Fogászati turizmus: nem a Brexiten fog múlni…

268

Egy angol egészségügyi tanácsadó cég arra volt kíváncsi, hogy olvasói közül vajon mennyien és miért utaznak külföldre egészségügyi kezelésért. A felmérésből nemcsak az derült ki, hogy melyek a legnépszerűbb célállomások és a leggyakoribb beavatkozások, hanem az is, hogy a betegek mennyire voltak elégedettek a szolgáltatással, illetve a kiszolgálással. Ilyen nagyszabású tanulmány még sosem készült, számolt be róla a Dental Tribune című nemzetközi szaklap.

A felmérésben összesen 1045-en vettek részt, a válaszadók fele brit állampolgár volt. A külföldön gyógyulást keresők többsége valamilyen szépészeti beavatkozás vagy fogászati kezelés miatt indult útnak. A többiek ortopédiai és gasztroenterológiai beavatkozások miatt, illetve szemműtétért és onkológiai kezelésért vagy éppen meddőség elleni kezelésekért látogattak külföldre.

A „merj mosolyogni” internetes portál idézi azt is, hogy a gyengébbik nem hamarabb szánja el magát: a külföldre utazók mindössze egyharmada férfi. Ezt magyarázhatjuk azzal is, hogy a felsorolt beavatkozások egy része (plasztikai műtétek, meddőségi kezelés) a nőkre jellemzőbb. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a fogászati páciensek nemek szerinti megoszlása már nem mutat ekkora eltérést, a férfiak és a nők aránya hasonló. Érdekes statisztikai adat továbbá, hogy 40 év alatt nem is ülnek repülőre a betegek, legnagyobb részük, 64 százalékuk 50 év fölötti.

Fogászati turizmus: nem a Brexiten fog múlni...

Ha fogászati kezelésekről van szó, akkor kihúzhatjuk magunkat, a legnépszerűbb úti cél ugyanis Magyarország (a válaszadók egyharmada jött hazánkba valamilyen beavatkozás miatt), a második helyen Lengyelország áll, utána Törökország következik. Az elvégzett fogászati beavatkozások döntő része implantálás volt (40 százalék), ezt követte a koronák, hidak készítése, de még gyökérkezelés miatt is hajlandóak voltak utazni a betegek. Népszerűsége ellenére a legtöbb kényelmetlenség is a fogászattal van, hiszen általában többlépcsős beavatkozásokról van szó, így a betegnek többször is vissza kell látogatnia a rendelőbe. Egy fogászati kezelésben részesülő átlag 15 napot töltött külföldön.

Bármilyen beavatkozásra is kérdeztek rá, a betegek igen elégedettek voltak, a fogászati páciensek több mint 60%-a pedig abban is egészen biztos volt, hogy újra nekivágna az útnak, ha szükség lenne rá. Nemcsak az ár, hanem a munka minősége, a jó eredmények, a készségesség és a csapat profizmusa tették boldoggá a betegeket. Az elégedetlenek táborához tartozóknak általában a szükségtelen beavatkozásokkal volt problémájuk, amik véleményük szerint csak feleslegesen meghosszabbították a kezelés időtartamát, így többször is utazniuk kellett.

A bizalomról árulkodik, hogy a megkérdezettek fele olyan országba utazott, ahol soha nem járt azelőtt. Az viszont már jóval meglepőbb, hogy tíz betegből mindössze egynek volt valamilyen speciális egészségügyi biztosítása, és utasbiztosítást is kevesen kötöttek.

Aki kimarad, lemarad

Az Írországban működő Dental Travel Partnership igazgatója, Stumpf-Bíró Balázs lapunknak arról beszélt, hogy hátterük és múltjuk is a fogászati turizmushoz köti őket. „A 2000-es évek közepétől angol nyelvű ügyfeleket utaztattunk be, és kezeltünk Magyarországon. Az évtized végétől – követve az iparág változásait – kihelyezett konzultációkat végeztünk Írországban, a kezeléseket pedig továbbra is Magyarországon. 2011-ben létrehoztunk itt Írországban egy kétszékes rendelőt – Carlow Dental Centre –, ahova kéthetente hétvégén utaztunk ki a betegek ellátására. Az év őszére a forgalom úgy felfutott, hogy már hetente és három napra kellett kiutaznunk, vagyis egy héten két alkalommal ültünk repülőn. Ezt szeptembertől decemberig bírtuk.

