Fogorvosi perek és azok okai a gyakorlatban

3135

A rendelők bevételeik egyre nagyobb részét költik marketingre. A leendő páciensek mind nagyobb hányadban az interneten keresik meg a legolcsóbb, a legjobb ígéretekkel jelentkező fogászati szolgáltatót. Eltűnnek a távolságok a közlekedés felgyorsulásával, az országhatárok nem jelentenek akadályt, és az egészségügyben, különösen a fogászatban, igen gyakori a nem szakmai, hanem az úgynevezett üzleti befektető. Mindezek jelentős szerepet játszanak abban, hogy a fogászati kártérítési perek soha nem látott mértékben megszaporodtak hazánkban is. Az orvosperek terjedése a nyugati polgári társadalmakban harmincnegyven éve észlelhető, okaként elsősorban azt jelölik meg, hogy az egészségügyi ellátás fejlődése miatt a társadalom fokozott elvárásokat támaszt: a funkció helyreállítása mellett előtérbe kerül a kifogástalan kozmetikai rekonstrukció igénye is. Megszűnt a hagyományos orvos-beteg kapcsolat misztifikáltsága, az egészségügyi vállalkozóval kapcsolatban a társadalom a szolgáltatóiparra vonatkozó összes jogi szankciókat érvényesíti. A kártérítési ügyekre hazánkban a rendszerváltás után ügyvédcsoportok specializálódtak, az orvosképzés, továbbképzés viszont késésben van a praxisok jogi védekezésre való felkészítésével. Növeli a problémát, hogy a fokozódó gazdasági konkurenciaharcban romlik a fogorvos-társadalom belső, kollegiális etikai magatartása, a verseny a rendelők között sokszor a túlélésért folyik, egymás alá mennek az árakban, a kereskedelemhez hasonló kíméletlen konkurenciaharc van kibontakozóban.

A kárigények rendezésének lehetséges módozatai a gyakorlatban

1. Megegyezés
Típusos esetben első lépésként a beteg kifogásait jelezheti a fogorvosi rendelő felé, visszakéri a kezelés költségeit, mert elégedetlen. A kárigények rendezésénél régi íratlan szabály, hogy közvetlen megegyezésre kell törekedni a kezeléssel kapcsolatban a kifogást emelő beteg és a rendelő között. Ezzel hosszadalmas, sokszor megalázó kellemetlenség előzhető meg. Ha a kezelési költség visszafizetésében egyeznek meg a felek, akkor a polgári peres joggyakorlat értelmében két nyilatkozatot kell tanúval hitelesítve aláíratni a beteggel: egy elismervényt a beteg – vagy a beteg és a fogorvos – által hibásnak minősített kezelés költségének visszafizetéséről, valamint egy külön nyilatkozatot arról, hogy a költség visszatérítése megtörtént, és ezzel a kezeléssel kapcsolatban további jogi követelést nem támaszt a beteg. Jó szándékú beteg és rugalmas gondolkodású rendelő esetén a megoldás sikeres lehet, rövid idő alatt a kári gény rendezhető.

2. Biztosítótársaság
A sikertelen előzetes egyezkedés esetén a beteget ahhoz a biztosítótársasághoz kell irányítani, amelyikkel felelősségbiztosítást kötött. A kötelező szakmai felelősségbiztosítás feltételeinek értelmében a biztosító csak akkor fizet helyettünk, ha az orvosszakértő a munkával kapcsolatban szakmai hibát, szabályszegést állapít meg. Alapfeltétel, hogy a rendelő a szakmai hibát ismerje el. Ha nincs szakmai hiba, azaz az elvárható átlagos minőségnek megfelelően hibátlan az ellátás, akkor elutasítják a beteg kárigényét. A biztosító csak olyan kárüggyel foglalkozik, ami a kötvényben a „kockázatkezelés helye”-ként feltüntetett rendelőben történt, ezért a több munkahelyen is dolgozó fogorvosnak előnyös az ország egész területére kötni a biztosítást. Egészségügyi vállalkozónak az alkalmazottaira is kell kötni felelősségbiztosítást, ha az alkalmazott nem rendelkezik az ország egész területére érvényes biztosítással. A kártérítési ügy rendezéséhez a fogorvos köteles a kezeléssel kapcsolatos orvosi dokumentációt a biztosítóhoz benyújtani. Ehhez a betegtől hozzájárulást kell kapnia az orvosi titoktartás alóli felmentéshez (ezt a formalitást beteg még sohasem tagadta meg). Ha a biztosító nem tud megegyezni a beteggel, és kártérítési per lesz, a bírósági tárgyalásokon az ügyet a biztosító jogásza képviseli. A biztosító ügyintézése egy évnél rövidebb idő alatt ri tkán fejeződik be.

