Folytatódik a cafeteria csiki-csuki – Elvileg támogatják az egészségügyi szolgáltatásokat

615

Azt ugyan nem tudni, pontosan mekkora összeget használtak fel fogászati kezelésekre az egészségpénztári keretükből a dolgozók, de az biztos, hogy a munkáltatók ilyen irányú befizetéseit ezentúl sem fogja ösztönözni az állam. 2017-től ugyan változik a béren kívül adható juttatások, ezen belül az ebből igénybe vehető egészségügyi ellátások köre, azt egyelőre nem tudni, milyen szolgáltatások tartoznak majd ide.

A jövő évtől ismét változik a béren kívül adható juttatásokra vonatkozó szabályozás, ami a fogászati kezelések egészségpénztári elszámolhatóságát is érintheti. 2017-től a pénzen kívül béren kívüli juttatás kizárólag a Széchenyi Pihenőkártyára (Szép-kártya) adható. A kártyán továbbra is három alszámla lesz, a szálláshely alszámlára 225 ezer, a vendéglátásra 150 ezer, a szabadidőre pedig 75 ezer forint az utalható éves maximumösszeg. A munkáltatók a sportrendezvényekre továbbra is korlátlanul és adómentesen adhatnak belépőket, a kulturális rendezvények látogatását célzó juttatás után sem kell közterhet fizetni évi 50 ezer forintig.

Adómentes marad a munkáltató részére öt éven belül, 5 millió forintig adható lakáscélú támogatás is, sőt, az adómentes juttatások köre a bölcsődei szolgáltatások mellett a bölcsődei ellátásokkal is bővül, sőt, bekerültek ebbe a körbe az óvodai szolgáltatások és ellátások is.

Mindazok az egyéb béren kívüli juttatások azonban, amelyek idén még adómentesen adhatók voltak, jövőre már adókötelesek lesznek, ami érinti a helyi utazási bérletet, az iskolakezdési támogatást, a munkahelyi étkeztetést és az Erzsébet-utalványt, az önkéntes nyugdíjpénztári és az önkéntes egészségpénztári juttatásokat is.

Folytatódik a cafeteria csiki-csuki

Bár a 2017-es adóváltozások nyomán a jogalkotó kiemelte: szándéka, hogy meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat a munkáltató ingyenesen biztosíthasson a dolgozói részére, hogy pontosan milyen ellátásokra vonatkozna az adómentesség, egyelőre nem tudni. Ezeket egy külön miniszteri rendeletben részletezik majd, ám kérdésünkre az érintett tárcáknál egyelőre csak annyit közöltek: a törvény hatályba lépéséig megszületik a rendelet. Annyit tettek még hozzá, hogy az adómentesség lényeges feltétele, hogy a szóban forgó ellátást minden munkavállaló azonos feltételekkel vehesse igénybe.

A módosítás mindenesetre úgy szól, hogy a munkáltató adómentesen nyújthat

  • nem pénzben kapott juttatásként
  • dolgozói részére egészségügyi szolgáltatásokat.

A szolgáltatási kör mellett egyelőre az értékhatár sem ismert, egyes nyilatkozatok alapján körülbelül havi 20 ezer forintról lehet szó.

Nem szabad megfeledkezni azonban arról sem – miként arra Sándorné Új Éva, a GBA Consulting Kft. okleveles adószakértője a munkajog.hu-n felhívta a figyelmet, hogy a hatályos személyijövedelemadó-törvény (Szja tv.) jelenleg is tartalmaz egy, az egészségügyet érintő adómentes juttatási elemet. Ez a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű díjfizetés esetén adómentes juttatásként kezeli a kockázati betegség- vagy más néven az egészségbiztosításokat abban az esetben, ha azok díját nem a biztosított, hanem harmadik személy, adott esetben például a munkáltató fizeti.

A minimálbér 30 százaléka jelenleg 33 330 Ft/hó, ez azonban januártól várhatóan ismét emelkedni fog, így az új lehetőséggel együtt ez már elég jelentős összeg. Az Szja tv. jelenleg és 2017. január 1-jétől is lehetővé teszi, hogy a munkáltatók szerződést kössenek az egészségpénztárakkal célzott szolgáltatások nyújtására. Igaz, az új szabályok szerint ezt már csak 15 százalék szja és 14 százalék eho mellett lehet megtenni, ami kétségessé teszi, vajon megéri-e ez a munkáltatóknak.

Különösen, hogy ha a munkáltató a minimálbért meghaladó összeget szeretne szeretne befizethetni az egészségpénztárba, akkor a minimálbért meghaladó összeg után már nem 14, hanem 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. A módosító törvény ezen a szabályon nem változtatott, azonban kiterjeszti annak hatályát a társas vállalkozások közreműködő tagjaira is.

Elvileg megoldható, hogy a dolgozó készpénzt kap valamilyen jogcímen (például jutalom), majd ezt fizeti be az egészségpénztárba. Ebben az esetben azonban neki és a munkáltatójának összesen 42 százalék közterhet kell(ene) befizetnie, ami igen nagy arány, még akkor is, ha a pénztárba teljesített magánbefizetés 20 százaléka (éves szinten legfeljebb 150 000 forint) a következő évben azután adókedvezményként igénybe vehető.

A szakértő szerint a juttatások módját érdemes alaposan átgondolni, és a lehető legkisebb adó- és járulékfizetési teher mellett biztosítani a dolgozók egészségmegőrzését, gyógyítását, szűrővizsgálatait. Ez viszont nem lesz egyszerű, mint Fata László, a CafeteriaTrend ügyvezetője fogalmazott a Cafeteria workshop eseményen, kemény dolguk lesz a „gondoskodó attitűdű” munkáltatóknak, mert számukra nagy érvágás lesz a nyugdíj- és egészségcélú támogatások növekvő terhe.

Szerző: Haiman Éva