2012 januárjától állandó jelleggel letelepedtünk Írországban, és mára az ország legnagyobb fogászati magánklinikáját vezetjük. Kilenc széken, heti hét napban vagyunk nyitva. 63 munkatársunk közül 15-en fogorvosok, lefedve a fogászat teljes spektrumát. Saját CT géppel, fémmentes CAD/CAM-laboratóriummal, szájszkennerekkel igyekszünk megvalósítani a teljes digitális workflow-t. Jelenleg az oktatás területe az, amely az újabb komponenst jelenti a cég életében. Az 5 év alatt kezelt több mint 15 000 beteggel a hátunk mögött azt látom, hogy ez senki másnak nem sikerült. Ennek titka valószínűleg a hozzáállásban és a szemléletben rejlik.”

A cégvezető szerint valóban volt idő, amikor Magyarország a fogászati turizmus központja volt, de mára ez megváltozott: „Az ágazati összefogást nem úgy sikerült megvalósítani, ahogy azt egy nyugati társadalomban elvárnánk. A megoldás belterjes lett, és nagyon magyaros. És sajnos, ami a technológiát illeti, nemzetközi mércével és általában véve, a magyar fogorvosok többségében nincs meg az igény és/vagy az anyagi potenciál, hogy lépést tartson a változásokkal. A fogászatban (is) egy komoly forradalom zajlik. Aki kimarad, lemarad” – véli.

2022-re vezető lesz

A gyógyturizmus Magyarország egyik stratégiai ágazata, gyorsan növekvő piac – mondta Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára a Greet Vienna elnevezésű ingatlanfejlesztési konferencián a nyáron. A bécsi rendezvényen elhangozott az is, hogy – tavalyi adatok szerint – a gyógyturizmus miatt legtöbben Ausztriából, Szlovákiából és Németországból jönnek hozzánk, a wellness- és gyógyszállodákban pedig jellemzően német, orosz és osztrák vendégek szállnak meg.

Az egészségturizmusban Magyarország vezető a fogászati kezelések és a plasztikai műtétek piacán. A turizmusnak a magyar bruttó hazai termékhez való teljes hozzájárulása eléri a 10,3 százalékot, az iparágban pedig csaknem 340 ezren dolgoznak. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2022-re vezető gazdasági ágazat lesz a gyógyturizmus.

Fogászati főváros

A fogászati turizmus területén Magyarország 2008-ban lett Európa első számú úti célja – állítja a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programiroda. Ezt az ágazatban dolgozó és a fogászati turisztikai területen érdekelt mintegy háromszáz rendelő közel háromezer munkatársa érte el, munkájuk eredményeként pedig az évente beutazó hatvan-hetvenezer páciens körülbelül hetven-nyolcvan milliárd forintot költ el hazánkban. Szakértők szerint ez a forgalom az orvosi szolgáltatásokon alapuló magyar egészségturisztikai szegmens összes forgalmának kilencven százalékát teszi ki. Britek, írek, svájciak érkeznek fapados járattal, többcsillagos szállodákban szállnak meg, egy-két hétig maradnak itt, ez idő alatt a magyar fogorvosi széken kívül hazánk nevezetességeivel is megismerkednek. Ráadásul így egy újabb külföldi utazás költségeit is megspórolják maguknak.

Stumpf-Bíró Balázs szerint a pácienseknél a megtakarítás az első számú szempont, a minőség a második, a harmadik pedig az a tény, hogy belátható időn belül (általában egy hét alatt) elkészül a fogpótlás. A tipikus fogturizmuscsomagba a városnézésen, egyéni idegenvezetésen kívül nagyon sok minden beletartozhat. Akár az ügyfél ingatlanvásárlásának segítése is. Kérdésünkre, hogy véleménye szerint milyen hatása van/lesz az ágazatra Nagy-Britannia uniós kilépése, az igazgató azt mondta, megítélése szerint a magyarországi fogászati turizmus fejlődési irányára a Brexit nem lesz jelentős hatással. Másként szólva, egyéb tényezők fogják eldönteni, hogy felvagy lefelé ível-e a görbéje. A cégvezető szerint a brit polgárok ilyen jellegű döntése nem függ az ország uniós tagságától, bizonyítja ezt a norvég vagy svájci „fogturisták”példája.”

Szerző: Kádár-Dózsa Dóra