3. ÁNTSZ területi szervezete
Elégedetlen beteg több fórumhoz is fordulhat panaszával, például tipikusan az ÁNTSZ-hez, mint a rendelő szakmai, engedélyező felettes szervéhez. Az ÁNTSZ az ügyet szintén orvosszakértővel véleményezteti, erre a kerületi, megyei, városi szakfelügyelő főorvost vagy más szakembert kérhet fel. Ezután határozatot hoz, melyet megküld a rendelő részére. Etikai kérdésekben döntést hoznak, anyagi kártérítés intézésére ugyancsak a fogorvost szólítják fel, aki vagy maga elrendezi az ügyet, vagy a biztosítóhoz irányíthatja a beteget.

4. Szakfelügyelő főorvos
A panaszos közvetlenül fordulhat a területileg illetékes szakfelügyelő sztomatológus főorvoshoz, az ügyben a városi, a kerületi, a megyei szakfelügyelők, az országos szakfelügyelő főorvos járhat el. A panaszost személyes vizsgálatra berendeli, bekéri a dokumentációt a rendelőtől. Szakfőorvosi véleményt készít, állást foglal, majd javaslatot tesz az ügy rendezésére. A szakfelügyelő főorvosok véleményét az ÁNTSZ-ek alapvető szakmai véleményként fogadják el. Az igazságszolgáltatás, a bíróságok elsősorban „vezető gyakorlati szakemberként” tekintik a szakfelügyelőket, az általuk elkészített dokumentációt véleménynek könyvelik el, megkülönböztetve a jogi szakvizsgát tett és hivatalos működési engedéllyel rendelkező igazságügyi orvosszakértőktől. Ezt a szakfelügyelői anyagot és javaslatot, amennyiben a rendelő és a beteg is egyaránt elfogadja, az ügy rendez hető.

5. Igazságügyi orvosszakértő
Közvetlenül igazságügyi fogorvostan vagy igazságügyi szájsebészet szakértőt kereshet meg a panaszos akár az interneten, akár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól kérve információt. Magánkérésre az országosan akkreditált szakértők – akik hivatalosan szerepelnek az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásában – fogadhatják a panaszos beteget. A szakértő klinikai vizsgálatra rendeli a panaszost, rögzíti a rendelkezésre álló adatokat, pontosan megjelöli, milyen dokumentumok állnak rendelkezésére, a beteg által átadott iratok felhasználásával tud dolgozni. A panaszos anyagainak ismeretében vizsgálatokat végezhet, rtg-, CT-, labor-, allergiavizsgálatok, a fogpótlások, implantátumok és gipszminták elemzése történik. Az adatok összegyűjtése után igazságügyi orvosszakértői véleményt készít, melyben állást foglal a panaszos által közölt adatok és a vizsgálatok alapján az elvégzett fogászati, szájsebészeti, implantológiai munkáról, az eset megítéléséről. A rendelővel nem létesít kapcsolatot, a véleményt a panaszos kérelmére, a panaszos részére készíti el, melyet a beteg elvihet a rendelőnek is, mint az általa szolgáltatott bizonyítékot vélt vagy valós igazának bizonyítására.
A panaszos kérése esetén tanácsot adhat az igazságügyi orvosszakértő a megoldásra is.

6. Mediátor
A panaszos beteg fordulhat mediátorhoz is. A mediációs, közvetítői eljárás során a mediátor mindkét féllel (beteg és fogorvos) tárgyalást folytat, a mediáció akkor végezhető, ha mindkét fél mutat megegyezési szándékot, de közvetlenül nem tudtak megegyezni. A mediációban akár mindkét fél oldalán ügyvédek vagy szakértők is részt vehetnek. A mediátor az álláspontok közelítését segíti elő, a békés és gyors megegyezésre törekszik.
Mediátorok szerepelnek az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium országos nyilvántartásában, akik a saját szakterületükön tudnak hatékony segítséget nyújtani az ügy megoldásában. A mediátor kérheti, hogy szakértői vélemény is készüljön, mely pártatlanul megítélve segíti a helyzet megoldását. A felek kompromisszumokat kötve néhány tárgyalást követően gyorsan megegyezhetnek, jelentősen kisebb költségek mellett, mintha peres eljárásra kerülne sor. Fontos szabály, hogy mediációt büntetőügyben nem lehet végezni, csak polgári peres vitás esetek megoldására. A felek előzetesen vagy akár a végén megegyezhetnek, hogy a mediátor költségeit fele-fele vagy más arányban melyik fél fizesse. A mediációs folyamat végén a felek dokumentumot írnak alá, kötelezettséget vállalnak. Az aláírásakor helyben rendezik a peren kívüli megegyezéssel az anyagi kérdéseket.

