztani a fémkerámia pótlást (11–12.ábra).

Mindezekből talán érezhető mindaz a kezelést, gyógyulást és rendelői munkatempót segítő potenciál, amit a kis teljesítményű fogászati diódalézerek nyújtanak a mindennapi fogorvosi praxisban. Az N/V mikrolézer, köszönhetően a vezeték nélküli, ergonomikus tervezésének, kompromisszum nélküli megoldást kínál a fent említett fogászati beavatkozások során.