7. Betegjogi képviselő
Minden rendelőben a váróban jól látható helyen kötelező kifüggeszteni a területileg illetékes betegjogi képviselő nevét, irodai címét, telefonszámát, félfogadási idejét. A betegjogi képviselőhöz szóban vagy írásban fordulhat a panaszos, aki tanácsot ad, véleményt készíthet. Az esetek jelentős részében a képviselő a felügyeleti szervhez, az ÁNTSZ-hez irányítja.

8. Orvosi Kamara
A Magyar Orvosi Kamaránál tehet szóban és írásban bejelentést a panaszos fogászati ellátásával kapcsolatban. A Kamara Etikai Bizottsága kivizsgálja az ügyet, a panaszost akár személyes vizsgálatra is rendelheti a területi szervezethez, kikérheti az illetékes szakfelügyelő főorvos véleményét. Berendelheti a fogorvost adatszolgáltatásra, kérheti a dokumentáció benyújtását. Etikai döntést hoz, véleményt készít, javaslatot tehet a kérdés megoldására.

9. APEH (NAV)
A panaszos fordulhat az APEH illetékes szervezetéhez (új néven 2011. január 1-jétől Nemzeti Adó és Vámhivatal – NAV). Elsősorban a számviteli fegyelem megsértése miatt kérhet segítséget (pl. nem kapott számlát stb.). A hivatal bekérheti a rendelőtől közvetlenül a panaszos által hiányolt bizonylat, a számla másolatát.

10. Közjegyzői eljárás
A panaszos fordulhat bármelyik közjegyzői irodához, ahol írásban rögzíti a közjegyző a panaszokat, majd felszólíthatja a feleket a megegyezésre. A szakmai kérdések megítélésébe nem avatkozik be.

11. Önkormányzat, kormányhivatal, OEP (egyéb szervek)
A panaszos sokféle egyéb fórumhoz fordulhat:
• Önkormányzat képviselő-testülete
• Megyei kormányhivatal
• Fogyasztóvédelmi felügyelet
• Munkaügyi felügyelet
• Versenyhivatal
• Minisztérium
• Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Általában ezek a hatóságok a területileg illetékes ÁNTSZ-hez, mint felügyeleti szervhez irányítják a panaszost.

12. Ügyvédi eljárás
A panaszos az általa választott ügyvédhez fordulhat sérelmének orvoslása céljából. Ilyenkor először az ügyvéd megbízást kér a panaszostól, meghatározza a tényállást, megfogalmazza az igényt, meghatározza a díjazás módját, és írásban fordul a fogorvoshoz. Az ügyvéd legtöbbször igazságügyi orvosszakértőt kér fel, mivel általában nem járatos fogorvosi szakkérdésekben. A szakvélemény elkészültét követően pontosítja az álláspontot, és megegyezik a panaszossal a követelendő konkrét kárösszegről, az ügyvédi díj, a jutalék, a sikerdíj stb. kérdésében.

13. Bírósági kereset indítása
Bírósági keresetet az illetékes bírósághoz nyújthat be személyesen maga a panaszos közvetlenül panaszlevelével (keresetlevél) polgári peres eljárásra. Amennyiben a beteg ügyvédhez fordult, akkor a panaszos ügyvédje nyújt be keresetet, nem feltétlenül keresi a fogorvossal a megegyezést, lehetséges, hogy „a bíróságon találkozunk” jelszó jegyében azonnal pert indítanak. Gyakoribb eset, hogy az ügyvéd az első-második sikertelen megegyezési kísérlet után nyújt be keresetet. Lehetséges, hogy az ügyvéd igazságügyi szakértői véleményt kér, szakszerűen tájékozódik a tényállásról, majd ezt követően, erre építve nyújtja be a polgári peres keresetet. Az ügyet tárgyalásra az elsőfokú, a fogorvosi szolgáltató székhelye szerint illetékes bírósághoz irányítják. A tárgyaláson iratismertetés történik, a felperes (beteg), az alperes (fogorvos) vesznek részt saját ügyvédeikkel együtt. A bírósági ügybe résztvevőként behívható a fogorvos biztosítója (alperes oldalán).Eljárási illetéket, valamint a követelt összeg 6%-át előre be kell fizetnie a felperesnek (pl. 10 M Ft esetén 600 E Ft). Indokolt esetben, alacsony jövedelem esetén illetékmentességet kérhet a felperes a bíróságtól, így mentesülhet az összes költség befizetése alól. A bíróság az ügyben a szakmai kérdések megítélése céljából rendszerint igazságügyi orvosszakértőt rendel ki, kérdéseket tesznek fel a bíró, a peres felek és azok ügyvédjei, a biztosító, majd a szakértői véleményre építve folytatják az eljárást.

További szakértői véleményeket, kiegészítéseket kérhetnek a résztvevők, ha a bíróság által kirendelt szakértő véleményével, álláspontjával akár a beteg, akár a fogorvos nem elégedett, akkor saját maga is felkérhet magán igazságügyi orvos-szakértőt szakvélemény elkészítésére. Ezt magánszakvéleményként nyújthatja be a bírósághoz saját igazának bizonyítása, alátámasztása céljából. A bíróság ítéletet mond, átlagosan 1-4 év tárgyalási időszakot követően, melyben a fogorvost felmentheti, elmarasztalhatja, mindkét félre kihat az ítélete. A vesztes fél fizeti az eljárási illetéket, a felperes és az alperes ügyvédi költségét, a bíróság által megítélt összeget (kamataival együtt) és az egyéb költségeket. Ha a fogorvos veszít a perben, kártérítésre kötelezi a bíróság.

14. Rendőrség
A panaszos feljelentéssel fordulhat a rendőrséghez fogászati ellátásával kapcsolatos panaszai miatt. Ha az eset feljelentése kapcsán a rendőrség polgári ügynek minősíti, akkor az ÁNTSZ-hez vagy a bírósághoz irányítja a beteget. Ha büntető ügyről van szó, akkor nyomozást indít (testi sértés, maradandó károsodás, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés stb.). A rendőrség igazságügyi orvosszakértőt rendel ki az ügy vizsgálatához, valamint saját módszereivel (nyomozás, házkutatás stb.) beszerzi a szükséges dokumentációkat.

15. Egyéb eljárások (pénzbehajtók, biztonsági cégek, erőszak, fenyegetés, zsarolás stb.).
Előfordulhat rendkívüli módszerek alkalmazása is. Különösen nagy odafigyelést igényel, kivel/mivel fenyegeti meg a beteg a fogorvost (akár testi vagy fegyveres fenyegetés, erőszak is előfordulhat). Kényes kérdés eldönteni, mikor tegyen a fogorvos rendőrségi feljelentést, mikor valós a veszély, vagy csak ijesztgetésről van szó. Könnyebb a döntés, ha túl irreális összegről vagy már fegyveres fenyegetésről van szó.

A fogorvosi panaszos ügyek kezelése

A fogorvosi szolgáltató egyre gyakrabban ki van téve a veszélynek, hogy a legnagyobb körültekintés ellenére is vitába keveredhet a beteggel. A beteg lehet teljesen jó szándékú, de valami nem úgy sikerült, mint ahogyan elképzelte. Lehet, hogy a probléma abból adódik, hogy nem volt jó a kezelést megelőző kommunikáció. A beteg lehet egyértelműen rossz szándékú is, és már eleve haszonszerzés céljából megy a rendelőbe. Kér egy minimális, kisebb rizikójú kezelést, majd ennek következményeit felnagyítja, rengeteg hamis állítással kiegészíti, azt tüzetesen dokumentálja, „speciális beállítottságú” ügyvédet keres, és akár több tízmillió forintos kártérítési igénnyel jelentkezik. Egyes ügyvédi irodák „speciális” módon tevékenykednek, sokan már orvos és jogász diplomával is rendelkeznek, és specializálódtak orvosi, fogorvosi műhibaperekre. A per megelőzése, a szakértői segítség időben történő igénybevétele, a praxis jogi védelme, a megelőző óvintézkedések megtétele megtérülő beruházás, akár egyetlen ügy kapcsán is!

Dr. Gáspár Lajos